„Udvari Kamara” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 14. sor: | 14. sor: | ||
== Források == |
== Források == |
||
[http://lexikon.katolikus.hu/U/udvari%20kamara.html A Magyar Katolikus Lexikon ''Udvari Kamera'' szócikke] |
* [http://lexikon.katolikus.hu/U/udvari%20kamara.html A Magyar Katolikus Lexikon ''Udvari Kamera'' szócikke] |
||
[http://real.mtak.hu/41445/1/Kenyeres_Magyar_Szepesi_kamara_17sz_Fons_2016_3.pdf Kenyeres István: ''A Magyar és a Szepesi Kamara bevételei és kiadásai a 17. században''] |
* [http://real.mtak.hu/41445/1/Kenyeres_Magyar_Szepesi_kamara_17sz_Fons_2016_3.pdf Kenyeres István: ''A Magyar és a Szepesi Kamara bevételei és kiadásai a 17. században''] |
||
A lap 2018. július 1., 18:53-kori változata
Az Udvari Kamara (eredeti nevén Hofkammer) a Habsburg Birodalom központi pénzügyigazgatási szerve volt 1526 és 1849 között.
Története
Az Udvari Kamarát I. Ferdinánd magyar és cseh király hozta létre, hogy hatékonyan irányítsa az uralma alá tartozó országok és tartományok pénzügyet, s hogy katonai vállalkozásait finanszírozni tudja. Az Udvari Kamara a Habsburg Birodalom egyik legfontosabb csúcsszerve volt, közvetlen fennhatósága alá tartozott a pozsonyi Magyar Kamara és az utóbbitól független Szepesi Kamara is.
A bécsi kincstár a 16. században óriási adósságot halmozott fel, a kiadás szinte minden évben meghaladta a bevételt. A tizenöt éves háború idejére a birodalom minden gazdasági tartalékát felélte. Az Udvari Kamara így létrehozóinak fő célját, az összbevétel növelését nem érte el. Ebben közrejátszott az is, hogy az egységes költségvetés és a zárszámadás ismeretlen volt.
Az Udvari Kamara nem csak a pénzügyekért, hanem a gazdaságért is felelt. A török Magyarországról való kiűzését követően az Udvari Kamara szervezte a magyarországi betelepítéseket is.
Magyar vonatkozások
A bécsi udvar az 1570-es évekre teljesen leválasztotta a Szepesi Kamarát a Magyar Kamarától, gyakorlatilag mindkét kamarát az Udvari Kamara irányította.
A 16–17. században számos fontos magyarországi bevételi forrás került a Magyar Kamarától az Alsó-ausztriai Kamara kezelésébe, többek között a magyaróvári és pozsonyi harmincadok, a körmöcbányai, selmecbányai és a besztercebányai kamarák, a pozsonyi sóhivatal, a komáromi, magyaróvári és zólyomi uradalmak. Az Alsó-ausztriai Kamara ugyancsak az Udvari Kamarának volt alárendelve.