„Karácsony János (festő)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Személynév-egyértelműsítő lapra történő hivatkozás |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
}} |
|||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
'''Karácsony János''' ([[Gyergyószentmiklós]], [[1899]]. [[július 27.]] – Gyergyószentmiklós, [[1974]]. [[május 31.]]) [[festőművész]], tanár. |
'''Karácsony János''' ([[Gyergyószentmiklós]], [[1899]]. [[július 27.]] – Gyergyószentmiklós, [[1974]]. [[május 31.]]) [[festőművész]], tanár. |
||
A lap 2018. május 28., 23:29-kori változata
| Karácsony János | |
| Született | 1899. július 27. Gyergyószentmiklós |
| Elhunyt | 1974. május 31. (74 évesen) Gyergyószentmiklós |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | festőművész |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Karácsony János (Gyergyószentmiklós, 1899. július 27. – Gyergyószentmiklós, 1974. május 31.) festőművész, tanár.
Életpályája
Gimnáziumi éveit Szamosújváron töltötte. Frontszolgálat, hadifogság, gyári munka után, 1931-ben beiratkozott a nagybányai festőiskolába, ahol Ziffer Sándor volt a mestere.
1945–1959 között Gyergyószentmiklós Elméleti Líceumának rajztanára. Tájképeket festett, de tehetségét a figurális ábrázolás terén is megmutatta. Festési technikája nagy változatosságot mutat, tempera-, olajképekben, majd a még lendületesebb akvarelleken ábrázolta szülőföldjének tájait. 1941-ben belépett a Barabás Miklós Céhbe és annak kiállító művésze lett. Az 1960-as években összefogott Szervátiusz Jenő szobrászművésszel, s megszervezték vándorkiállításaikat Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, Székelykeresztúron, Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában.
Egész akvarellfestői pályája egyetlen tájegység, a Gyergyói-medence ember- és élővilágához kötődik. Szerény, visszavonult, finom művészlélek volt, rajztanárságának tanúi jobban ismerték s emlékeznek rá, mint a művészeti élet szereplői. Munkásságáról nem jelent meg monografikus feldolgozás. Hagyatéka a gyergyószentmiklósi Karácsony János Galériába került. A múzeumban található Karácsony János képek a festő emlékét őrzik, a szülőföldhöz kapcsolódó kötöttséget tárják fel.
Művei (válogatás)
- Gyimes völgye (tájkép),
- Maros mente,
- Széltörés,
- Fűzfák,
- Őszi hangulat,
- Both vára,
- Önarckép,
- Táj fával[1]
- Pipacsok (csendélet)[2]
Jegyzetek
Források
- Karácsony János emléke. Utunk, 1974/44. sz.
- Kortárs magyar művészeti lexikon II. (H–O). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2000. ISBN 963-8477-45-8 Online elérés
- Gyergyó neves emberei (I. kötet, Gyergyószentmiklós, 2008)
.svg){kind=small}
