„Chartres-i Theodorich” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12akd (vitalap | szerkesztései)
12akd (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
26. sor: 26. sor:
Fennmaradt tőle egy ''Heptateuchon'' című mű; egy olyan szöveggyűjtemény, amely Thierry tanításainak anyagát tartalmazza. A [[hét szabad művészet]] alapjaiul szolgáló gyűjtemény mutatja, hogy milyen széles látókörrel látókörrel rendelkezett egy XII. századi filozófus. A [[nyelvtan|grammatiká]]t [[Aelius Donatus|Donatus]]ra és [[Priscianus]]ra; a [[szónoklattan|retorika]] [[Marcus Tullius Cicero|Cicero]]ra és [[Martianus Capella|Martianus Capellá]]ra; a [[dialektika]] [[Boethius]]ra és az [[arisztotelész]]i ''Organon''ra; az [[számtan|aritmetika]], [[geometria]], [[csillagászat|asztronómia]], és [[zenetudomány]] pedig Boethius, Martianus Capella, [[Lucius Junius Moderatus Columella|Columella]], [[Sevillai Szent Izidor]], [[II. Szilveszter pápa|Gerbert d'Aurillac]], [[Caius Iulius Hyginus|Hyginus]], és [[Klaudiosz Ptolemaiosz|Ptolemaiosz]] műveire – vagy legalább műveinek töredékeire épült.
Fennmaradt tőle egy ''Heptateuchon'' című mű; egy olyan szöveggyűjtemény, amely Thierry tanításainak anyagát tartalmazza. A [[hét szabad művészet]] alapjaiul szolgáló gyűjtemény mutatja, hogy milyen széles látókörrel látókörrel rendelkezett egy XII. századi filozófus. A [[nyelvtan|grammatiká]]t [[Aelius Donatus|Donatus]]ra és [[Priscianus]]ra; a [[szónoklattan|retorika]] [[Marcus Tullius Cicero|Cicero]]ra és [[Martianus Capella|Martianus Capellá]]ra; a [[dialektika]] [[Boethius]]ra és az [[arisztotelész]]i ''Organon''ra; az [[számtan|aritmetika]], [[geometria]], [[csillagászat|asztronómia]], és [[zenetudomány]] pedig Boethius, Martianus Capella, [[Lucius Junius Moderatus Columella|Columella]], [[Sevillai Szent Izidor]], [[II. Szilveszter pápa|Gerbert d'Aurillac]], [[Caius Iulius Hyginus|Hyginus]], és [[Klaudiosz Ptolemaiosz|Ptolemaiosz]] műveire – vagy legalább műveinek töredékeire épült.


A Teremtés könyve és a fizika, metafizika összeegyeztetésére irányult a ''De septem diebus et sex operum distinctionibus'' című alkotása.
A [[biblia]]i ''[[Mózes első könyve|Teremtés könyveʼ'' és a fizika, metafizika összeegyeztetésére irányult a ''De septem diebus et sex operum distinctionibus'' című alkotása.


== Forrás ==
== Forrás ==

A lap 2018. május 18., 12:28-kori változata

Chartres-i Theodorich
Franciaország
Középkori filozófia
Élete
Született1085 körül
Elhunyt1155 előtt
Pályafutása
Fontosabb műveiHeptateuchon, De septem diebus et sex operum distinctionibus

Chartres-i Theodorich (latinul: Theodoricus Chartrensis, franciául: Thierry de Chartres), (1085 körül – 1155 előtt) latin nyelven író középkori francia filozófus, teológus.

Chartres-i Bernát fivére volt. Chartres-ban tanított. Egy régi hagyomány szerint Abélard is tőle tanult matematikát. 1134-ben elhagyta Chartres-t, és Párizsba ment tanítani. 1141-ben visszatért Chartres-ba. Amikor 1142-ben Gilbert de la Porréet Poitiers püspökévé kinevezték, a Thierry lett a chartres-i iskolák új kancellárja. 1148-ban részt vett a reimsi zsinaton. Halálának pontos dátuma nem ismert, annyi biztos, hogy 1155-ben már nem volt az élők sorában.

Fennmaradt tőle egy Heptateuchon című mű; egy olyan szöveggyűjtemény, amely Thierry tanításainak anyagát tartalmazza. A hét szabad művészet alapjaiul szolgáló gyűjtemény mutatja, hogy milyen széles látókörrel látókörrel rendelkezett egy XII. századi filozófus. A grammatikát Donatusra és Priscianusra; a retorika Cicerora és Martianus Capellára; a dialektika Boethiusra és az arisztotelészi Organonra; az aritmetika, geometria, asztronómia, és zenetudomány pedig Boethius, Martianus Capella, Columella, Sevillai Szent Izidor, Gerbert d'Aurillac, Hyginus, és Ptolemaiosz műveire – vagy legalább műveinek töredékeire épült.

A bibliai [[Mózes első könyve|Teremtés könyveʼ és a fizika, metafizika összeegyeztetésére irányult a De septem diebus et sex operum distinctionibus című alkotása.

Forrás

  • Étienne Gilson: A középkori filozófia története. Budapest: Kairosz Kiadó. 2015. ISBN 9789636627850  , 287. o.

További irodalom

  • Étienne Gilson: A középkori filozófia története. Budapest: Kairosz Kiadó. 2015. ISBN 9789636627850  , 287–291. o.

Kapcsolódó szócikkek