„Adobe Systems” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a
hivatkozás előtti szóköz törlése, egyéb apróság, ld.: WP:BÜ AWB
a (hivatkozás előtti szóköz törlése, egyéb apróság, ld.: WP:BÜ AWB)
== Történelem ==
[[Fájl:Adobe HQ.jpg|thumb|300px|right|Az Adobe Systems székháza [[San José (Kalifornia)|San Joséban]]]]
A céget [[1982]]-ben alapította [[John Warnock]] és [[Charles Geschke]], hogy kifejlesszék a [[PostScript]] oldalleíró nyelvet. A cég nevét az [[Adobe-patak]]ról kapta, amely az egyik alapító háza mögött folyt.<ref name=„0001“"„0001">A patak névadója az ''adobe'' szó {{kiejtés|En-us-adobe.ogg}} vályogot jelent, [[Kopt nyelv|kopt]] eredetű, jelentése a koptban: tégla.</ref> Az Adobe logóját Warnock felesége, Marva Warnock tervezte.
=== PostScript ===
Az Adobe-t már az alapítása évében meg akarta vásárolni az [[Apple]], ám az ötmilliós vételi ajánlatát visszautasította a két alapító. Az Apple így csak az Adobe 19 százalékát és öt évre a PostScipt licensz használati jogát szerezte meg a becsült piaci ár ötszörösén, ezért lett az Adobe a Szilícium-völgy első olyan cége, amely már az első évében nyereséges volt. Az Apple a PostScript licenszét használva 1985-ben megtervezte a LaserWriter nyomtatót – ez volt az asztali kiadványszerkesztés ([[dtp]]) kezdete. A Postscript nyelvet a nyomdaipari levilágítók is használták, így 1987-re iparági szabvánnyá lett, amelyet több tucat nyomtató gyártó és 400-nál is több szoftver támogatott. A PostScript fejlesztést követte a digitális betűcsalád forma, a [[Type 1]] megalkotása.
=== PDF ===
Valódi szabvánnyá (ISO-3200-1:2008) lett az Adobe megalkotta és fejlesztette PDF (Portable Documentum Format). A PDF megalkotásával az Adobe célja az volt, hogy egy konténert alkosson, amelybe elhelyezett fájlok módosulatlanul átvihetők legyenek számítógépek, operációs rendszerek és szoftverek között. A PDF előállítására az Acrobat, olvasására a ma is ingyen letölthető Acrobat Reader alkalmazást fejlesztette ki a cég. Az Acrobatnak ma létezik dobozos, örök-érvényű és éves licenc fizetéses verziója is.
A PDF egyik intenzív használója a nyomdai előkészítő- és nyomdaipar, amely saját PDF előírásokat alkalmaz. Ezek a PDF tudásának egyfelől szűkítései, másfelől nyomdai munkához szükséges többletinformációkat tartalmaznak. (PDFX).<ref name="„0002">[http://www.almalap.hu/200302/pdfx.html PDF/X kiegészítések]</ref> A nyomdai automatizálás egyik alapja az ilyen speciális PDF fájlok használata.
<ref name=„0002“>[http://www.almalap.hu/200302/pdfx.html PDF/X kiegészítések]</ref>. A nyomdai automatizálás egyik alapja az ilyen speciális PDF fájlok használata.
A PDF űrlapok kezelés és feldolgozás automatizálása is jelentős szoftver-szegmens.
=== DTP ===
Az vektor-alapú grafikus szerkesztő program, az Adobe Illustrator megalkotása logikus következménye volt a PostScript múltnak. Az Adobe máig meghatározó, legismertebb alkalmazása a Photoshop képmanipuláló alkalmazás, ennek 1.0 verzióját 1989-ben mutatták be Macintosh számítógépen. A szoftver szinte megjelenése óta piacvezető, majdhogynem iparági szabvány.<ref name=„0003“"„0003">[http://www.almalap.hu/201002/photoshop.html Photoshop 20 éve és az Almalap]</ref>
