„Bajkál-tó” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a +kat. |
|||
53. sor: | 53. sor: | ||
A kora körülbelül 25-30 millió év, amivel a Föld egyik legöregebb tava. A tó a [[Nagy-hasadékvölgy|Kelet-afrikai-árok]]hoz hasonló [[hasadékvölgy]]ben ''(rift),'' a [[Bajkál-árok]]ban alakult ki. A környező vidék [[szeizmológia|szeizmikusan]] aktív: sok hőforrás található a partvidéken illetve a meder alján is, és a földrengések sem ritkák a tó vidékén. |
A kora körülbelül 25-30 millió év, amivel a Föld egyik legöregebb tava. A tó a [[Nagy-hasadékvölgy|Kelet-afrikai-árok]]hoz hasonló [[hasadékvölgy]]ben ''(rift),'' a [[Bajkál-árok]]ban alakult ki. A környező vidék [[szeizmológia|szeizmikusan]] aktív: sok hőforrás található a partvidéken illetve a meder alján is, és a földrengések sem ritkák a tó vidékén. |
||
A tó feneke 1186 méterrel a tengerszint alatt található, és ezzel ez a Föld legmélyebb kontinentális hasadéka. A tó űrtartalma 23 615 km³, ami nagyjából megegyezik az észak-amerikai [[Nagy-tavak]] együttes űrtartalmával |
A tó feneke 1186 méterrel a tengerszint alatt található, és ezzel ez a Föld legmélyebb kontinentális hasadéka. A tó űrtartalma 23 615 km³, ami nagyjából megegyezik az észak-amerikai [[Nagy-tavak]] együttes űrtartalmával. A [[tó]] fenekén 7 kilométer mély üledék van. |
||
A tavat végig hegyek veszik körül. A tóban 27 sziget található, közülük a legnagyobb [[Olhon]], ami 72 km hosszú. |
A tavat végig hegyek veszik körül. A tóban 27 sziget található, közülük a legnagyobb [[Olhon]], ami 72 km hosszú. |
A lap 2018. június 21., 08:27-kori változata
Bajkál-tó | |
Ország(ok) | Oroszország |
Hely | Szibéria |
Vízgyűjtő terület | 560 000 km2 |
Típus | hasadék tó |
Elsődleges források | Szelenge, Felső-Angara |
Elsődleges lefolyások | Angara |
Hosszúság | 636 km |
Szélesség | 79 km |
Felszíni terület | 31 722 km2 |
Átlagos mélység | 744.4 m |
Legnagyobb mélység | 1642 m |
Víztérfogat | 23 615.39 km3 |
Part hossza | 2100 km |
Tszf. magasság | 455.5 m |
Szigetek | 27 |
Települések | Irkutszk |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 53° 30′, k. h. 108° 12′Koordináták: é. sz. 53° 30′, k. h. 108° 12′ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bajkál-tó témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bajkál-tó | |
Világörökség | |
A Bajkál-tó, háttérben Olhon szigetével | |
Adatok | |
Ország | Oroszország |
Világörökség-azonosító | 754 |
Típus | Természeti helyszín |
Kritériumok | VII, VIII, IX, X |
Felvétel éve | 1996 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 53° 18′ 10″, k. h. 108° 00′ 17″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bajkál-tó témájú médiaállományokat. |
A Bajkál-tó (oroszul: Озеро Байкал / Ozero Bajkal, burjátul: Baykal-Nur, azaz gazdag tó) a Jenyiszej folyó vízgyűjtő területén, Dél-Szibériában, Oroszországban található. A legközelebbi nagyváros Irkutszk. Az oroszok még ma is tengerként emlegetik, a burjátok és a mongolok pedig sokszor Dalaj-Nor, vagyis szent tenger néven. A világ legmélyebb tava, vize a Föld édesvízkészletének egyötödét teszi ki. A tavat és környező területet egyedi ökoszisztémájára tekintettel 1996-ban felvették a világörökségek közé.
