„Deák Ferenc (táblabíró)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
problémás képek ki
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor: 3. sor:
|típus= politkus
|típus= politkus
|név= idősebb kehidai Deák Ferenc
|név= idősebb kehidai Deák Ferenc
|kép= Idősebb Deák Ferenc - vasárnapi újság.jpg
|kép=
|képméret =
|képméret =
|képaláírás = Idősebb Deák Ferenc
|képaláírás = Idősebb Deák Ferenc

A lap 2018. április 3., 05:42-kori változata

idősebb kehidai Deák Ferenc
Idősebb Deák Ferenc
Idősebb Deák Ferenc
Született1761. június 15.
Kehida
Elhunyt1808. január 25. (46 évesen)
Kehida
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaSibrik Erzsébet (1788. június 19. – 1803. október 17.)
Gyermekeihét gyermek:
SzüleiHertelendy Anna
Deák Gábor
Foglalkozásapolitikus
Tisztségetáblabíró (1791. május 30. – , Zala vármegye)
A Wikimédia Commons tartalmaz idősebb kehidai Deák Ferenc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Idősebb kehidai Deák Ferenc (Kehida, Zala vármegye, 1761. június 15.Kehida, Zala vármegye, 1808. január 25.), Zala vármegye táblabírája, zalai főszolgabíró, földbirtokos. Deák Ferencnek, a „Haza Bölcsének” az édesapja.[1]

Élete

A Zala vármegyei nemesi származású kehidai Deák család sarja. Édesapja, nemes Deák Gábor (17281788), táblabíró, édesanyja, hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Anna (17431803) volt. Idősebb Deák Ferencnek volt egy öccse, kehidai Deák József (1764-1831), táblabíró, főhadnagy. Deák Ferenc édesanyja, Hertelendy Anna, 1768-ban a veszprémi püspökség Szentszékén válópert kezdeményezett, majd férje Deák Gábor és gyermekei Zalatárnokra vonultak vissza. A botrányos magánéletet tartó Hertelendy Anna Kehidát saját kezébe vette, és gyermekeivel alig tartotta a kapcsolatot, leginkább adósságokat hátrahagyván majd nekik.[2] Keresztszülei mezőszegedi Szegedy Ferenc és báró Vécsey Istvánné tolnai Festetics Judit úrnő voltak.

1784. október 12.-én Deák Ferencet nevezte ki a megye főispánja az Egerzsegi járás alszolgabírájává, azonban másfél év múlva lemondott 1786 márciusában. 1790. április 7.-én a kapornaki járás főszolgabírójává választották, és 1791 április 5.-én ismeretlen okokból lemondott tisztségéről. 1791. május 30.-án Zala vármegye táblabírájává nevezte ki az örökös főispán.[3]

Deák Ferenc és öccse Deák József 1803. május 24.-én Kehidán szerződést kötöttek a földbirtokai felosztása ügyében: a legidősebb testvérnek jutott a söjtöri és a tófeji nemesi „udvarhely” a hozzátartozó majorsági és úrbéres földekkel, rétekkel és szőlőkkel, és a legfiatalabbnak viszont a tárnoki és a hahóti birtok a muraközi szőlőkkel.[4]

Feleségét, szarvaskendi és óvári Sibrik Erzsébet (17681803) asszonyt, 1803. október 17.-én vesztette el Söjtörön, aki fia, ifjabb Deák Ferenc szülésébe belehalt. Idősebb Deák Ferenc nehezen tudta kiheverni magát a helyzetből, saját csecsemő gyerekében látta a felesége gyilkosát: ezért az újszülött gyermeke neveltetését, öccsére, kehidai Deák Józsefre (1764-1831) bízta, aki Tárnokon nőtt fel.

Idősebb Deák Ferenc 1808. január 25.-én Kehidán hunyt el.

Házassága és gyermekei

Deák Ferenc 1788. június 19.-én Csécsényen vette el szarvaskendi és óvári Sibrik Erzsébet (17681803) úrleányt, szarvaskendi és óvári Sibrik Antal (17371797), Győr vármegye alispánjának és felsőeőri Bertha Klárának (17481772) a lányát. Házasságukból született:

Jegyzetek

  1. Molnár András — A fiatal Deák Ferenc, Bp., 2003. 16.o.
  2. Dominkovits Péter. Deák Ferenc nagyanyja, Hertelendy Anna. In: Szerk. Kiss Gábor. (2015) „Deák és a nők - Női sorsok és szerepek Deák Ferenc környezetében. Zalaegerszeg. dfmvk. 20.o.
  3. Molnár András — A fiatal Deák Ferenc, Bp., 2003. 21.o
  4. Molnár András — A fiatal Deák Ferenc, Bp., 2003. 27.o.