Az Adobe dtp-portfóliója felvásárlásokkal bővült. 1991-ben megvették az Aldus céget, így az Adobe-é lett az egyik fontos kiadványszerkesztő alkalmazás, a PageMaker<ref name=„0004“"„0004">[http://www.almalap.hu/200402/pagemaker.html Búcsú a PageMakertõl]</ref> (a másik a QuarkPress volt). A PageMaker alapjain fejlesztette ki az Adobe az InDesign kiadványszerkesztő alkalmazását. Az első verzió sikertelenségét<ref name=„0005“"„0005">[http://www.almalap.hu/200203/quarkind.html QuarkXpress 5.0 vs InDesign]</ref> követően a második<ref name=„0006“"„0006">[http://www.almalap.hu/200202/indesign.html Adobe InDesign 2.0]</ref><ref name=„0007“"„0007">[http://www.almalap.hu/200509/blat.html "Az InDesign a kiadványszerkesztés jövője!"]</ref> már elnyerte a felhasználók tetszését, így az Adobe sikeres támadást indított a Quark ellen, és pár év alatt legyőzte, az InDesign egyértelműen egyedüli piacvezető szoftverré vált. A siker részben annak is köszönhető volt, hogy az Adobe az InDesign szoftvert az Acrobattal, a Photoshoppal és az Illustratorral csomagban értékesítette alig drágábban, mint a Quark a QuarkPresst.
Az Aldus hozománya volt a TIFF fájlformátum is. 1995-ben a Frame Technology-t vásárolta fel az Adobe, így a FrameMaker<ref name=„0008“"„0008">[http://www.almalap.hu/200204/frame.html Az új FrameMaker]</ref> alkalmazás is a tulajdonukba került. A FrameMaker adatbázis alapú kiadvány-szerkesztésre (például: akkoriban telefonkönyv, termék-katalógus…) optimalizált szoftver.
=== Videó ===
1991-ben mutatta be az Adobe a Premiere videó-vágó és -szerkesztő alkalmazást. Az Aldus említett felvásárlásával megszerezte az After Effects videó-effektező programot, így meg volt az alapja a videó-szerkesztő alkalmazás-csoportnak is.
=== Macromedia felvásárlása ===
A cég [[2005]]-ben részvénycserével felvásárolta versenytársát,<ref name=„0009“"„0009">[http://www.almalap.hu/200512/news.html Adobe-Macromedia frigy]</ref> , a [[Macromedia|Macromediát]], ami tovább bővítette a termékpalettáját. Így került az Adobe-hoz többek között a Dreamweaver, a Flash, a FreeHand, illetve a ColdFusion, Contribute, Captivate, Breeze, Director, Fireworks, Flex HomeSite, JRun, Presenter és az Authorware.
A Dreamweaver<ref name=„0010“"„0010">[http://www.almalap.hu/200402/dwmx.html Honlap, de kinek? - a Dreamweaver MX dícsérete]</ref> web- és szájt-szerkesztő -menedzselőalkalmazás mellé került a Flash, amely a netes hirdetések, bannerek alapszerkesztő eszközévé vált, nem mellesleg számtalan játékprogram készült a használatával (Facebookos játékok nagytöbbsége, Zynga játékok…). A Fireworks<ref name=„0011“"„0011">[http://www.almalap.hu/200102/fireworks.html Fireworks 4 – újdonságok tüzijátéka]</ref> az igényes webgrafikusok eszköze lett, mert web-optimalizáltan mentette az állományokat.
A Macromedia összes alkalmazása pár éven belül vagy feloldódott valamelyik meglevő Adobe alkalmazásban, vagy annak helyére került megkapva az Adobe alkalmazások jellegzetes felhasználó felületét. Az Adobe hosszú munkával elérte, hogy az alkalmazásai egymás számára átjárhatóak legyenek, az adott feladatot a cél alkalmazással lehessen elvégezni anélkül, hogy az Adobe szoftvereit el kellene hagyni.
Az Adobe Bridge szoftver feladata lett az alkalmazások közti fájl-mozgatás kezelése, a verziók és módosítások kezelése.
A FreeHand mellett több mint ötezer grafikus tett hitet, amikor 2011-ben a kaliforniai bíróságnál beperelte az Adobe-t a FreeHand elsorvasztása miatt. A Bíróság kötelezte az Adobe-t, hogy tartsa életben a FreeHandet, ezért az Adobe weblapján jól elrejtve 2016-ig látható volt egy teljesen üres FreeHand oldal. Az Adobe, egyes várakozások ellenére sem, tette szabad hozzáférésűvé a FreeHand forráskódját.
=== Creative Suite időszak ===
2003-ra az Adobe befejezte termékei felhasználói felületének egységesítését. Szoftvereit csoportosítva, jellemzően négy válogatásban – dtp,<ref name=„0012“"„0012">[http://www.almalap.hu/200310/adobe.html Adobe Creative Suite: Érvek és ellenérvek]</ref>, web, videó és az összes alkalmazás – kínálta. Az egyes csomagok - Creative Suite-ok - alkotó elemei idővel módosultak, átmenetileg új alkalmazás-csomagok is megjelentek. A Creative Suite első változata számjelzetlen CS, a következőek CS2, CS3, CS4, CS5.5 és CS6.
 