Földrajz
A 636 km hosszú és 25–79 km széles tó a legnagyobb édesvizű tó Ázsiában (31 722 km²), és a Föld legmélyebb tava, a legújabb expedíció tengeralattjárói 1640 méter mélyre terveznek lemerülni (korábban 1637 m-re, ill. 1620 m-re jutottak), azonban egy baleset miatt a legutóbbi merülés csak 1580 méter mélységig sikerült. A tó vízszintje a tengerszint felett 455 m-rel fekszik, átlagmélysége 744 m.
A tó neve valószínűleg a burját-mongol bajgal szóból származik, ami természetet jelent.
A kora körülbelül 25-30 millió év, amivel a Föld egyik legöregebb tava. A tó a Kelet-afrikai-árokhoz hasonló hasadékvölgyben (rift), a Bajkál-árokban alakult ki. A környező vidék szeizmikusan aktív: sok hőforrás található a partvidéken illetve a meder alján is, és a földrengések sem ritkák a tó vidékén.
A tó feneke 1186 méterrel a tengerszint alatt található, és ezzel ez a Föld legmélyebb kontinentális hasadéka. A tó űrtartalma 23 615 km³, ami nagyjából megegyezik az észak-amerikai Nagy-tavak együttes űrtartalmával. A tó fenekén 7 kilométer mély üledék van.
A tavat végig hegyek veszik körül. A tóban 27 sziget található, közülük a legnagyobb Olhon, ami 72 km hosszú. Az Olhon szigeten található a mitikus sámán szikla, mely előtt Dzsingisz kán is meghajolt. A Bajkál szívének is nevezik ezt a szigetet, ahol a sámánok élnek. A tavat több mint 300 folyó táplálja, köztük a jelentősebbek: Szelenga, Uda, Barguzin, Felső-Angara és a Turka. A tó egyetlen lefolyása az Angara.
A tó vizének jellegzetessége, hogy nagyjából 40 m-ig átlátszó. A vize rendkívül jó minőségű, magas az oxigéntartalma, alacsony az ásványianyag-tartalma. A szovjet időkben papírgyárat építettek a tó partjára, melyet napjainkban zártak be, így már nem szennyezi a tó vizét.
A tó januárban befagy, majd májusban felenged. Augusztusban a víz hőmérséklete 12 °C, de a partoknál előfordul, hogy a 20 °C-ot is eléri. A szél által keltett hullámok 5 m magasak is lehetnek.
Élővilág
A tónak rendkívüli gazdag és változatos élővilága van. Kb. 1200 állat- és 600 növényfajnak ad élőhelyet. A Bajkál-tó körül máig érintetlen őserdők terülnek el, az itt élő emberek békében és harmóniában élnek a számukra tengerként tisztelt víztömeggel.
Állatvilág
Az állatfajok közül kiemelkedik a tó minden részén megtalálható bajkáli fóka vagy nerpa, a Föld egyetlen édesvízi fókafaja.
A fókához hasonlóan tengeri eredetű a bajkáli omul.
Az amula maréna, valamint a tokhal, mely az értékes fekete kaviárt adja.
Települések
- Babuskin
- Bajkalszk
- Bajkalszkoje
- Husir
- Irkutszk
- Lisztvjanka
- Nyizsnyeangarszk
- Szelenginszk
- Szeverobajkalszk
- Szljugyanka
- Uszty-Barguzin
További információk
- A kaland! Balatontól a Bajkál-tóig, Szibérián át
- http://www.baikalsee.de
- http://www.pr-naturetours.de/Baikalsee.htm
- http://www.baikalwave.eu.org
- http://www.irkutsk.org/baikal/
- http://www.baikalplan.de
- http://www.baikalsee.net
- http://baikal.irkutsk.org/
- World lakes database entry
- Információk a Bajkál-tóról
- Bajkál-tó - linkgyűjtemény