„Hadsereg” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
35. sor: 35. sor:
* haditengerészeti repülő;
* haditengerészeti repülő;
* felderítő;
* felderítő;
* hiradó;
* híradó;
stb.
stb.


43. sor: 43. sor:
:Megkülönböztetünk hivatásos, szerződéses vagy zsoldos, önkéntes, illetve sorozott katonákból álló hadsereget.
:Megkülönböztetünk hivatásos, szerződéses vagy zsoldos, önkéntes, illetve sorozott katonákból álló hadsereget.
* Irreguláris (önszerveződő)
* Irreguláris (önszerveződő)
:Partizánok, ellenálók, helyi szerveződésű, általában csak szárazföldi haderő fegyverzetével (azon belül is könnyű fegyverzettel) rendelkező haderő.
:Partizánok, ellenállók, helyi szerveződésű, általában csak szárazföldi haderő fegyverzetével (azon belül is könnyű fegyverzettel) rendelkező haderő.
:Helyi védelmi, illetve megszállás esetén a megszálló erők lekötésének eszköze (lásd. [[Második világháború]])
:Helyi védelmi, illetve megszállás esetén a megszálló erők lekötésének eszköze (lásd. [[Második világháború]])



A lap 2018. június 12., 12:33-kori változata

A NATO térképészeti jelzése a baráti hadseregre.

A hadsereg tágabb értelemben az államok, szervezetek által, saját érdekérvényesítés támogatására létrehozott fegyveres erő összefoglaló neve. A 20. századi és mai szűkebb értelmű használatában a hadsereg a fegyveres erők egy részének, általában a szárazföldi csapatoknak (szárazföldi haderőnem) az összefoglaló neve. Hadseregnek nevezik ugyanakkor a fegyveres erőkön belüli egyes hadműveleti seregtesteket is, amelyeket több különböző fegyvernemű magasabb egységből hoznak létre, hadműveleti célok elérése, hadászati feladatok támogatása érdekében (például 2. magyar hadsereg).

A mai hadseregek

Haderőnemek:

  • szárazföldi csapatok;
  • légierő;
  • haditengerészet;

továbbá:

  • tengerészgyalogság (önálló haderőnem például az USA-ban);
  • honi légvédelmi csapatok (önálló haderőnem például a szovjet/orosz befolyási övezetben);
  • hadászati csapásmérő csapatok (önálló haderőnem például a szovjet/orosz befolyási övezetben);

Magyarország fegyveres erői két haderőnemből állnak: szárazföldi csapatok, légierő.

Fegyvernemek:

Haderőnem része, amely a csak rá jellemző harceszközökkel ellátott alegységből, egységből és magasabb egységből áll:

  • gépkocsizó lövész;
  • gépesített lövész;
  • harckocsizó;
  • tüzér;
  • légvédelmi tüzér;
  • légidesszant;
  • hadtáp;
  • mérnök-műszaki;
  • vadászrepülő;
  • hadászati bombázó;
  • harcászati rakéta tüzér;
  • hadászati rakéta;
  • tengeralattjáró flotta;
  • haditengerészeti repülő;
  • felderítő;
  • híradó;

stb.

Típusai

  • Reguláris (szervezett hadsereg/haderő)
Olyan hadsereg (vagy annak részegysége), amely szervezett, több haderőnemet is magukban foglalnak.
Megkülönböztetünk hivatásos, szerződéses vagy zsoldos, önkéntes, illetve sorozott katonákból álló hadsereget.
  • Irreguláris (önszerveződő)
Partizánok, ellenállók, helyi szerveződésű, általában csak szárazföldi haderő fegyverzetével (azon belül is könnyű fegyverzettel) rendelkező haderő.
Helyi védelmi, illetve megszállás esetén a megszálló erők lekötésének eszköze (lásd. Második világháború)

Lásd még

Irodalom

  • Heinz Gartner. Nemzetközi Biztonság. Zrínyi Kiadó (2007). ISBN 9789633274439 
  • szerk.: Riskó Péter: Katonai kislexikon 4000. HM Hadműveleti és Kiképzési Főosztály. ISBN 963-00-3654-1 

Külső hivatkozások