„Ratio Educationis” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1. sor: 1. sor:
A '''Ratio Educationis''' a 18. század második felében, majd a 19. század elején a Magyar Királyság területére kiterjedő két uralkodó oktatási rendelkezésének, királyi tanügyi rendeletének a neve. – A két Ratio Educationis közül [[Mária Terézia magyar királynő]] [[1777]]-ben kiadott tanügyi rendelete volt az első, ezt követte [[Ferenc magyar király|I. Ferenc]] [[1806]]. évi, azonos című rendelete, amely [[1848]]-ig volt hatályban. A rendkívül alapos részletességgel kidolgozott, eredetileg latin nyelvű rendeletek [[Mészáros István (pedagógiatörténész)|Mészáros István]] fordításában és kiadásában magyarul is olvashatók a "Ratio Educationis. Az 1777-i és az 1806-i kiadás magyar nyelvű fordítása" című kötetben.
A '''Ratio Educationis''' a 18. század második felében, majd a 19. század elején a Magyar Királyság területére kiterjedő két uralkodó oktatási rendelkezésének, királyi tanügyi rendeletének a neve. – A két Ratio Educationis közül [[Mária Terézia magyar királynő]] [[1777]]-ben kiadott tanügyi rendelete volt az első, ezt követte [[Ferenc magyar király|I. Ferenc]] [[1806]]. évi, azonos című rendelete, amely [[1848]]-ig volt hatályban. A rendkívül alapos részletességgel kidolgozott, eredetileg latin nyelvű rendeletek [[Mészáros István (pedagógiatörténész)|Mészáros István]] fordításában és kiadásában magyarul is olvashatók a "Ratio Educationis. Az 1777-i és az 1806-i kiadás magyar nyelvű fordítása" című kötetben.


Dal letöltés
== Mária Terézia Ratio Educationis rendelete ==
Kotta letöltés
* Ratio Educationis a rövid címe annak a rendeletnek, melyet Mária Terézia királynő adott ki 1777-ben, és amely nyomtatásban a következő címmel jelent meg: '''Ratio Educationis totiusque Rei Literariae per Regnum Hungariae et Provincias eidem adnexas. Tomus I. Vindobonae. Typis Joan. Thom. Nob. de Trattnern. MDCCLXXVII.'''
Guitar Pro letöltés
[[Fájl:Queen Maria Theresia.jpg|thumb|right|250px|<br /><center>Mária Terézia<br /><center><small>Martin van Meytens</small>]]
Midi letöltés
* Történeti jelentősége részben abban áll, hogy ekkor valósult meg először, hogy az állam szabályozta az oktatásügyet, amely azelőtt az egyházak belügyének számított. Mindez a felvilágosult abszolutizmus gondolatvilágából következett: az iskolák a közjót kell, hogy szolgálják, és ezen az alapon az uralkodó jogot formálhat az iskolarendszer szerkezetének, a tananyag tartalmának és az oktatásban érdekeltek (tanárok, diákok, tanügyi hivatalnokok, stb.) feladatainak meghatározására.
Extrák
* A rendelet első abban a vonatkozásban is, hogy a teljes oktatásügyet (a népiskoláktól az egyetemig) egységesen rendezi. Centralizáló célját jól mutatja, hogy mellékletként még az ország egészére kötelezőnek nyilvánított órarendet is közöl az összes iskolatípus számára. Téves ugyanakkor az a közkeletű vélekedés, hogy a Mária Terézia-féle Ratio Educationis [[Tankötelezettség Magyarországon|tankötelezettséget]] írt volna elő (Magyarországon első alkalommal). Valójában az Eötvös József-féle népoktatási törvény volt az, amely (1868-ban) kötelezővé tette a 6-tól 12 éves kor közötti gyerekek számára a népiskola látogatását.
Beküldő
* A Ratio Educationis a fő felügyeletet az összes iskolaügy felett a koronának tartotta fenn; a korona ezt a jogot Magyarországon és Szlavóniában a Királyi Helytartótanács, Horvátországban pedig a Magyar Kancellária útján gyakorolta. A tanügy irányításának területi szervei a tankerületek voltak, amelyből eredetileg kilencet állított fel a kormányzat (még 1776-ban).
tina-baba
* A tanulmányi rendszer kidolgozásáért [[Ürményi József (főispán)|Ürményi József]] kancelláriai tanácsos vállalt felelősséget, segítői közül pedig kiemelkedik [[Tersztyánszky Dániel]] kamarai tisztviselő.
tina-baba
* Az iskolarendszer felosztása a következő volt:

