„Škoda Holding” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Grin (vitalap | szerkesztései) a →1899–1945: typo |
Új kategória:Csehország cégei |
||
| 81. sor: | 81. sor: | ||
{{DEFAULTSORT:Skodaholding}} |
{{DEFAULTSORT:Skodaholding}} |
||
[[Kategória:Csehország |
[[Kategória:Csehország cégei]] |
||
[[Kategória:Csehország közlekedése]] |
[[Kategória:Csehország közlekedése]] |
||
[[Kategória:Vasútijármű-gyárak]] |
[[Kategória:Vasútijármű-gyárak]] |
||
A lap 2018. március 3., 15:02-kori változata
| Škoda Holding | |
 | |
 | |
| Típus | magáncég |
| Alapítva | 1859 |
| Névadó | Emil Škoda |
| Megszűnt | 2018 |
| Székhely | Plzeň, Csehország |
| Alapító |
|
| Iparág | gépgyártás |
| Forma | cseh részvénytársaság |
| Termékek | turbinák villamosmozdonyok villamosok vasúti járművek trolibuszok |
| Árbevétel |  €262 millió (2005) |
| Alkalmazottak száma | 3600 |
| Anyavállalata | Reichswerke AG für Waffen-und Maschinenbau Hermann Göring |
| Leányvállalatai | Omnipol Handels AG |
| A(z) Škoda Holding weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Škoda Holding témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
A Škoda Holding, korábban Škoda Művek egy cseh ipari cégcsoport, amely energetikai berendezéseket és közlekedési eszközöket gyárt. A cég elődjét, a Škoda Műveket 1859-ben alapította Ernst Graf von Waldstein-Wartenberg[1] Plzeňben. Emil Škoda 1866-ban[2] kezdett a cégnél dolgozni, majd 1869-ben[3] megvásárolta azt. A cég hamar Csehország legnagyobb fegyver és tömegközlekedési eszközt gyártó vállalatává vált.
Škoda néven jelenleg a Volkswagen cégcsoport gyárt személygépkocsikat. Lásd: Škoda Auto.
A Škoda Holding felépítése
- Škoda Power a.s.[4] – Energetikai berendezéseket (gőzturbinákat, hőcserélőket, kondenzátorokat, atomreaktorokat) gyártó vállalat, központja Plzeňben található.
- Škoda Power Pvt. Ltd. – A Škoda Holding erőművi berendezések gyártásával és telepítésével foglalkozó indiai vállalata, amely Delhiben működik.
- Škoda Jinma Turbine Ltd. – A Škoda Holding és a kínai Guangzhou Guangzhong Enterprise Group Corporation közös vállalata, amely gőzturbinákat és egyéb erőművi berendezéseket állít elő.
- Škoda Transportation s.r.o.[5] – Közlekedési eszközök (villamosok, motorvonatok, metrószerelvények, villamosmozdonyok) gyártásával foglalkozó vállalat, központja Plzeňben van.
- Škoda Electric s.r.o. – Trolibuszok, elektromos motorok és vezérlőberendezések gyártásával foglalkozó vállalat, Plzeňben működik.
- ČKD Vagonka – Dízel és villamos motorvonatok gyártásával foglalkozó vállalat, Plzeňben működik.[6]
- Škoda Ostrov s.r.o. – Trolibusz alkatrészeket előállító plzeňi vállalat.
- VÚKV a.s. – Prágában működő cég, amely vasúti járművek tervezésével, fejlesztésével és tesztelésével foglalkozik.[7]
- Sibelektroprivod – A Novoszibirszkben működő vállalat a keleti piacokra készülő trolibuszokhoz, villamosokhoz és motorvonatokhoz gyárt elektromos hajtás-rendszereket.
- Ganz– Škoda Közlekedési Zrt. – A budapesti székhelyű cég, amely trolibuszokat gyárt. A céget a csődbe ment Ganz–Transelektro felvásárlásával hozta létre a Škoda.
Škoda termékek
A Škoda nem csak személy- és haszongépjárműveket, hanem villamosokat (ČKD) és trolibuszokat is gyárt már alapítása óta. A márkához tartozott a Praga, a Liaz és a Tatra teherautók gyártása is. A Škoda további termékei a nehézgépekhez készülő alkatrészek, generátorok. A Škoda atomerőművek számára reaktortartályt is gyárt. A paksi atomerőmű tartályai is e cégtől kerültek ki. A Škoda eredetileg fegyvergyár is volt, de a fegyvergyártással már a második világháború után felhagytak.
