„Kosáryné Réz Lola” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Pegybot (vitalap | szerkesztései)
botok
25 802 szerkesztés
a →‎Életrajza: Elfújta a szél → Elfújta a szél (regény) AWB
Nincs szerkesztési összefoglaló
57. sor: 57. sor:


=== Elbeszélések ===
=== Elbeszélések ===
[[Fájl:Kosáryné Réz Lola emléktáblája, Budapest, XI., Fadrusz utca 2..jpg|bélyegkép|<center>Emléktáblája egykori lakhelyén]]
[[Fájl:Kosáryné Réz Lola emléktáblája, Budapest, XI., Fadrusz utca 2..jpg|bélyegkép|<center>Emléktáblája egykori lakhelyén
(XI. ker., Fadrusz utca 2)
]]
* ''Lelkek és arcok'' ([[1935]])
* ''Lelkek és arcok'' ([[1935]])


A lap 2018. február 28., 11:52-kori változata

Kosáryné Réz Lola
Élete
Született1892. december 7.
Selmecbánya
Elhunyt1984. december 27. (92 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
SzüleiRéz Géza
GyermekeiKosáry Domokos
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)regény
A Wikimédia Commons tartalmaz Kosáryné Réz Lola témájú médiaállományokat.

Kosáryné Réz Lola (Selmecbánya, 1892. december 7. – Budapest, 1984. december 27.) író, műfordító.

Életrajza

Selmecbányán született, pontosabban Ferenc-aknán, Selmec egyik bányatelepén egy régi felvidéki család sarjaként. Második gyermekként érkezett, az első gyerek halála után. Idővel hatan voltak testvérek (az első gyermeket nem számítva). Gyermekkorában családjával sokat költözött, Körmöcbánya, Szélakna, Hodrus, Budapest voltak állomáshelyeik. Végül Selmecbányára került ismét itt járt gimnáziumba, és férjhez is itt ment 1912-ben.[1] Selmecbányán születtek meg gyermekei, 1913-ban fia, Kosáry Domokos a későbbi történész, és egy leánygyermek. Békeszerződés kapcsán Selmecbánya Csehszlovákiához került, amelyet 1919-ben elhagytak, s kezdetben családjával Sopronba került, majd Budapestre. Első verseit hétévesen írta, szellemi mentorának tartott nagyapja biztatására. Tizenöt évesen felvidéki lapoknál jelentek meg írásai, majd pályázatokon nyert, s felfigyeltek írói talentumára. Kezdetben megjelent versei háborúellenes hangvételűek voltak. Írói munkásságának első jelentősebb állomását egy kis cselédlány tragikus története jelenti, a Filomena című regénye, amely 1920-ban elnyerte az Athenaeum pályadíját. Ez volt a kiadó első regénypályázata, s a pályázat nyertese, Kosáryné Réz Lola az ismert írónők sorába emelkedett. A két háború közötti időszak egyik kedvelt írónője lett. Művei nagy példányszámban fogytak. Füst Milán a Nyugatban méltatta Ulrik inas című regényét. 1921 és 1944 között 38 ifjúsági regénye jelent meg.

Kosáryné Réz Lola sírja Budapesten. Farkasréti temető: 6/9-1-155.

Dolgozott az Új Idők munkatársaként, majd a Magyar Lányok című lapot szerkesztette. Németből, franciából, angolból fordított regényeket, többek között Agatha Christie, Pearl Buck regényeit, és Margaret Mitchell Elfújta a szél című regényét is.

Könyveit jelenleg a pomázi Kráter Műhely Egyesület adja ki újra.

Főbb művei

Regények

  • Filomena (1920)
  • Álom (1921)
  • Ulrik inas (1921)
  • Pityu (1923)
  • A pápaszem (1925)
  • A vén diák (1927)
  • Péter (1928)
  • Porszem a napsugárban (1930)
  • Koldusok (1931)
  • Egy hordó bor (1931)
  • Selmeci diákok (1933, eredeti címén: Hamupipőke)[2]
  • A föld ködében (1940)
  • Aranykapu (1942)
  • Asszonybeszéd (1942)
  • Morzsáék (1942)
  • Perceg a szú (1943)
  • Vaskalitka (1946)
  • Por és hamu (1947)

Elbeszélések

Emléktáblája egykori lakhelyén (XI. ker., Fadrusz utca 2)
  • Lelkek és arcok (1935)

Jegyzetek

  1. ↑ Kosáryné Réz Lola - önéletrajz, megjelent: Az Est Hármas Könyve, 1923. / 396-397 old.
  2. ↑ Kosáryné Réz Lola: Hamumipőke. Singer és Wolfner Irodalmi Intézet R.-T. (Budapest) Két kiadásban is: [1], [2], de megjelent részletekben a Magyar Lányok hasábjain is. [3] Később megváltoztatta a címét, lásd pl.: [4].

Források

  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
  • Kádár Judit: A gyengéd férfiak korán haltak. A történelmi önreprezentácó feminista megújítása Kosáryné Réz Lola regénytetralógiájában. Kalligram, 2009. 5. sz. 73-78.
  • „Született lázadó volt”. Kádár Judit beszélgetése Kosáry Judittal. Kalligram, 2009. 5. sz. 68-72.
  • Hipf Timea: Kosáryné Réz Lola első regényei (diplomamunka)
  • Kádár Judit: A női geneológia mint hitvallás. Kosáryné Réz Lola antirasszista történelmi regénytetralógiája. TNTeF, 2011. 1. sz. [5]
  • Kádár Judit: Az elfojtás szerepe a társadalmi identitás létrehozásában. Bűntudat és bűnhődés Kosáryné Réz Lola műveiben. TNTeF, 2014. 1. sz. [6]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kosáryné_Réz_Lola&oldid=19683769”