** 4 év elemi iskola
Pontszám: 12
** 3 év kisgimnázium

** 5 év nagygimnázium

** 2 év akadémia
** 4 év egyetem
Dalszöveg
verze1:
Zúzunk az éjszakában
én meg pár haver
na mondd csak, mi a pálya
ha hívnak, menni kell
régóta nincs kiút
csak lányok és fiúk
nekem bejön ez a szitu
nekem bejön ez a szitu

bridge:
Csak akkor bulizom, ha úgy van
és általában úgy van,
lenn megtalálsz a klubban
mert nekem bejön ez a szitu
a sok buta sztori rólad
csináljunk most olyat,
amit megbánunk majd holnap

refrén 2x:
Hé kicsi lány, ou, szia, helló!
álljunk össze, mint két kicsi lego ou
na figyu már, mondom mi a szitu
te lány és meg fiú,
na mizu, mizu, mizu?

verze2:
A klubbok rég bezártak
a város felébred
világos van, de nálam
a bulik kemények
a cuccok szétdobálva
after a szobában
te és én a félhomályban
filmezünk az ágyban?

bridge

refrén

rap:
Te is tudod, hogy van
ha Tomika felbukkan
partyszemcsiben a klubban
sapiban meg színes cuccban
az F-L-U-O-R
a partyállat, ezt tudnod kell
mert az élet csak úgy lesz jó
ha felpörög, mint az electro


== I. Ferenc Ratio Educationis rendelete ==
== I. Ferenc Ratio Educationis rendelete ==

A lap 2018. május 28., 08:39-kori változata

A Ratio Educationis a 18. század második felében, majd a 19. század elején a Magyar Királyság területére kiterjedő két uralkodó oktatási rendelkezésének, királyi tanügyi rendeletének a neve. – A két Ratio Educationis közül Mária Terézia magyar királynő 1777-ben kiadott tanügyi rendelete volt az első, ezt követte I. Ferenc 1806. évi, azonos című rendelete, amely 1848-ig volt hatályban. A rendkívül alapos részletességgel kidolgozott, eredetileg latin nyelvű rendeletek Mészáros István fordításában és kiadásában magyarul is olvashatók a "Ratio Educationis. Az 1777-i és az 1806-i kiadás magyar nyelvű fordítása" című kötetben.

Dal letöltés Kotta letöltés Guitar Pro letöltés Midi letöltés Extrák Beküldő tina-baba tina-baba

Pontszám: 12


Dalszöveg verze1: Zúzunk az éjszakában én meg pár haver na mondd csak, mi a pálya ha hívnak, menni kell régóta nincs kiút csak lányok és fiúk nekem bejön ez a szitu nekem bejön ez a szitu

bridge: Csak akkor bulizom, ha úgy van és általában úgy van, lenn megtalálsz a klubban mert nekem bejön ez a szitu a sok buta sztori rólad csináljunk most olyat, amit megbánunk majd holnap

refrén 2x: Hé kicsi lány, ou, szia, helló! álljunk össze, mint két kicsi lego ou na figyu már, mondom mi a szitu te lány és meg fiú, na mizu, mizu, mizu?

verze2: A klubbok rég bezártak a város felébred világos van, de nálam a bulik kemények a cuccok szétdobálva after a szobában te és én a félhomályban filmezünk az ágyban?

bridge

refrén

rap: Te is tudod, hogy van ha Tomika felbukkan partyszemcsiben a klubban sapiban meg színes cuccban az F-L-U-O-R a partyállat, ezt tudnod kell mert az élet csak úgy lesz jó ha felpörög, mint az electro

I. Ferenc Ratio Educationis rendelete

[

Hatásuk

  • A két Ratio Educationis csak rendelet volt, nem pedig országos törvények, ezért a protestánsok azokat iskoláik szervezésében és berendezésénél irányul el nem fogadták, és amikor a kormány azoknak végrehajtását ismételten is sürgette, a protestánsok a Rendeletek intézkedései és a főigazgatók hatósága ellen mindannyiszor erélyesen tiltakoztak. Mindazonáltal a magyarországi katolikus iskolák egészen 1848-ig a második R. szellemében voltak szervezve és berendezve.

Forrás

  • Ratio Educationis – In: A Pallas nagy lexikona – Hozzáférés: 2013. szeptember 15.
  • Mászáros István: Ratio educationis; Ratio educationis publicae – In: Pedagógiai lexikon I–III. – főszerkesztők: Báthory Zoltán, Falus Iván – Keraban Kiadó, Budapest, 1997. III. kötet 240–242. o. – ISBN 963-8146-44-3.
  • Az 1777-iki Ratio Educationis (MEK)
  • Ratio Educationis: az 1777-i és az 1806-i kiadás magyar nyelvű fordítása – (fordította, jegyzetekkel és mutatókkal ellátta Mészáros István) – Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981. 432 o. – ISBN 963-05-2621-2.
  • Fináczy Ernő: A Ratio Educationis – In: Fináczy Ernő: Az újkori nevelés története, 1600–1800: Vezérfonal egyetemi előadásokhoz – Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1927. VIII 407 o. – Hozzáférés: 2013. szeptember 15.
  • Pukánszky Béla: Iskolaügy a felvilágosult abszolutizmus korában – In: Pukánszky Béla–Németh András: Neveléstörténet – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996. 676 o. – ISBN 963-18-7512-1. – Hozzáférés: 2013. szeptember 15.

További információk