„Ríbaddi” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
[[Image:Amarna Akkadian letter.png|thumb|200px|Az egyik Amarna-levél]]

'''Ríbaddi''' ''(Rib-Addi, Rib-Addu, Rib-Adda)'' [[Büblosz]] királya volt az [[i. e. 14. század]] közepén. Ő a szerzője kb. hatvannak az [[Ehnaton]] fáraóhoz írt ún. [[Amarna-levelek]] közül.
'''Ríbaddi''' ''(Rib-Addi, Rib-Addu, Rib-Adda)'' [[Büblosz]] királya volt az [[i. e. 14. század]] közepén. Ő a szerzője kb. hatvannak az [[Ehnaton]] fáraóhoz írt ún. [[Amarna-levelek]] közül.


Neve [[Akkád nyelv|akkád]] név és feltehetőleg [[Hadad]] istenre utal, bár leveleiben a király egy másik istenség, [[Ba'alat Gubla]] („Büblosz úrnője”; valószínűleg [[Aserah]]) iránti tiszteletét fejezi ki.
Neve [[Akkád nyelv|akkád]] név és feltehetőleg [[Hadad]] istenre utal, bár leveleiben a király egy másik istenség, [[Ba'alat Gubla]] („Büblosz úrnője”; valószínűleg [[Aserah]]) iránti tiszteletét fejezi ki.

[[Image:Amarna Akkadian letter.png|thumb|200px|Az egyik Amarna-levél]]


Ríbaddi leveleiben gyakran panaszkodik és a fáraó közbenjárását kéri. Az EA 105 jelű levélben arra kéri Ehnatont, segítsen neki abban a vitában, melybe [[Berütosz]] uralkodójával keveredett, aki elfogott kér bübloszi kereskedőhajót. Az EA 122 levélben az egyiptomi [[Pahura|Pahurára]] panaszkodik, aki megölt pár bübloszi zsoldost és foglyul ejtette Ríbaddi három emberét.
Ríbaddi leveleiben gyakran panaszkodik és a fáraó közbenjárását kéri. Az EA 105 jelű levélben arra kéri Ehnatont, segítsen neki abban a vitában, melybe [[Berütosz]] uralkodójával keveredett, aki elfogott kér bübloszi kereskedőhajót. Az EA 122 levélben az egyiptomi [[Pahura|Pahurára]] panaszkodik, aki megölt pár bübloszi zsoldost és foglyul ejtette Ríbaddi három emberét.

A lap 2007. augusztus 4., 18:59-kori változata

Az egyik Amarna-levél

Ríbaddi (Rib-Addi, Rib-Addu, Rib-Adda) Büblosz királya volt az i. e. 14. század közepén. Ő a szerzője kb. hatvannak az Ehnaton fáraóhoz írt ún. Amarna-levelek közül.

Neve akkád név és feltehetőleg Hadad istenre utal, bár leveleiben a király egy másik istenség, Ba'alat Gubla („Büblosz úrnője”; valószínűleg Aserah) iránti tiszteletét fejezi ki.

Ríbaddi leveleiben gyakran panaszkodik és a fáraó közbenjárását kéri. Az EA 105 jelű levélben arra kéri Ehnatont, segítsen neki abban a vitában, melybe Berütosz uralkodójával keveredett, aki elfogott kér bübloszi kereskedőhajót. Az EA 122 levélben az egyiptomi Pahurára panaszkodik, aki megölt pár bübloszi zsoldost és foglyul ejtette Ríbaddi három emberét.

Hosszú ideig tartó viszály állt fenn Ríbaddi és Amurru királya, Abdiasirta között (Amurru valószínűleg a mai Délkelet-Libanon és Délnyugat-Szíria területén helyezkedett el). Amurru királya zsoldosokat bérelt a habiruk, a sardanák és más harcos törzsek tagjai közül. Az EA 81 levélben Ríbaddi azzal yganúsítja Amurru királyát, hogy lázítja ellene az alattvalóit, és egyiptomi beavatkozást kér. Azt is megemlíti levelében, hogy Abdiasirta meg akarta öletni.[1]

Ríbaddi arra kérte Ehnatont, küldjön egyiptomi íjászokat, akik megvédik az amurruiaktól és saját lázongó népétől. Zemart, a korábban bübloszi fennhatóság alatt álló várost Abdiasirta elfoglalta (EA 84). Nem sokkal később az egyiptomi követet visszahívták Kánaánból, így többé már a látszata sem állt fenn annak, hogy Ríbaddi Egyiptom támogatását élvezi. Segítségkérő leveleire Ehnaton többnyire nem válaszolt (EA 107), egy esetben nemtetszését fejezte ki a folytonos panaszkodás felett (EA 117)[2]. Az EA 101-es levél tanúsága szerint Abdiasirtát megölték, a trónon fia, Aziru követte, aki folytatta apja Büblosz-ellenes politikáját. Ríbaddi innentől kezdve őrá panaszkodik.[3]

Az ókori Közel-Kelet térképe az Amarna-korban, a korszak nagy birodalmaival: Egyiptom (zöld), Hatti (sárga), a babiloni kassú királyság (lila), Asszíria (szürke) és Mittani (piros). Világosabb színek jelzik a nyílt hatalmat a terület felett, a sötétebbek a befolyást. Narancssárgával az akháj-mükénéi civilizáció.

Az EA 89 levélben Ríbaddi beszámol róla, hogy a szomszédos Türoszban egy államcsíny során családjával együtt megölték az uralkodót, aki a rokona volt. Ríbaddi húga és lányai, akiket a király Türoszba küldött, hogy biztonságban legyenek, valószínűleg szintén meghaltak.[4] Arról is tudósít, hogy a hettiták egyiptomi fennhatóság alatt álló területeket támadtak meg Szíriában, és felégették a földeket (EA 126).

Ríbaddi kénytelen volt országából Berütoszba menekülni, ahol Ammunira király menedkéet ajánlott neki. Az EA 75 levélben beszámol a politikai helyzetről, közte arról, hogy a hettiták mind elfoglalták Mitanni vazallus államait.[5] Az idős király ezután több levelében is beszámolt a fáraónak a föníciai és szíriai zavargásokról, melyeket Aziru szított (pl. EA 137).

Ríbaddit végül száműzte öccse, Ilirabih, aki megszerezte magának a tróónt, míg bátyja Berütoszban volt. Nem sokkal ezután megölték, feltehetőleg Aziru parancsára.[6] Ezt említi Ehnatonnak egy Aziruhoz írt levele, az EA 162.[7]

Hivatkozások

  1. William L. Moran: The Amarna Letters (Johns Hopkins University Press, 2002.) p.150
  2. Moran, op. cit., p.193
  3. Moran, op. cit., pp.176,183
  4. Moran, op. cit., p.162
  5. Moran, op. cit., EA 75 p.145
  6. Trevor Bryce: The Kingdom of the Hittites (Clarendon Press, 1998) p.186
  7. Moran, The Amarna Letters, op. cit., p.xxvi

Források

  • Baikie, James. The Amarna Age: A Study of the Crisis of the Ancient World. University Press of the Pacific, 2004.
  • Cohen, Raymond and Raymond Westbrook (eds.). Amarna Diplomacy: The Beginnings of International Relations. Johns Hopkins University Press, 2002.
  • Moran, William L. (ed. and trans.) The Amarna Letters. Johns Hopkins University Press, 1992.