„Heves vármegye története” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Történelem: File: → Fájl: |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 16. sor: | 16. sor: | ||
Heves vármegye területe északon hegység, délen és délkeleten síkság volt. Északi részét a [[Mátra]] foglalta el, délkeleten pedig az [[Alföld]] egy részén feküdt. A vármegye legfontosabb folyói a [[Tisza]] és a [[Zagyva]] voltak. |
Heves vármegye területe északon hegység, délen és délkeleten síkság volt. Északi részét a [[Mátra]] foglalta el, délkeleten pedig az [[Alföld]] egy részén feküdt. A vármegye legfontosabb folyói a [[Tisza]] és a [[Zagyva]] voltak. |
||
Szomszédai északról [[Gömör és Kis-Hont vármegye|Gömör és Kis-Hont]] és [[Borsod vármegye|Borsod]], keletről |
Szomszédai északról [[Gömör és Kis-Hont vármegye|Gömör és Kis-Hont]] és [[Borsod vármegye|Borsod]], keletről Borsod és [[Hajdú vármegye|Hajdú]], délről [[Jász-Nagykun-Szolnok vármegye|Jász-Nagykun-Szolnok]], nyugatról pedig [[Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye|Pest-Pilis-Solt-Kiskun]] és [[Nógrád vármegye]] határolta. |
||
==Történelem== |
==Történelem== |
||
| 23. sor: | 23. sor: | ||
A [[Második világháború|II. világháború]] után az [[1945-ös megyerendezés]] során idecsatoltak néhány községet [[Borsod vármegye|Borsodtól]]. Néhány ekkor elhatározott átcsatolás végrehajtását elhalasztották, így csak 1950-ben került sor Heves és [[Nógrád vármegye|Nógrád]] határának kiigazítására [[Pásztó]] és [[Lőrinci (Magyarország)|Lőrinci]] környékén. Egyáltalán nem került sor [[Egyek]] és [[Tiszacsege]] szintén tervbe vett idecsatolására [[Hajdú vármegye|Hajdú vármegyétől]]. |
A [[Második világháború|II. világháború]] után az [[1945-ös megyerendezés]] során idecsatoltak néhány községet [[Borsod vármegye|Borsodtól]]. Néhány ekkor elhatározott átcsatolás végrehajtását elhalasztották, így csak 1950-ben került sor Heves és [[Nógrád vármegye|Nógrád]] határának kiigazítására [[Pásztó]] és [[Lőrinci (Magyarország)|Lőrinci]] környékén. Egyáltalán nem került sor [[Egyek]] és [[Tiszacsege]] szintén tervbe vett idecsatolására [[Hajdú vármegye|Hajdú vármegyétől]]. |
||
Az [[1950-es megyerendezés]] során a fent említetteken túl további községeket csatoltak Heveshez |
Az [[1950-es megyerendezés]] során a fent említetteken túl további községeket csatoltak Heveshez Borsod és Pest_pikis-Solt megyétől, továbbá a Tiszától keletre fekvő községeket [[Szolnok megye|Szolnok megyéhez]] csatolták, ellentétben az 1945-ös tervvel, mely szerint itt Heves még terjeszkedett is volna Hajdú vármegye rovására. |
||
[[Fájl:Heves county administrative map.jpg|bélyegkép|balra|360px|Heves vármegye közigazgatási térképe 1910-ből]] |
[[Fájl:Heves county administrative map.jpg|bélyegkép|balra|360px|Heves vármegye közigazgatási térképe 1910-ből]] |
||
==Közigazgatás== |
==Közigazgatás== |
||
A lap 2018. június 7., 17:39-kori változata
| Heves vármegye (13. század-1950) | |||
| |||
| Ország | Magyarország | ||
| Népesség | |||
| Népesség | ismeretlen | ||
| Nemzetiségek | magyarok | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 3761 (1914) 3864 (1948) km² | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Heves vármegye térképe | |||
.jpg) | |||
| Heves vármegye domborzati térképe | |||
.svg)
Heves vármegye (németül: Hewesch; latinul: Hevesiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső részén. A 16. századi török hódítástól 1876-ig Külső-Szolnok vármegyével egyesítve Heves és Külső-Szolnok vármegyeként működött. Ma Magyarország része Heves megye néven.
Földrajza
Heves vármegye területe északon hegység, délen és délkeleten síkság volt. Északi részét a Mátra foglalta el, délkeleten pedig az Alföld egy részén feküdt. A vármegye legfontosabb folyói a Tisza és a Zagyva voltak.
Szomszédai északról Gömör és Kis-Hont és Borsod, keletről Borsod és Hajdú, délről Jász-Nagykun-Szolnok, nyugatról pedig Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Nógrád vármegye határolta.
Történelem
Heves vármegye a 13. században jött létre az addigi hatalmas Újvár vármegye déli részeként (Heves-Újvár). Az Oszmán Birodalom uralma alatt állt 1596–1687 között. A török hódítástól az 1876-os megyerendezésig egyesítve volt Külső-Szolnok vármegyével Heves és Külső-Szolnok vármegye néven.
A II. világháború után az 1945-ös megyerendezés során idecsatoltak néhány községet Borsodtól. Néhány ekkor elhatározott átcsatolás végrehajtását elhalasztották, így csak 1950-ben került sor Heves és Nógrád határának kiigazítására Pásztó és Lőrinci környékén. Egyáltalán nem került sor Egyek és Tiszacsege szintén tervbe vett idecsatolására Hajdú vármegyétől.
Az 1950-es megyerendezés során a fent említetteken túl további községeket csatoltak Heveshez Borsod és Pest_pikis-Solt megyétől, továbbá a Tiszától keletre fekvő községeket Szolnok megyéhez csatolták, ellentétben az 1945-ös tervvel, mely szerint itt Heves még terjeszkedett is volna Hajdú vármegye rovására.
Közigazgatás
Járási beosztás
A vármegye 1876-tól eleinte nyolc, majd hét járásra oszlott, melyek határai sokszor változtak, végül az 1880-as évek közepére kialakult és állandóvá vált az 1950-ig fennálló hat járás neve és székhelye, sőt többé-kevésbé határaik is.
- 1877
Önállóvá válása után, 1877-ben az alábbi nyolc járásra oszlott a megye:
- Gyöngyös-patai járás
- Gyöngyös-pásztói járás
- Mátrai alsó járás
- Mátrai felső járás
- Tarnai alsó járás
- Tarnai felső járás
- Tarnai közép járás
- Tiszai járás
- 1888-1950
Az 1880-as évek közepétől az alábbi hat járás állandósult (zárójelben a székhely):
- Egri járás (Eger)
- Gyöngyösi járás (Gyöngyös)
- Hatvani járás (Hatvan)
- Hevesi járás (Heves)
- Pétervásárai járás (Pétervására)
- Tiszafüredi járás (Tiszafüred)
Városai
1876-ban két rendezett tanácsú város (illetve 1929-től megváltozott elnevezéssel: megyei város) tartozott hozzá, Eger és Gyöngyös, melyekhez harmadikként Hatvan csatlakozott 1945-ben.
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Heves vármegye története témájú kategóriát.
