„Székely Bertalan” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
hd
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
9. sor: 9. sor:
== Családja ==
== Családja ==


Székely nemesi családból származott. Édesapja Székely Dániel kormányszéki fogalmazó, édesanyja Kelemen Johanna.<br />
Sziasztok Székely nemesi családból származott. Édesapja Székely Dániel kormányszéki fogalmazó, édesanyja Kelemen Johanna.<br />
1858-ban házasodott meg, felesége: Kudrna Jeanette.<br />
1858-ban házasodott meg, felesége: Kudrna Jeanette.<br />
'''Gyermekei:'''
'''Gyermekei:'''

A lap 2018. május 3., 09:27-kori változata

Székely Bertalan
Önarckép 1860
Önarckép 1860
Született1835. május 8.[1][2][3][4][5]
Kolozsvár[6]
Elhunyt

Állampolgársága
Gyermekei
Foglalkozása
  • festőművész
  • history painter
A Wikimédia Commons tartalmaz Székely Bertalan témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Székely Bertalan

Ádámosi Székely Bertalan (Kolozsvár, 1835. május 8. – Cinkota, 1910. augusztus 21.) magyar festő, a romantikát és az akadémizmust elegyítő magyar történelmi festészet egyik legnagyobb képviselője. Székely Árpád festő apja.székely bertalan buzi volt

Családja

Sziasztok Székely nemesi családból származott. Édesapja Székely Dániel kormányszéki fogalmazó, édesanyja Kelemen Johanna.
1858-ban házasodott meg, felesége: Kudrna Jeanette.
Gyermekei:

  1. Árpád (1861-ben, Marschendorfban született)
  2. Ágoston (Ákos) (1864-ben Pesten született)
  3. Ármin (1869-ben Pesten született)
  4. Jenny (1876-ban született)

Édesapja Kolozsvárott halt meg 1869-ben, 73 éves korában. Artúr itt járt , Székely Bertalan melek köszhelo.!

Munkássága

II. Lajos holttestének megtalálása 1860
A vérszerződés. Székely Bertalan műve, (Kecskemét, Városháza 1902)

1859 telén Münchenbe ment Pilotyhoz tanulmányai folytatására. Itt festette ifjúkori Önarcképét, a realista magyar portréfestészet egyik remekművét. Ugyancsak itt készült első jelentős történelmi kompozíciója, a II. Lajos király holttestének megtalálása. 1861-ben festette Dobozy és hitvese c. történelmi képét. Ettől kezdve mind jobban kibontakozott egyéni stílusa, amelyet az akadémikus komponálás, pszichikai jellemzés és a naturalisztikus anyagábrázolás jellemzett.

Székely Bertalan egész alakos fotója
Greguss János arcképe

1862-ben készítette Greguss János arcképét. A monumentális festészet problémái foglalkoztatták. 1863-ban VII. Károly császár menekülése c. falképével (München, Bayerisches Nationalmuseum) nyert ösztöndíjjal Hollandiába és Párizsba utazott, ahonnan 1864-ben tért haza. 1866-ban alkotta a Mohácsi vész, a következő évben pedig az Egri nők c. nagy sikert aratott történelmi képeit. 1869-ben Olaszországban járt tanulmányúton. Ez idő tájt sok illusztrációt készített Eötvös József, Petőfi Sándor és egyéb költők, írók költeményeihez. 1870-ben készült V. László c. történelmi kompozíciója és 1871-ben a Nő élete című, 12 darabból álló ciklusa. 1875-ben alkotta egyik legjelentősebb és egyben fő művét, a Thököly búcsúját. Utolsó nagyszabású történelmi munkáját a Zrínyi kirohanását 1879-ben fejezte be. A század utolsó évtizedeiben több nagyobb freskó-megbízásnak tett eleget. 1887-1889-ben festette a pécsi székesegyházban két freskóját és ugyanott a Szt. Mór-kápolna faliképeit, 1889-1890-ben Lotz Károllyal és Deák-Ébner Lajossal a tihanyi apátság freskóit, 1890-1896-ban a Mátyás-templom több freskóját, 1896-1897-ben a kecskeméti városi tanács dísztermének freskóit. A Vajdahunyad vár részére tervezett Csodaszarvas regéjét bemutató freskósorozat (1900-1902) nem került kivitelezésre. Ugyanúgy nem realizálódtak a Zeneakadémia számára tervezett freskósorozatai sem, betegeskedése miatt.

Az Amerikában dolgozó Eadweard Muybridge vagy a francia Etienne-Jules Marey fényképezőgépet felhasználó mozgáskutatásaival párhuzamosan Székely is foglalkozott mozgáskutatással.[10]

Emlékezete

„Művészetelméleti, pedagógiai munkái gazdag kéziratos hagyatékának gerincét alkotják.” Szadán van eltemetve. Elhunyta után Szadán, ahol a nyarakat töltötte, emlékmúzeuma nyílt.

Irodalom

  • Székely Bertalan válogatott művészeti írásai, Bev. Maksay László, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1962, Budapest
  • Schauschek Árpád: Székely Bertalan emlékezete. Bp. 1911.

Források

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. ↑ a b Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b Brockhaus (német nyelven)
  5. ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  6. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 12.)
  7. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  8. ↑ a b 00155854
  9. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. október 25.)
  10. ↑ Magyarország a XX. században . III-53. Fotóművészet

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Székely_Bertalan&oldid=19896089”