„Kalinyingrád” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
184. sor: 184. sor:


== Galéria ==
== Galéria ==
<center>
<gallery class="center">
<gallery>
Fájl:Kaliningrad town hall seen from Pobedy square.jpg|A kalinyingrádi városháza a Győzelem terén
Fájl:Kaliningrad town hall seen from Pobedy square.jpg|A kalinyingrádi városháza a Győzelem terén
Fájl:Kaliningradskiy passazh2.jpg|Üzletközpont a Győzelem terén
Fájl:Kaliningradskiy passazh2.jpg|Üzletközpont a Győzelem terén
198. sor: 197. sor:
Fájl:Kaliningrad Brandenburg Gate.JPG|[[Tatra T3]]-as [[villamos]] halad a Brandenburgi kapu alatt
Fájl:Kaliningrad Brandenburg Gate.JPG|[[Tatra T3]]-as [[villamos]] halad a Brandenburgi kapu alatt
</gallery>
</gallery>
</center>


== Testvértelepülések ==
== Testvértelepülések ==

A lap 2018. február 27., 14:36-kori változata

Kalinyingrád (Калининград)
Az öreg székesegyház
Az öreg székesegyház
Kalinyingrád címere
Kalinyingrád címere
Kalinyingrád zászlaja
Kalinyingrád zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyKalinyingrádi terület
Alapítás éve1255
PolgármesterAlekszandr Jarosuk
Irányítószám236010
Körzethívószám7 4012
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség498 260 fő (2022)
Földrajzi adatok
Terület215,7 km²
IdőzónaUTC+2
Elhelyezkedése
Kalinyingrád (Oroszország)
Kalinyingrád
Kalinyingrád
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 54° 44′, k. h. 20° 29′Koordináták: é. sz. 54° 44′, k. h. 20° 29′
Kalinyingrád (Kalinyingrádi terület)
Kalinyingrád
Kalinyingrád
Pozíció a Kalinyingrádi terület térképén
Kalinyingrád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalinyingrád témájú médiaállományokat.

Kalinyingrád (oroszul Калининград, németül Königsberg, litvánul Karaliaučius, lengyelül Królewiec) balti-tengeri kikötőváros, Oroszország exklávéjának, a Lengyelország és Litvánia között található Kalinyingrádi területnek a székhelye. A várost Mihail Ivanovics Kalinyin szovjet politikusról nevezték el. Königsberg néven Kelet-Poroszország, korábban a Porosz Hercegség, még korábban a Német Lovagrend államának fővárosa volt.

Területe 215,7 km², népessége 431 902 fő volt a 2010. évi népszámláláskor.[1]

Története

Kalinyingrád űrfelvételen

Königsberget („A király hegye”) 1255-ben teuton lovagok alapították, amikor meghódították Poroszországot. II. Ottokár cseh király tiszteletére nevezték el, aki segítette a rendet a kereszténység terjesztésében, melyet északi keresztes hadjáratnak neveztek. Évtizedek alatt a teuton rend, különböző nyugat-európai királyok segítségével, meghódította a balti poroszokat, és gyarmatosította a területet. A megmaradt kis népességet germanizálták és asszimilálták. Ennek ellenére a balti porosz nyelv a 18. századig fennmaradt.

Königsberg volt Szambiának, a négy egyházkerület egyikének a fővárosa, melyre Poroszországot 1243-ban felosztotta Modénai Vilmos pápai legátus. Prágai Adalbert letta védőszentje a königsbergi székesegyháznak. Königsberg a Hanza-szövetség tagja lett, a történeti Poroszország, a Porosz provincia és Litvánia fontos kikötője.

A Rend és a Lengyel Korona közötti tizenhárom éves háború eredményeként a lovagok államának mérete lecsökkent 1466-ban a későbbi Poroszország méretére, és a Lengyel Korona fennhatósága alá került.

1525 óta a herceg székhelye, 1701-től pedig a porosz királyé. 1544-ben alapították az első evangélikus egyetemet Albertina néven. 1618-ban János Zsigmond brandenburgi választófejedelem örökölte a porosz hercegi címet.

1701. január 18-án III. Frigyes brandenburgi választófejedelmet megkoronázták az altstadti katedrálisban. Ekkor vette fel a porosz királyi címet. 1724-ben egyesült Löbenicht, Altstadt, Kneiphof Königsberg néven. A város ekkor lett Kelet-Poroszország fővárosa. 1764-ben, 1769-ben, 1775-ben tűzvész pusztított a városban. 1807. június 16-án a francia fegyveres erők Nicolas-Jean de Dieu Soult Königsberg tábornok alatt megszállta a várost. 1860-ban építették meg a várost Berlinnel összekötő vasútvonalat.

