„Sav-bázis reakció” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
forrás? enwikiben is hidroxidion van
korrektúra, normális képletek, halott link jelölése
1. sor: 1. sor:
'''Sav-bázis reakció'''nak a [[proton]]leadással járó, ún. protolitikus reakciót nevezzük. Azokat a molekulákat, ionokat amelyek a protont leadják savnak, amelyek felveszik, bázisnak nevezzük.
'''Sav-bázis reakció'''nak – [[Johannes Nicolaus Brønsted|Brönsted]] elmélete szerint – a [[proton]]leadással járó, ún. protolitikus reakciót nevezzük. Azokat a molekulákat, ionokat, amelyek a protont leadják, savnak, amelyek felveszik, bázisnak nevezzük. Például: <chem>HNO3 + H2O = H3O+ + NO3-</chem> <small>([[salétromsav]] + víz = oxóniumion + nitrátion).</small>

== Sav-bázis kölcsönhatás ==

A protonleadással járó, ún. protolitikus reakciókat - Brönsted elmélete szerint - sav-bázis reakcióknak nevezzük. Azokat a molekulákat, ionokat amelyek a protont leadják savaknak, amelyek felveszik, bázisoknak nevezzük. Például:

<big>HNO<sub>3</sub> + H<sub>2</sub>O = H<sub>3</sub>O<sup>+</sup> + NO<sub>3</sub><sup>-</sup></big> (<small>salétromsav</small> <small>víz</small> <small>oxóniumion</small> <small>nitrátion</small>)


== Sav-bázis reakciók ==
== Sav-bázis reakciók ==
=== Arrhenius sav-bázis elmélete (1884) ===
=== Arrhenius sav-bázis elmélete (1884) ===
'''Savak:''' proton (hidrogénion, H<sup>+</sup>)leadására képes anyagok
* '''Savak:''' proton (hidrogénion, <chem>H+</chem>) leadására képes anyagok
* '''Bázisok:''' hidroxidion (<chem>OH-</chem>) leadására képes anyagok

'''Bázisok:''' hidroxidion (OH<sup>-</sup>) leadására képes anyagok


'''Példák:'''
'''Példák:'''
- sav: HCl = H<sup>+</sup> + Cl<sup>-</sup>
* sav: <chem>HCl = H+ + Cl-</chem>
- bázis: NaOH = Na<sup>+</sup> + OH<sup>-</sup>
* bázis: <chem>NaOH = Na+ + OH-</chem>


Az ammónia (NH<sub>3</sub>) bázikus viselkedésének magyarázata:
Az [[ammónia]] (<chem>NH3</chem>) bázikus viselkedésének magyarázata:


NH<sub>3</sub> + H<sub>2</sub>O = NH<sub>4</sub><sup>+</sup> + OH<sup>-</sup>
<chem>NH3 + H2O = NH4+ + OH-</chem>


=== Brönsted sav-bázis elmélete (1923) ===
=== Brönsted sav-bázis elmélete (1923) ===
* '''Savak:''' proton leadására képes anyagok

'''Savak:''' proton leadására képes anyagok
* '''Bázisok:''' proton felvételére képes anyagok

'''Bázisok:''' proton felvételére képes anyagok


'''Példák:'''
'''Példák:'''
* <chem>HCl + H2O = Cl- + H3O+</chem>

* <chem>NH3 + H2O = NH4+ + OH-</chem>
HCl + H<sub>2</sub>O = Cl<sup>-</sup> + H<sub>3</sub>O<sup>+</sup>

NH<sub>3</sub> + H<sub>2</sub>O = NH<sub>4</sub><sup>+</sup> + OH<sup>-</sup>


== Savak és bázisok erőssége ==
== Savak és bázisok erőssége ==
A savak és bázisok erőssége azt jelzi, hogy milyen mértékben képes az adott sav, illetve bázis protonokat átadni vagy felvenni.