2007-ben az Adobe módosította küldetését,<ref name="„0013“">[http://www.almalap.hu/200704/adobejovo.html Az Adobe elgondolása a jövőről]</ref>, célmondatát, az eddigi "mindent, mindenkor mindenhol"-t a "forradalmasítani az ötletek és információk összeillesztését" - mondatra cserélte.
 
{| class="wikitable" style="text-align: left;"
| 2003 szeptember
| Creative Suite (CS)
| AI,<ref name=„0014“"„0014">[http://www.almalap.hu/200310/illuska.html Adobe Illustrator CS (11)]</ref>, ID,<ref name=„0015“"„0015">[http://www.almalap.hu/200310/indes.html Adobe InDesign CS]</ref>, PS, Stock, GoLive, Version Cue
|-
| 2005 április
| CS2
| AI,<ref name=„0016“"„0016">[http://www.almalap.hu/200505/illustrator.html Adobe Illustrator CS2]</ref>, ID, PS,<ref name=„0017“"„0017">[http://www.almalap.hu/200505/photoshop.html Photoshop CS2]</ref>, DW, Stock, Acrobat, GoLive, Version Cue
|-
| 2007. március 27.
| CS3
| PS,<ref name=„0018“"„0018">[http://www.almalap.hu/200704/cs3bp.html CS3 Bridge - InDesign]</ref><ref name=„0019“"„0019">[http://www.almalap.hu/200704/cs3bp.html CS3 Bridge - InDesign - Photoshop]</ref>, AI,<ref name=„0020“"„0020">[http://www.almalap.hu/200704/cs3ii.html CS3 Illustrator InDesign]</ref>, ID, Acrobat, Fl, DW,<ref name=„0021“"„0021">[http://www.almalap.hu/200704/cs3df.html CS3 Flash - Dreamweaver]</ref>, Fireworks, Contribute, Soundboth, AE, PR, Encore, Bridge, Stock
|-
| 2008. október 15.
| CS4<ref name=„0022“"„0022">[http://www.almalap.hu/200810/cs4.html Adobe CS4 bemutató]</ref>
| PS,<ref name=„0023“"„0023">[http://www.almalap.hu/200810/ps4.html Photoshop CS4]</ref>, AI, ID, Acrobat, FL, DW, AE, PR, Fireworks, Contribute, Soundboth, Encore, Stock, Bridge
|-
| 2010 április
 
=== Creative Cloud ===
Az Adobe a 2013-ig dobozos szoftvereket forgalmazott. A szoftvereiből négy kollekciót kínált: asztalikiadvány-, web-, videó-szerkesztés és mindhárom egyben. 2011-ben megkezdte és várhatóan pár éven belül befejezi<ref name=„0024“"„0024">[http://almalapmintblog.blogspot.hu/2017/06/adobe-creative-cloud-lassu-de.html Adobe Creative Cloud: lassú, de magabiztos felhősödés]</ref><ref name=„0025“"„0025">[http://almalapmintblog.blogspot.hu/2017/03/adobe-dobozrol-felhobe.html Adobe: dobozról felhőbe]</ref><ref name=„0026“"„0026">[http://almalapmintblog.blogspot.hu/2015/06/adobe-felho-lassan-mindent-befed.html Adobe: a felhő lassan mindent befed (2015. 06.)]</ref> az átállást a dobozos termékek forgalmazásáról az éves szoftver licenc kínálására, az alkalmazások netes letöltésére.<ref name=„0027“"„0027">[http://almalapmintblog.blogspot.hu/2014/10/tevhitek-az-adobe-creative-clouddal.html Tévhitek az Adobe Creative Clouddal kapcsolatban]</ref>. A váltás a technológia kínálta lehetőségen túl előnyös az Adobe számára, mert csökkenti a terjesztési, csomagolási, szállítási költséget. A korábbi CS-sel jelzett verziók durván másfél évente követték egymást, így a vásárlási hullámok miatt az árbevétel is erősen változott. A netes éves licenc értékesítés egyenletes cash-flowt eredményez.
A felhasználók számára előny a gyors hozzáférhetőség, a folyamatos frissítések azonnali elérhetősége. A hátrány, hogy az Adobe alkalmazásokra egyesével fizethet elő, vagy az összes alkalmazásra kell előfizetni – igaz, három átlagos alkalmazás esetén a minden-előfizetés kedvezőbb.
A felhasználó az Adobe szoftvereit megvásárolhatja közvetlenül az Adobe-tól netes kártyás fizetéssel vagy az Adobe hazai minősített viszonteladóitól.<ref name=„0028“"„0028">[http://adobedealreg.force.com/PartnerSearch – Adobe Partners Adobe Partner Connection Portal]</ref>
 
== Termékek ==
|
|-
|Stock<ref name=„stock2005“"„stock2005">[http://www.almalap.hu/201003/lightroom.html Lightroom 3]</ref>
|Az Adobe képügynöksége. A Creative Cloud szoftvereiből közvetlenül is elérhetően.
|x
296 543

szerkesztés

Navigációs menü