1920-ban tartotta meg Friedrich Ebert birodalmi elnök az első keleti vásárt. 1919-ben Königsberg-Devauban adták át a Hans Hopp tervezte első németországi, polgári repülőteret. 1945 decemberében a második világháború előtti lakosság 12%-a maradt életben. 1946-ban nevezték át a várost Kalinyingrádra. 1947-ben aláírták a Párizsi békét, amelynek értelmében a város és a vidéke a Szovjetunió része lett. Ez év októberében kezdte el Sztálin kitelepíteni a németeket a városból, és oroszokat telepített a helyükre. 1991-ben a Szovjetunió felbomlásával a város az Oroszországi Föderáció része lett. A három balti állam függetlenségével elzáródott az út az anyaország és Kalinyingrád között. Ezt a problémát különböző egyezményekkel oldották meg.

2005-ben ünnepelték a város alapításának 750. évfordulóját.

Gazdaság

A város ipari és gazdasági központ. Bútorgyártás, vegyipar, gépgyártás fejlett Kalinyingádban. A halfeldolgozás is kiemelkedő.

A területen atomerőmű felépítését tervezik, összesen 2 db, egyenként 150 MW-os atomreaktorral – a termelt áramot európai exportra szánják.[2][3]

A város beosztása

A város 5 kerületre van osztva:

  • Baltyijszkij (Balti kerület)
  • Moszkovszkij (Moszkvai kerület)
  • Lenyingradszkij (Leningrádi kerület)
  • Oktyabrszkij (Október kerület)
  • Centralnij (Központi kerület – az óvárostól kicsit északabbra)

Lakosság

Év Lakosság (fő)
1400 10 000
1663 40 000
1708 40 600
1711 30 000
1813 48 729
1819. december 1. 63 869
1825. december 1. 67 125
1831. december 1. 67 580
1837. december 1. 69 600
1840. december 1. 70 839
1846. december 3. 75 234
1852. december 3. 79 887
1855. december 3. 83 593
Év Lakosság (fő)
1858. december 1. 87 267
1864. december 3. 101 500
1871. december 1. 112 092
1875. december 1. 122 636
1880. december 1. 140 909
1885. december 1. 151 151
1890. december 2. 161 666
1895. december 2. 172 796
1900. december 1. 189 483
1905. december 1. 223 770
1910. december 1. 245 994
1916. december 1. 229 007
1917. december 5. 224 758
Év Lakosság (fő)
1919. október 8. 260 895
1925. június 16. 279 926
1933. június 16. 315 794
1939. május 17. 372 164
1945. június 30. 73 000
1956. december 31. 188 000
1959. január 15. 204 000
1970. január 15. 296 962
1979. január 17. 354 788
1989. január 12. 401 280
2002. október 9. 430 003
2005. január 1. 434 954
2016 459 560


Kultúra

Múzeum

Kalinyingrádban számos múzeum van:

  • Immanuel Kant Múzeum
  • Dómmúzeum
  • Történelmi múzeum
  • Művészeti múzeum
  • Művészeti galéria
  • Óceán múzeum.

Színház

  • Filmharmónia is van a városban: a katolikus templom mellett építették 1907-ben. A második világháborúban felrobbantották ugyan, de később újjáépítették.
  • Drámaszínház 1910-ben építették, a második világháborúban megrongálódott, 1960-ban építették újjá.

Látnivalók

  • Katedrális – a régi Königsberg főkatedrálisa
  • Brandenburgi kapu
  • Sackheimi kapu
  • Királyi kapu
  • Szovjetek Háza
  • A megváltó Jézus katedrálisa, ortodox katedrális.
  • Állatkert
  • Egyetem
  • Koszmonavt Viktor Pacajev múzeumhajó

Galéria

Testvértelepülések

Híres emberek Königsbergből illetve Kalinyingrádból

Születési évszám szerint:

Lásd még

Hivatkozások

  1. A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala
  2. Magyar Televízió, Árak és energia, 2008. szeptember 12.
  3. banktrack.org: Baltic nuclear power plant- Kaliningrad (angol nyelven) (html), 2013. június 24. (Hozzáférés: 2013. december 11.)

További információk