„Honoré d’Autun” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
32. sor: | 32. sor: | ||
== Műveinek listája<ref>Patrologia Latina, [https://books.google.hu/books?id=aLXUAAAAMAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false 172. kötet]</ref> == |
== Műveinek listája<ref>Patrologia Latina, [https://books.google.hu/books?id=aLXUAAAAMAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false 172. kötet]</ref> == |
||
{{oszloplista|3| |
|||
* ''De philosophia mundi'' |
* ''De philosophia mundi'' |
||
* ''De solis affectionibus'' |
* ''De solis affectionibus'' |
||
56. sor: | 57. sor: | ||
* ''Eucharisticon'' |
* ''Eucharisticon'' |
||
* ''Summa gloria de Apostolico et Augusto'' |
* ''Summa gloria de Apostolico et Augusto'' |
||
}} |
|||
== Források == |
== Források == |
A lap 2018. május 19., 17:54-kori változata
Autuni Honorius | |
Franciaország – Középkori teológia – | |
Élete | |
Született | 1080 körül |
Elhunyt | 1154 |
Pályafutása | |
Fontosabb művei | Elucidarium |
A Wikimédia Commons tartalmaz Autuni Honorius témájú médiaállományokat. |
Honoré d'Autun, magyarosan Autuni Honorius (latinul: Honorius Augustudonensis), (1080 körül – 1154) latin nyelven író középkori német vagy angol keresztény teológus, történetíró.
Élete és munkássága
Talán Dél-Németországban, de elképzelhető, hogy Angliában született 1080 körül. Canterburyi Szent Anzelm tanítványa volt, aki nagy hatást gyakorolt rá. 1097-ben Ratisbonne mellett kolostorba vonult egy Augustoduna nevű helyen. Életének hátralévő részét arra fordította, hogy a klérus számára írt tankönyveket, és összefoglalásokat.
Rendkívül elhivatott volt a tudományok iránt – tőle származik a híres kijelentés, mely szerint „Az ember számára a tudatlanság száműzetés, míg a tudás az otthon”. Számára a tudomány egy vándorút a száműzetésből az otthon felé. Felrúgta a hét szabad művészet ókorból származó elvét, és olyan új tudományágakat kreált, nyolcadik tudományként, mint az orvostudomány, melyben Hippokratész betegségekről és gyógymódokról szóló tanait ismertette meg az olvasókkal. A kilencedik tudomány számára a mechanika, a tizedik a közgazdaság.
Rengeteg művet hagyott hátra, melyek közül kettő emelkedik ki. Az Elucidarium összefoglalja a teológia rendszerét. Az Imago Mundi földrajzzal és csillagászattal foglalkozik, valamint bemutatja a világ történetét.
Műveinek listája[1]
- De philosophia mundi
- De solis affectionibus
- De imagine mundi
- Summa totius de omnimoda historia
- De scriptoribus ecclesiasticis
- Hexaemeron
- De decem plagis Aegypti spiritualiter
- Exposotio psalmorum selectorum
- Quastiones et responsiones in Proverbia et Ecclesiasten
- Exposotio in Cantica canticorum
- Sigillum B. Mariae
- Gemma animae
- Sacramentarium
- Speculum Ecclesiae
- Elucidarium
- Liber duodecim quaestionum
- Libellus octo quaestionum
- Inevitabile sive Dialogus de libero arbitrio
- Scala coeli maior
- Scala coeli minor
- De anima exsilio et patria
- De vita claustrali
- Eucharisticon
- Summa gloria de Apostolico et Augusto
Források
- ↑ Patrologia Latina, 172. kötet
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Honorius Augustodunensis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Magyar nyelvű forrás
- Fináczy Ernő: A középkori nevelés története. – Vezérfonal egyetemi előadásokhoz – Budapest (1914; 1926; 1985). ISBN 963 02 3492 0