„Sarkantyúvirág” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a {{Sablon:Taxonbar}} terítése, nyolcadik fázis (WP:BÜ), apróbb javítások |
|||
| 39. sor: | 39. sor: | ||
{{Gyógynövények}} |
{{Gyógynövények}} |
||
{{Taxonbar}} |
|||
{{Portál|Biológia}} |
|||
{{DEFAULTSORT:Sarkantyuvirag}} |
{{DEFAULTSORT:Sarkantyuvirag}} |
||
A lap 2018. július 6., 18:33-kori változata
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Centranthus angustifolius
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Sarkantyúvirág témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Sarkantyúvirág témájú kategóriát. |
A sarkantyúvirág (Centranthus) a mácsonyavirágúak (Dipsacales) rendjébe tartozó loncfélék (Caprifoliaceae) növénycsalád egyik nemzetsége mintegy tucatnyi fajjal. A család névadójától, a Valeriana nemzetségtől sarkantyús szirma különbözteti meg. Gyakran összekeverik más nemzetségekkel, ugyanis gyakorta sarkantyúvirágnak nevezik a kerti sarkantyúkát (Tropaeolum majus) és a hegyesszirmú sarkantyúfüvet (Delphinium oxisepalum) is.
Származása, élőhelye
A mediterrán vidékeken honos; vadon főképp a sziklás domb- és hegyoldalakon nőtt, de idővel betelepült a városokba is, és rendszeresen felüti fejét az omladékokon, vár- és egyéb terméskőfalak illesztékeiben, sőt, az útburkoló kövek közti résekben is. Egyes fajait sokfelé termesztik.
Jellemzői
50–80 cm magasra növő, lágyszárú, mintegy 40 cm átmérőig bokrosodó, évelő növény. Nem fagyálló, de ha a télen elfagy, gyökeréről többnyire újrahajt, és önmagvetőként is megújul.
Fajai
- Centranthus amazonum Fridlender & A.Raynal
- keskenylevelű sarkantyúvirág – Centranthus angustifolius (Mill.) DC.
- Centranthus × aurigeranus Giraudias
- Centranthus calcitrapae (L.) Dufr.
- Centranthus × intermedius (Schltdl.) Rapin
- Centranthus kellererii (Stoj. Stef. et Georg.) Stoj. et Stef.
- Centranthus lecoqii Jord.
- Centranthus longiflorus Stev.
- Centranthus macrosiphon Boiss.
- Centranthus nevadensis Boiss.
- piros sarkantyúvirág – Centranthus ruber (L.) DC.
- háromerű sarkantyúvirág – Centranthus trinervis (Viv.) Bég.
Források
- Bokor József (szerk.). Centranthus, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. október 1.
