„Fantázia (zenemű)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a linkjav. |
|||
| 8. sor: | 8. sor: | ||
== A kortárs zenében == |
== A kortárs zenében == |
||
A fantázia a [[kortárs zene|kortárs zenében]] is jelen van, pl. |
A fantázia a [[kortárs klasszikus zene|kortárs zenében]] is jelen van, pl. |
||
* [[Busoni]] ''[[Fantasia Contrappuntistica]]'' |
* [[Busoni]] ''[[Fantasia Contrappuntistica]]'' |
||
* [[Corigliano]] ''Fantasia on an ostinato'') |
* [[Corigliano]] ''Fantasia on an ostinato'') |
||
A lap 2018. június 28., 09:58-kori változata
A fantázia egy zenei műfaj, amelynek a gyökerei az improvizációban keresendők.
A barokk és klasszikus zenében
A barokk és klasszikus zenében a fantáziák általában billentyűs hangszerekre íródtak, gyors futamokkal és némi fugatikus elemmel. A barokkból Johann Sebastian Bach Kromatikus fantázia és fúga (BWV 903 - csembaló), g-moll, illetve c-moll fantázia és fúga (BWV 542, 537 - orgona) a példák, a klasszikból Wolfgang Amadeus Mozart d-moll fantáziája (KV. 397 - fortepiano), de írtak fantáziákat más hangszerekre (például Georg Philipp Telemann hegedű- és fuvolafantáziái). Angliában a gambákra írt műveket is jelentette.
A romantikus zenében
Ugyan a fantázia a romantikus zene időszakában improvizációt jelentett, ezeket a műveket is rögzítették (pl. Chopin, Schumann).
A kortárs zenében
A fantázia a kortárs zenében is jelen van, pl.
- Busoni Fantasia Contrappuntistica
- Corigliano Fantasia on an ostinato)
- Benjamin Britten Phantasia-quartett című műve oboára és vonósnégyesre.
