„Lítiumterápia” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a
korr
a (Bot: 14 interwiki link migrálva a Wikidata d:q152763 adatába)
a (korr)
 
{{lektor}}
[[Fájl:Lithium-citrate-2D-skeletal.png|thumb|[[Lítium-citrát]]]]
A természetben ásványi sók formájában előforduló elemet, a [[lítium]]ot [[gyógyszer]]ként alkalmazzák [[bipoláris zavar]]ban ([[mániás depresszió]]) szenvedő betegeknél,. melyEz nagy áttörést jelentett ennek a betegségnek a kezelésében, mivel gyakran a [[depresszió]]s időszakokban korábban alkalmazott [[antidepresszáns]]ok váltották ki a mániás epizódokat.
 
A betegek szükségeskívánatos lítiumadagjának megállapításához vér- és vizeletvizsgálatok illetve egyéb laboratóriumi tesztek szükségesek. Ha túl alacsony a dózis, nem befolyásolja a hangulatingadozásokat; ha ellenben túl magas, akkor mérgezést okoz. Egyéb tüneteitünetek lehetnek: émelygés, hányás, lelassulás, szédülés, elkent beszéd, a nátriumháztartás felborulása, súlyos esetben: görcsös rohamok, [[veseelégtelenség]] esetleg halál.
 
HaA beállítjákhelyes adózis helyesbeállítása dózist,után a lítiumlítiumterápia 5-14 nap alatt képes átalakítani a beteg hangulati életét.
 
A lítium jótékony hatását a bipoláris tünetek csökkentésére a véletlen folytán találta fel 1949-ben John Cade ausztrál pszichiáter , aki ellenőrizni akarta, hogy valóban a szervezetben toxikus mennyiségben felhalmozódó [[húgysav]] okozza-e a mániás tüneteket. A kísérleti állatokként használt [[tengerimalac]]okba a jobb felszívódás érdekében lítiummal hígított húgysavat fecskendezett, melynek eredményeként a tengerimalacoknál nem mániás tüneteket, hanem mély [[letargia|letargiát]] tapasztalt. Rögtön a lítiumra gyanakodva Cade tíz mániás betegének adott be lítiuminjekciót, melynek hatására azok lehiggadtak és hangulati állapotuk normalizálódott. Ezután a legtöbb országban bevezették a lítium használatát a bipoláris zavarok kezelésére.
 
A bipoláris betegek mániás tünetei 60%-ban javultak a lítium hatására, melyami jelentősen jobb arány, mint a placebóval kezelteké. A lítium szedésével a mániás betegek mániás rohamai ritkulnak, bipoláris zavarnál megszűnnek a hangulatingadozások. A lítium szedésének abbahagyásakor nagy az esély a visszaesésre, ugyanis a lítium [[profilaktikus]] szer, vagyis a tünetek kifejlődését akadályozza meg. Így a klinikusok tanácsolják a lítium szedését a mániás tünetek megszűnésével is.
 
A lítium egyéb jótékony hatásához tartozik az is, hogy fokozza az antidepresszánsok hatását, ha terápiában együtt alkalmazzák őket.
Nem teljesen világos még a lítiumlítiumterápia működési mechanizmusahatásmechanizmusa, de valószínűleg az idegsejtek bipoláris zavarhoz vezető rendellenes működését a [[neurotranszmitter]]ek neuronokhoz kötődésének másodlagos hírvivő folyamataiban befolyásolja. Ezek a másodlagos hírvivő folyamatok sokfélék, ilyen folyamat során foszfoionozitidek termelődnek a neurotranszmitterek fogadása után. A lítium valószínűleg ennek a folyamatnak a működését befolyásolja, tehát ezt a fajta másodlagos hírvivő rendszert használó idegsejtek szinaptikus aktivitását változtatja meg.
 
Az is lehetséges viszont, hogy a lítium a nátriumhoz kötődve a nátriumionok tevékenységének közvetlen megváltoztatásával fejti ki hatását a bipoláris tünetek ellen. Ugyanis lehetséges, hogy a bipoláris zavart az agyi neuronok sejthártyáin való egyenetlen nátriumeloszlás okozza. A lítiumionok ha nem is tökéletesen, de képesek a nátriumionokat helyettesíteni, illetve befolyásolja a sejt tüzelése közben a nátriumionok oda-vissza mozgását.

Navigációs menü