„Peter Giron” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Névpontosítás |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{személy infobox}} |
|||
'''Peter Giron''' ([[Aachen]], [[1798]]. – [[Pest (történelmi település)|Pest]], [[1849]]. [[október 20.]]) honvédezredes, a magyarországi német légió parancsnoka, az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] vértanúja. |
'''Peter Giron''' ([[Aachen]], [[1798]]. – [[Pest (történelmi település)|Pest]], [[1849]]. [[október 20.]]) honvédezredes, a magyarországi német légió parancsnoka, az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] vértanúja. |
||
[[Kép:Peter Giron.jpg|bélyegkép|140px|balra]] |
|||
Saját közlése szerint [[1848]] előtt a [[Porosz Királyság|porosz]] hadsereg tisztje volt. [[1848]]-ban egy [[bécs]]i fegyvergyárban munkavezetőként dolgozott és részt vett a márciusi, majd az októberi bécsi forradalomban is. Az októberi bécsi harcokban százados és egy zászlóalj parancsnoka volt. Bécs eleste után Magyarországra menekült és felajánlotta szolgálatait a magyar kormánynak. [[Kossuth Lajos]] megbízta egy osztrák és német menekültekből szervezendő légió felállításával. A [[Téli hadjárat (1848–49)|téli hadjárat]] előtt alakulatával csatlakozott [[Görgei Artúr]] feldunai hadseregéhez. A [[december 28.|december 28-a]]i [[bábolnai ütközet]]ben megsebesült. |
Saját közlése szerint [[1848]] előtt a [[Porosz Királyság|porosz]] hadsereg tisztje volt. [[1848]]-ban egy [[bécs]]i fegyvergyárban munkavezetőként dolgozott és részt vett a márciusi, majd az októberi bécsi forradalomban is. Az októberi bécsi harcokban százados és egy zászlóalj parancsnoka volt. Bécs eleste után Magyarországra menekült és felajánlotta szolgálatait a magyar kormánynak. [[Kossuth Lajos]] megbízta egy osztrák és német menekültekből szervezendő légió felállításával. A [[Téli hadjárat (1848–49)|téli hadjárat]] előtt alakulatával csatlakozott [[Görgei Artúr]] feldunai hadseregéhez. A [[december 28.|december 28-a]]i [[bábolnai ütközet]]ben megsebesült. |
||
[[Kép:48-asok.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Csernus Menyhért]], [[Szacsvay Imre (politikus)|Szacsvay Imre]], [[Karol Gustaw d’Abancourt de Franqueville]], Peter Giron, [[Streith Miklós]], [[Kolosy György]], [[Noszlopy Gáspár]], [[Jubál Károly]], [[Sárközy Soma]] az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] és a [[Makk-féle összeesküvés]] kilenc vértanújának közös sírja a [[Fiumei Úti Sírkert|Kerepesi temetőben]].]] |
[[Kép:48-asok.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Csernus Menyhért]], [[Szacsvay Imre (politikus)|Szacsvay Imre]], [[Karol Gustaw d’Abancourt de Franqueville]], Peter Giron, [[Streith Miklós]], [[Kolosy György]], [[Noszlopy Gáspár]], [[Jubál Károly]], [[Sárközy Soma]] az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] és a [[Makk-féle összeesküvés]] kilenc vértanújának közös sírja a [[Fiumei Úti Sírkert|Kerepesi temetőben]].]] |
A lap 2018. július 7., 11:02-kori változata
Peter Giron | |
Született | 1798 Aachen |
Elhunyt | 1849. október 20. (50-51 évesen)[1] Pest |
Foglalkozása | katona |
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Peter Giron (Aachen, 1798. – Pest, 1849. október 20.) honvédezredes, a magyarországi német légió parancsnoka, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc vértanúja.
Saját közlése szerint 1848 előtt a porosz hadsereg tisztje volt. 1848-ban egy bécsi fegyvergyárban munkavezetőként dolgozott és részt vett a márciusi, majd az októberi bécsi forradalomban is. Az októberi bécsi harcokban százados és egy zászlóalj parancsnoka volt. Bécs eleste után Magyarországra menekült és felajánlotta szolgálatait a magyar kormánynak. Kossuth Lajos megbízta egy osztrák és német menekültekből szervezendő légió felállításával. A téli hadjárat előtt alakulatával csatlakozott Görgei Artúr feldunai hadseregéhez. A december 28-ai bábolnai ütközetben megsebesült.
1849 januárjától Nagyváradon, majd a főváros felszabadítása után Pesten tevékenykedett. Ez idő alatt megszervezte a német légió 2. és 3. zászlóalját. A zászlóaljak legénysége elsősorban magyarországi német nemzetiségűekből állt. 1849 júniusában alakulatát önkényesen elhagyta, ezért Görgei hadbírósági eljárást kezdeményezett ellene. Július 23-án lemondott rangjáról. A fegyelmi problémák miatt végül feloszlatott német légió magyarországi németekből álló zászlóaljaiból alakult a 126. honvédzászlóalj.
A szabadságharc bukása után a császári hatóságok elfogták, kötél általi halálra ítélték és a pesti Újépület mögött a szabadságharc két lengyel származású tisztjével, Karol Gustaw d’Abancourt de Franqueville századossal és Mieczysław Woroniecki alezredessel együtt kivégezték.
Felhasznált források
- Hermann Róbert: Az 1848–1849-es szabadságharc nagy csatái, Zrínyi Kiadó – 2004, ISBN 9633273676
- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. 1018. o. ISBN 963-547-414-8
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC04834/05258.htm, Giron Péter, 2017. október 9.