„Királyi Magyarország” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
{{Bővebben|Ellenreformáció}}
[[Fájl:Portrait of Péter Pázmány 18. c..jpg|bélyegkép|250px|Pázmány Péter]]
A [[16. század]]ban a Habsburgok osztrák és stájer tartományaiban a [[Evangélikus kereszténység|lutheránus]] felekezet vált uralkodóvá, míg Magyarországon a reformáció [[Kálvinizmus|kálvinista]] irányzata győzött (bár a felső-magyarországi városok és erdélyi szász közösségek evangélikusok voltak). A cseh korona országaiban szintén erős volt a protestantizmus (ebben a huszita örökség is közrejátszott).
 
 
Mivel a [[16. század]] végére [[Magyarország]] lakosságának kb. 90%-a a [[Kálvinizmus|protestáns]] hit mellett döntött, a [[Római katolikus egyház|katolikus]] [[klérus]] – hatalmi eszközöket is igénybe véve – ellenakciót indított. Az ellenreformáció korszaka Rudolf trónra lépésével kezdődött. A tizenöt éves háború során Rudolf [[főkegyúri jog]]ával élve több esetben katolikusoknak adta a protestánsok templomait. Kassán [[Barbian Belgiojoso]] ágyúkat hozatott a főtérre, hogy kényszerítse a városi tanácsot az evangélikusok kezén lévő [[Szent Erzsébet-dóm|Szent Erzsébet székesegyház]] átadására. 1604. tavaszán Rudolf a pozsonyi országgyűlés végzéseihez utólagosan egy XXII. pontot (hamis artikulus) is hozzáíratott, amely megerősítette a korábbi protestánsellenes törvényeket és megtiltotta, hogy az országgyűléseken ezentúl vallási kérdéseket tárgyaljanak.
10 915

szerkesztés

Navigációs menü