„Zugírászat” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Az 1978. évi IV. törvényben: formázás javítása
a subst helyett sablon
1. sor: 1. sor:
{{országspecifikus/hu}}
{{ambox

| type = content
| image = [[Kép:Hungary stub.svg|45px]]
| text = Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést.<br /><small>Kérünk, [{{fullurl:{{FULLPAGENAME}}|action=edit}} segíts bővíteni a cikket], vagy jelezd észrevételeidet [[{{TALKPAGENAME}}|a vitalapján]].</small>}}<includeonly>[[Kategória:Magyar nézőpontból íródott cikkek]]</includeonly><noinclude>
{{Büntetőjog különös rész 2}}
{{Büntetőjog különös rész 2}}
A '''zugírászat''' az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények egyike.
A '''zugírászat''' az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények egyike.

A lap 2018. július 6., 13:01-kori változata

A zugírászat az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények egyike.

A hatályos Büntető Törvénykönyvben

A zugirászatról a 2012. évi C. törvény 286. §-a rendelkezik.

„286. § (1) Aki jogosulatlanul és üzletszerűen ügyvédi, jogtanácsosi vagy közjegyzői tevékenységet végez, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a zugírászatot ügyvédi, jogtanácsosi vagy közjegyzői tevékenységre jogosultság színlelésével követik el.[1]

Az 1978. évi IV. törvényben

A korábbi Btk. 248. § szinte szó szerint azonos rendelkezést tartalmazott:

„248. § (1) Aki jogosulatlanul, üzletszerűen ügyvédi, jogtanácsosi vagy közjegyzői tevékenységet végez, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a zugírászatot ügyvédi, jogtanácsosi vagy közjegyzői tevékenységre jogosultság színlelésével követik el.[2]

Alkotmánybírósági határozat

2000-ben az Alkotmánybíróság beadványt kapott, amelyben kérték a Btk. zugírászatot tiltó paragrafusának megsemmisítését. Az Alkotmánybíróság a kérelmet 2001. május 28-i határozatában elutasította.[3]

Források

  1. 2012. évi C. törvény 286. § (1) és (2) bek.
  2. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről
  3. 555/B/2000 AB határozat: AB közlöny: X. évf. 5. szám