„Honoré d’Autun” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12akd (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
12akd (vitalap | szerkesztései)
32. sor: 32. sor:
== Műveinek listája<ref>Patrologia Latina, [https://books.google.hu/books?id=aLXUAAAAMAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false 172. kötet]</ref> ==
== Műveinek listája<ref>Patrologia Latina, [https://books.google.hu/books?id=aLXUAAAAMAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false 172. kötet]</ref> ==


{{oszloplista|3|
* ''De philosophia mundi''
* ''De philosophia mundi''
* ''De solis affectionibus''
* ''De solis affectionibus''
56. sor: 57. sor:
* ''Eucharisticon''
* ''Eucharisticon''
* ''Summa gloria de Apostolico et Augusto''
* ''Summa gloria de Apostolico et Augusto''
}}


== Források ==
== Források ==

A lap 2018. május 19., 17:54-kori változata

Autuni Honorius
Franciaország
Középkori teológia
Élete
Született1080 körül
Elhunyt1154
Pályafutása
Fontosabb műveiElucidarium
A Wikimédia Commons tartalmaz Autuni Honorius témájú médiaállományokat.

Honoré d'Autun, magyarosan Autuni Honorius (latinul: Honorius Augustudonensis), (1080 körül – 1154) latin nyelven író középkori német vagy angol keresztény teológus, történetíró.

Élete és munkássága

Talán Dél-Németországban, de elképzelhető, hogy Angliában született 1080 körül. Canterburyi Szent Anzelm tanítványa volt, aki nagy hatást gyakorolt rá. 1097-ben Ratisbonne mellett kolostorba vonult egy Augustoduna nevű helyen. Életének hátralévő részét arra fordította, hogy a klérus számára írt tankönyveket, és összefoglalásokat.

Rendkívül elhivatott volt a tudományok iránt – tőle származik a híres kijelentés, mely szerint „Az ember számára a tudatlanság száműzetés, míg a tudás az otthon”. Számára a tudomány egy vándorút a száműzetésből az otthon felé. Felrúgta a hét szabad művészet ókorból származó elvét, és olyan új tudományágakat kreált, nyolcadik tudományként, mint az orvostudomány, melyben Hippokratész betegségekről és gyógymódokról szóló tanait ismertette meg az olvasókkal. A kilencedik tudomány számára a mechanika, a tizedik a közgazdaság.

Rengeteg művet hagyott hátra, melyek közül kettő emelkedik ki. Az Elucidarium összefoglalja a teológia rendszerét. Az Imago Mundi földrajzzal és csillagászattal foglalkozik, valamint bemutatja a világ történetét.

Műveinek listája[1]

  • De philosophia mundi
  • De solis affectionibus
  • De imagine mundi
  • Summa totius de omnimoda historia
  • De scriptoribus ecclesiasticis
  • Hexaemeron
  • De decem plagis Aegypti spiritualiter
  • Exposotio psalmorum selectorum
  • Quastiones et responsiones in Proverbia et Ecclesiasten
  • Exposotio in Cantica canticorum
  • Sigillum B. Mariae
  • Gemma animae
  • Sacramentarium
  • Speculum Ecclesiae
  • Elucidarium
  • Liber duodecim quaestionum
  • Libellus octo quaestionum
  • Inevitabile sive Dialogus de libero arbitrio
  • Scala coeli maior
  • Scala coeli minor
  • De anima exsilio et patria
  • De vita claustrali
  • Eucharisticon
  • Summa gloria de Apostolico et Augusto

Források

  1. Patrologia Latina, 172. kötet
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Honorius Augustodunensis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Magyar nyelvű forrás

Kapcsolódó szócikkek