„Anhtifi” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
15 bájt hozzáadva ,  1 évvel ezelőtt
a
→‎top: link egyértelműsítés AWB
a (→‎top: link egyértelműsítés AWB)
'''Anhtifi''' ('''Ankhtifi''' '''(Anḫ-tifi)''' '''Ankh-tyfy''') az [[Egyiptomi Óbirodalom]] végén, és részben az [[első átmeneti kor]]ban a [[Felső-Egyiptom|felső-egyiptomi]] 4. szepat (görögül [[nomosz]]), ''Tjen'', később emellett a 3. szepat, ''Tesz-Hór'' (ismertebb nevükön [[Hierakónpolisz]] és [[Edfu]]) kerületek kormányzója, ''[[nomarkhész]]e'' volt, egy időben Elephantiné is. Székhelye az ősi [[Hefat]] városában volt, amelyet ma Mo-Allának neveznek. A [[Mo-alla]]i áldozati templomában talált önéletrajzi felirat rengeteg részletet világít meg az óbirodalom összeomlásáról, különösen annak apokaliptikus méretéről. Egy összefüggés nélküli szövegtöredék – egy képaláírás: ''„Hórusz adjon (jó) áradást fiának, Kanoferrének”'' – alapján bizonyosan állítható, hogy Pepi II (Ka-nefer-Ré) korában vált nomarkhésszé, illetve részben az utána következő északot sújtó éhinség idején még hatalmon volt, sőt, ekkor teljesedett ki igazán a hatalma. Anhtifi életrajzi felirata csak egyszer említ királyt, ami nem is csoda Pepi II hosszú életére visszagondolva, tehát bizonyosra vehető az is, hogy akkor élt és az is, hogy Pepi II után a királyi hatalom és tekintély teljes mértékben megszűnt létezni, vagyis az Óbirodalom Pepi II halálával teljesen összeomlott, a birodalom nome-okra esett szét. Ezt erősíti az a tény, hogy Anhtifi nem királyi utasításokról beszél, hanem személyesen Hórusz kívánságairól.
 
Ebben a kontextusban rendkívül figyelemreméltó az, hogy Mentuhotep I.-et szokás "Hórusz ősnek" is nevezni, vagyis még az is lehetséges, hogy Anthifi Mentuhotep-et értette a szövegben "csak Horus"-nak engedelmeskediknek.
 
Ha ezeket figyelembevesszük, akkor látható, hogy Anthifi uralta a déli területek nagy részét, hatalma nyilvánvalóan meghaladta Thébáét, azonban Théba vallási központ volt, mig Anthifi csak világi központ volt, bizonyosan nem uralkodói leszármazással. Ennek megfelelően, ha Mentuhoteppel szövetkezett, megfelelő utódot választottak, akkor máris látható, hogy hogyan és miképpen lehetett szinte azonnal trónra kerülnie Intef II.-nek, és miért tudtak csapatai szinte azonnal az első vízesésig előrenyomulni: Nem volt ugyanis ellenállás az útjában, csak szövetséges. Valószínűsíthető, hogy ezt a szövetséget házasság pecsételte meg, amelynek eredményeképpen Anthifi kifogástalan temetést kapott, és [[Meir]]-ben temették el teljes pompával abban a temetőben, amelyben kizárólag a VI. Dinasztia (Pepi II) és a XI.-XII. dinasztia temetkezett. Ez újabb bizonyíték arra, hogy Felső Egyiptomban nem volt káosz, illetve arra is, hogy Anthifi rendkívül nagy megbecsülésben élt és halálában a fáraó kegyeltjei között, a dinasztiához hű emberként lett eltemetve.
 
Szarkofágja, múmiája, temetkezési kellékei ma a Metropolitian múzeumban találhatóak.
A hódítása mellett a legjelentősebb esemény a nyílt konfliktus Uaszet és Kubti koalíciója ellen. Ennek oka [[Junit]] ([[Hermonthisz]]) városa volt, amely többnyire az uaszeti kerülethez tartozott, de Anhtifi felvonult ellene, hogy elfoglalja. Az összecsapás végül az ellenfelek meghátrálása miatt elmaradt, amelyet sírfelirata is igazol, mely szerint "elég volt felvonulnia és nem volt, aki kiálljon vele". Ezt a gondolatmenetet ismét lehetne gőgnek értelmezni, csakhogy Szun Ce tanításából tudjuk, hogy ez a valódi hadvezér taktikája, hogy úgy vonuljon fel, hogy ne is kelljen harcolnia. Ez tehát azt igazolja, hogy Anthifi nem csak erős, hanem rendkívül felkészült is volt, valószínűleg kora legfelkészültebb vezetője. Érdemes ez ügyben El Cid-re is utalni, mert hasonló életút bontakozhat ki, az ember, aki király lehetett volna, de nem érezte magát rá méltónak, de királyt csinált azokból, akik méltóak voltak rá.
 
És Anhtifi ebben sem tévedett, jól választott, hiszen az Antef-Intef dinasztia valóban gyorsan és csekély áldozatokkal újra egyesítette és újra felvirágoztatta Egyiptomot, vagyis - a közkeletű tévedéssel szemben - az egyik legsikeresebb egyiptomi személy volt.
 
Anhtifi az átmeneti időszakra jellemző módon az általa kormányzott területeken minden hatalmi ágazat legvégső feje volt. Kényszerűen egyesítette a közigazgatási és vallási posztokat, egyszerre volt ''Ten és Tesz-Hór szepatok legfőbb ura'' és a ''papok felügyelője'' is, de mindez egyszerűen a központi hatalom hiányából és az ősi vallás összeomlásából származtatható, és ezt az első lehetséges alkalommal szét is választotta a megfelelő személyek számára.
 
Életrajzi felirata szükségesnek tartja megemlíteni, hogy Alsó-[[Núbia|Núbiától]] [[Abdzsu]]ig ([[Abüdosz (Egyiptom)|Abüdosz]]) szállított gabonát, mert a Nílus és a Fajjum tó tartós kiszáradása miatt egész Felső-Egyiptom haldokolt az éhségtől, és a kannibalizmus is mindennapos volt.
 
Erre ma már számos bizonyíték van, a pusztítás mértékét viszont felfogni sem vagyunk képesek, ezt közérthető formában leginkább a BBC "Ancient Apocalypse Death on the Nile" epizódja mutatja.
48 129

szerkesztés

Navigációs menü