„Paradoxon” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
* [[Gábriel harsonája]] <!-- vagy [[Brouwer?Lebesque?Luzin?Baire?Banch?, de leginkább Schwarcz]]-harmonikája -->: Egy olyan test, amelynek felülete végtelen, térfogata viszont véges. A kétdimenziós [[fraktál]]ok legtöbbje (például a [[Koch-pehely]] vagy a [[Mandelbrot-halmaz]]ok) is hasonló tulajdonságot mutatnak: végtelen a kerületük, de véges a területük.
* [[Navigációs paradoxon]] A Föld felszínén két pont között az [[ortodroma]] (gömbi főkör) a legrövidebb út. A tengeri és légi közlekedésben a hosszabb [[loxodroma|loxodromát]] választják, mert ezen '''állandó a menetirány''' ''(kurzus)''. Ennek ellenére a loxodromán haladó jármű kormányával állandóan korrigálni kell, míg az ortodromán rögzített kormánnyal lehet végigmenni.
* Implikációs paradoxonok: A logikai következményesség (implikáció) legkézenfekvőbb meghatározása, miszerint "A„A B állítás következménye az A állításnak, ha nem lehetséges, hogy A igaz, de B hamis." Ennélfogva a „Ha a Duna nem egy folyó, akkor én most tévét nézek” egy logikailag érvényes következtetés, mivel nem lehetséges, hogy "A„A Duna nem egy folyó." igaz legyen (hiszen hamis) és egyúttal az "Én„Én most tévét nézek." állítás pedig hamis. Két, semmiféle tartalmi és ok-okozati kapcsolatban nem álló kijelentés logikailag következménye lehet egymásnak. Ez egyesek <!--már Frege is utalt rá ... -->, pl. P. Strawson vagy C. I. Lewis szerint, világos jele annak, hogy az implikáció nem azonosítható a következményességgel.
 
==== [[Matematika]]i/[[Valószínűségszámítás|valószínűségi]] ====
Névtelen felhasználó

Navigációs menü

Személyes eszközök

Névterek

Változatok

Több