Haller-féle diploma

Haller-féle diploma
Típusa	katonai szövetség
Aláírás dátuma	1686. június 28.
Aláírás helye	Bécs
Aláírók	I. Lipót magyar király I. Apafi Mihály
Életbelépés	–

A Haller-féle szerződés, amely Diploma Halleriana, Tractatus Hallerianus illetve Tractatus Viennensis sive Hallerianus néven is ismert, I. Lipót és I. Apafi Mihály teljhatalmú megbízottjai által 1686. június 28-án kötött titkos szerződés, amelyben Erdély önlló államként csatlakozott a nemzetközi törökellenes szövetséghez; I. Lipót pedig elismerte a fejedelem jogait, a rendek fejedelemválasztási szabadságát, a négy bevett vallás szabadságát és Erdély szuverenitását. Az Erdélyi Fejedelemség a török betörések veszélye miatt nyíltan nem csatlakozott a törökellenes szövetséghez, de a szerződésben foglalt egyes kötelezettségeit teljesítette, egyes pontok ellen pedig kifogást emelt. Utóbb – mivel a háborús helyzet Bécsnek kedvezően alakult – a Habsburg-ház érdekeit szolgáló bécsi politikusok igyekeztek a szerződést nem létezőnek minősíteni.

Tartalma

Bethlen Miklós fordításában:

1. . Apafi fejedelem, mind az apa, mind a fiú, uralkodjanak Erdélyen halálukig.
2. . Haláluk után Erdély rendei szabadon válasszanak fejedelmet.
3. . Vallás, törvények, szabadság, végül is minden egyházi és világi ügy maradjon szabad.
4. . Ugyancsak szabadon köthessen az erdélyi fejedelem szövetséget bármely keresztény uralkodóval, hacsak nem az Ausztriai Háznak s a magyar királynak nyilvánvaló kárára.
5. . Elismerésképpen a magyar királyoknak 50 000 birodalmi tallért fizet évente.
6. . Amit a töröktől erdélyi fegyver egymaga szerez vissza, maradjon Erdélyé.
7. . Ami pedig közösen, vagy egyedül császári fegyverekkel szereztetik vissza Erdélyből és Magyarország hozzátartozó Részeiből, Erdélynek engedtessék át, de a magyar királyok legfőbb hűbéri jogának sérelme nélkül.
8. . Temesvár és Erdély bevétele előtt Erdély a törökkel nyíltan nem ellenségeskedik, csupán valamelyes gabonával segíti a keresztény hadsereget.
9. . Kolozsvár és Déva kétharmad részt császári, egyharmad részt erdélyi őrséggel őriztessék a háború végéig, akkor rögtön üríttessék ki és adassék át az erdélyi fejedelemnek.

Források

• ↑ ErdTört 1986: VI. Az önálló fejedelemség utolsó évtizedei (1660–1711). In Erdély története II. Főszerk. Köpeczi Béla. Budapest: Akadémiai. 1986. 869–873. o. ISBN 963 05 4203 X  
• ↑ Jankovics–Szörényi 2016: Jankovics József – Szörényi László: Bethlen Miklós: Moribunda Transylvania. Irodalomtörténeti Közlemények, CXX. évf. 3. sz. (2016) 315–335. o.
• ↑ Jancsó 1931: Jancsó Benedek: Erdély története. Cluj-Kolozsvár: Minerva. 1931.