„Elbeszélő költemény” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
36. sor: 36. sor:


== Képgaléria ==
== Képgaléria ==
<center>
<gallery class="center">
<gallery>
Kép:Fazekas Mihaly.jpg|[[Fazekas Mihály]]
Kép:Fazekas Mihaly.jpg|[[Fazekas Mihály]]
Kép:Vorosmarty Mihály.jpg|[[Vörösmarty Mihály]]
Kép:Vorosmarty Mihály.jpg|[[Vörösmarty Mihály]]
43. sor: 42. sor:
Kép:Arany.gif|[[Arany János (költő)|Arany János]]
Kép:Arany.gif|[[Arany János (költő)|Arany János]]
</gallery>
</gallery>
</center>


{{wikiszótár}}
{{wikiszótár}}

A lap 2018. február 24., 21:30-kori változata

Az elbeszélő költemény verses epikai műfaj, mely a balladánál terjedelmesebb, az eposznál általában rövidebb. Más elnevezésekkel: verses elbeszélés, költői elbeszélés, költői beszély. Különféle témájú, hangvételű, kompozíciójú verses formájú nagyepikai alkotások összefoglaló neve.

A 18. században keletkezett, virágkorát a 19. században élte, a 20. században elhalt. A műfaj legkiemelkedőbb képviselői a magyar irodalomban: Petőfi Sándor, Arany János, Erdélyi József, Illyés Gyula és Juhász Ferenc.

A magyar irodalomban

Hosszabb terjedelműek

Közepes epika körébe sorolhatóak

  • Vörösmarty Mihály: Cserhalom (1825), Tündérvölgy (1826), A Délsziget (1826)
  • Garay János: Az obsitos (1843)

Modern változat

A világirodalomban

Jegyzetek

Források

További információk

Képgaléria

File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg az elbeszélő költemény címszót a Wikiszótárban!