„Karavella” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Fixed grammar Címkék: Mobilról szerkesztett Mobilalkalmazás-szerkesztés |
|||
| 13. sor: | 13. sor: | ||
=== Korai típus === |
=== Korai típus === |
||
A korai típus (13–15. század) kicsi, de erős, kb. 20 brt vízkiszorítású hajó, két-három [[árbóc]]án általában [[latinvitorla|latinvitorlái]], vagy vegyes (két négyszögletű és egy latin) vitorlái voltak. Legénysége 20 főből állt. Ez teljesen megfelelt eredeti funkciójának: a 13. században az első karavellák part menti halászhajók voltak. Később ilyen, úgynevezett ''latin karavellákon'' jutottak el a portugál hajósok Nyugat-Afrika partjai mentén az [[Aranypart (brit gyarmat)|Aranypartig]], sőt, valamivel még azon túl is. Az egyszerű hajónak számos előnyös tulajdonsága volt, köztük a legfontosabb az, hogy szél ellen is tudott vitorlázni.<ref> |
A korai típus (13–15. század) kicsi, de erős, kb. 20 brt vízkiszorítású hajó, két-három [[árbóc]]án általában [[latinvitorla|latinvitorlái]], vagy vegyes (két négyszögletű és egy latin) vitorlái voltak. Legénysége 20 főből állt. Ez teljesen megfelelt eredeti funkciójának: a 13. században az első karavellák part menti halászhajók voltak. Később ilyen, úgynevezett ''latin karavellákon'' jutottak el a portugál hajósok Nyugat-Afrika partjai mentén az [[Aranypart (brit gyarmat)|Aranypartig]], sőt, valamivel még azon túl is. Az egyszerű hajónak számos előnyös tulajdonsága volt, köztük a legfontosabb az, hogy szél ellen is tudott vitorlázni.<ref>François Place: Hajósok könyve, Elektra Kiadóház, 2000</ref> |
||
=== Kései típus === |
=== Kései típus === |
||
A lap 2018. július 2., 17:51-kori változata
A karavella (portugálul: caravella) egy déli típusú (főleg Portugáliában, Spanyolországban és Itáliában elterjedt), kereskedelmi hajózásra alkalmas középkori hajótípus.
Története
Portugáliában fejlesztették ki, ősei valószínűleg arab hajók másolatai voltak. Első írásos említését 1255-ből ismerjük. Nevének eredetéről két elképzelés ismert:
- vagy a portugál „carvalho”, azaz tölgyfa szóból ered, mivel ebből a fából épültek ezek a hajók‚
- vagy pedig a „kis hajót” jelentő görög „karabos” szóból.
Magas oldalfala, egy fedélzete és egy tatfelépítménye volt.
Korai típus
A korai típus (13–15. század) kicsi, de erős, kb. 20 brt vízkiszorítású hajó, két-három árbócán általában latinvitorlái, vagy vegyes (két négyszögletű és egy latin) vitorlái voltak. Legénysége 20 főből állt. Ez teljesen megfelelt eredeti funkciójának: a 13. században az első karavellák part menti halászhajók voltak. Később ilyen, úgynevezett latin karavellákon jutottak el a portugál hajósok Nyugat-Afrika partjai mentén az Aranypartig, sőt, valamivel még azon túl is. Az egyszerű hajónak számos előnyös tulajdonsága volt, köztük a legfontosabb az, hogy szél ellen is tudott vitorlázni.[1]
Kései típus
A kései típus hossza jellemzően 20–25 m közötti, szélessége 6–7 m, vízkiszorítása 200–400 brt. Ez az ún. „keresztvitorlás karavella” az orrárbóc alatt is keresztvitorlát kapott, és az árbóckosár, vagyis a kas fölött kasvitorlával gazdagodott. A hátsó árbócán maradt a latinvitorla. A vízkiszorítással az árbócok száma is nőtt: a végén már négyárbócos karavellákat is építettek. A keresztvitorlás karavella tengerjáró képessége korában kiemelkedően jó volt; egyike volt az első olyan hajótípusoknak, amelyeken lehetett élesen szél felé vitorlázni.
Ilyen hajókon indult expedícióira egyebek közt Kolumbusz Kristóf (három hajójából a Niña és a Pinta volt karavella, a Santa Maria karakk) és Vasco da Gama is.
Jegyzetek
- ↑ François Place: Hajósok könyve, Elektra Kiadóház, 2000
Források
- Marjai József-Pataky Dénes: A hajó története, Budapest, Corvina kiadó, 1979
- Magyar nagylexikon X. (Ir–Kip). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 561. o. ISBN 963-9257-02-8
- A karavellától az iskolahajókig - 1.