Milyen mértékben képes az adott sav ill. bázis protonokat átadni ill. felvenni.


'''Példák:'''
'''Példák:'''
* a sósav erős sav, mert szinte 100%-ban leadják protonjukat a HCl molekulák /HCl = sósav/
* A [[sósav]] erős sav, mert szinte minden hidrogén-klorid-molekula leadja a protonját.
*: <chem>HCl + H2O = Cl- + H3O+</chem>

* A [[nátrium-hidroxid]] erős bázis, mert oldott állapotban hidroxidionok (és nátriumionok) formájában látható:
HCl + H<sub>2</sub>O = C<sup>l-</sup> + H<sub>3</sub>O<sup>+</sup>
*: <chem>NaOH = Na+ + OH-</chem>

* Az [[ecetsav]] gyenge sav, mert az összes ecetsavmolekula 1-2%-a adja csak át protonját a víznek:
* a nátrium-hidroxid erős bázis, mert oldott állapotban hidroxidionok (és nátriumionok formájában látható):
*: <chem>CH3COOH + H2O = CH3COO- + H3O+</chem>

* Az ammónia gyenge bázis, mert csak az ammóniamolekulák 1-2%-a vesz fel protont a víztől:
NaOH = Na<sup>+</sup> + OH<sup>-</sup>
*: <chem>NH3 + H2O = NH4+ + OH-</chem>

* az ecetsav gyenge sav, mert az összes ecetsavmolekula 1-2%-a adja csak át protonját a víznek:

CH<sub>3</sub>COOH + H<sup>2</sup>O = CH<sub>3</sub>COO<sup>-</sup> + H<sub>3</sub>O<sup>+</sup>

* az ammónia gyenge bázis, mert csak az ammónia molekulák 1-2%-a vesz fel protont a víztől:

NH<sub>3</sub> + H<sub>2</sub>O = NH<sub>4</sub><sup>+</sup> + OH<sup>-</sup>


== Források ==
== Források ==
http://www.mkk.szie.hu/dep/chem/targyl/alk_kem/hull4ea.pdf{{halott link|date=2018 márciusából}}

http://www.mkk.szie.hu/dep/chem/targyl/alk_kem/hull4ea.pdf


== Lásd még ==
== Lásd még ==

A lap 2018. március 15., 17:41-kori változata

Sav-bázis reakciónak – Brönsted elmélete szerint – a protonleadással járó, ún. protolitikus reakciót nevezzük. Azokat a molekulákat, ionokat, amelyek a protont leadják, savnak, amelyek felveszik, bázisnak nevezzük. Például: (salétromsav + víz = oxóniumion + nitrátion).

Sav-bázis reakciók

Arrhenius sav-bázis elmélete (1884)

  • Savak: proton (hidrogénion, ) leadására képes anyagok
  • Bázisok: hidroxidion () leadására képes anyagok

Példák:

  • sav:
  • bázis:

Az ammónia () bázikus viselkedésének magyarázata:

Brönsted sav-bázis elmélete (1923)

  • Savak: proton leadására képes anyagok
  • Bázisok: proton felvételére képes anyagok

Példák:

Savak és bázisok erőssége

A savak és bázisok erőssége azt jelzi, hogy milyen mértékben képes az adott sav, illetve bázis protonokat átadni vagy felvenni.

Példák:

  • A sósav erős sav, mert szinte minden hidrogén-klorid-molekula leadja a protonját.
  • A nátrium-hidroxid erős bázis, mert oldott állapotban hidroxidionok (és nátriumionok) formájában látható:
  • Az ecetsav gyenge sav, mert az összes ecetsavmolekula 1-2%-a adja csak át protonját a víznek:
  • Az ammónia gyenge bázis, mert csak az ammóniamolekulák 1-2%-a vesz fel protont a víztől:

Források

http://www.mkk.szie.hu/dep/chem/targyl/alk_kem/hull4ea.pdf[halott link]

Lásd még