A gyár történelme
1899–1945
A pilzeni gyár tömegközlekedési-, elektrotechnikai eszközökre és fegyvergyártásra szakosodott. Az Osztrák–Magyar Monarchia vezető cégévé vált és remek minőségű fegyverekkel látta el a Monarchia, majd később Csehszlovákia katonaságát. A Škoda 1911 óta volt kapcsolatban a Václav Laurin és Václav Klement által alapított, először kerékpár és motor, majd személygépkocsi gyártó cégével a L&K-el. A Hispano Suiza luxusautó licencét (amit Superb néven gyártottak) úgy vette meg a Škoda, hogy még nem is volt saját autógyártó részlege.
Sikerének köszönhetően a cég gyorsan gyarapodott. A Škoda a személy- és tehergépjárműveken kívül ekkor már mozdonyokat, hídakat, fegyvereket is gyártott.
1920 környékén a cég a gépesített eke gyártásával is foglalkozni kezdett a Bächer céggel közösen. A P4-esre keresztelt járműből 51 készült az első világháború kezdetéig. A Puch és a Fiat még az eke licencét is megvették, hogy ők is gyárthassák. Az ekéből a világ minden pontjára szállítottak, pl. Dél-Afrikába, Spanyolországba és Ausztriába is. A P4-es eke továbbfejlesztett változata az Excelsior, ami pár évvel az eredeti modell után jelent meg, de ebből már kevesebb kelt el, mint a P4-ből.
1923. december 15-én jegyzik be a „Szárnyaló Nyilat”, mint márkavédjegyet.
1925-ben a L&K társaságot az alapítói átadták a Škodának.
1930-ban megalakul az ASAP (Akciová spolencnost pro automobilový prumysl) Autóipari Részvénytársaság, amely 100%-ban a Škoda tulajdonát képezte. Az átalakítást az indokolta, hogy a belföldi személyautó-piacon csak a 3. helyen álltak.
Az 1933-as évben az autógyár 1550 alkalmazottja 1607 db járművet készített, ami csak fele az 1932-es eredményeknek. Ebben az évben jelenik meg a 420-as modell; (később Standard, majd Popular néven árulták) ez lesz minden mladá boleslavi autó „öregapja”. (A típus „egyenes ági” leszármazotja a „régi” Octavia és a Felicia is.)
1936-ban a bel- és külföldi eladásokban is a Škoda az első csehszlovákiai autógyártó.
A második világháború változásokat hozott a gyár termelésében. Elkezdtek új teherjárműveket gyártani a frontok megsegítésére. A 256-os könnyű teherautó rendkívül sikeres volt, ugyanis mérete ellenére 2500 kg tömeget bírt el a jármű. A típus a koránál fejlettebb technológiával rendelkezett, ezért is gyártottak közel 3000-t 1943-ig.
A német megszállás alatt a gyárban haditermelés folyt. Ekkor főleg tankok készültek, pl. a Panzer 35 és 38. Speciális RSO traktorokat is gyártottak Mladá Boleslavban, melyeket Ferdinand Porsche tervezett és próbált ki. A gyár később felhagyott a fegyvergyártással.
1948–1990
1948-ban, a kommunista hatalomátvételt követően államosították a gyárat. Az ASAP-ot átalakítják; megszületik az AZNP (Automobilové závody národní podnik). A gyár még sokáig „megélt” a háború előtti technikából; a Jawa motorkerékpár, Tatra teherautó és a Zetor traktor fogalom maradt. 1950-es években személyautók gyártását átszervezték; mivel a Tatra haditermelését fokozni akarták ezért a Tatra 600 személyautók és a Tatra 805 teherautók is Mladá Boleslavban készültek.
1990-től
A cég privatizációja 1989-től 1992-ig tartott. A személyautókat gyártó részleget, az AZNP-t 1991. március 28-án vette át a Volkswagen. 2000-ben alakult meg a Škoda Holding.
A logó története
A legenda szerint a ma használt emblémát egy indián fejet ábrázoló dombormű ihlette, amely egykor sok vezető irodájában volt megtalálható. Erről elnevezték az emblémát „Vörös Indián”-nak.
A jelenlegi formájú emblémát 1924 óta használja a Škoda. Az embléma nagyjából nem változott az évek során, csak 1991-ben a privatizációk közben esett át egy „verziófrissítésen”. Azóta a fenti emblémát használja a Škoda autógyár. A többi ágazat továbbra is a régebbi, egyszerűbb nyilat használja.
Jegyzetek
- ↑ http://www.pilsensteel.cz/download/company_profile.pdf
- ↑ http://skoda.cz/cs/o-spolecnosti/historie/
- ↑ http://www.albert-gieseler.de/dampf_de/firmen4/firmadet43871.shtml
- ↑ A.s. – Akciová společnost; Részvénytársaság (Rt)
- ↑ S.r.o. – Společnost s ručením omezeným; Korlátolt felelősségű társaság (Kft)
- ↑ Úvodní → Úvod - ŠKODA VAGONKA a.s
- ↑ VUKV a.s
További információk
