„Thallóczy Lajos” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Művei: ez + az
→‎Művei: Legyen időrendben
86. sor: 86. sor:
Történelmi regényeinek és útleírásainak egynémelyike ''Deli'' álnéven jelent meg.
Történelmi regényeinek és útleírásainak egynémelyike ''Deli'' álnéven jelent meg.


* [http://real-eod.mtak.hu/3965/ Oroszország és hazánk] (1884)
* [http://real-eod.mtak.hu/2838/ Blagay család oklevéltára] (1897, [[Barabás Samu]]val)
* [http://real-eod.mtak.hu/2998/ Die Geschichte der Grafen von Blagay] (1898)
* Frangepán család oklevéltára [http://real-eod.mtak.hu/2846/ I]–[http://real-eod.mtak.hu/2849/ II.] (1910–1913, Barabás Samuval)
* Tanulmányok a Blagay-család történetéből. Adalék Szlavonia történetéhez (1897)
* Magyar–bulgár összeköttetések. Századok, 1898, II. füz., 113–123; lefordítva bolgárra: Л. Талоци, Унгарско-български връзки (fordítás P. Peykovska) In: Унгарски учени за България, Съст. П. Пейковска. С., 2003, с. 106–120.
* Oklevelek a magyar–bulgár összeköttetések történetéhez. 1360–1369. Történelmi Tár, II. füzet, 1898, N IV, 355–367; lefordítva bolgárra: Л. Талоци, Грамоти за историята на унгарско-българските връзки, 1360–1369 (fordítás P. Peykovska, S. Lekova). In: Унгарски учени за България, Съст. П. Пейковска. С., 2003, с. 121–142.
* [[Bosznia-Hercegovina|Bosznia]] története (1900)
* [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]] és a bolgár [[bánság]] (1900); lefordítva bolgárra: Л. Талоци, Лудовик Велики и българското банство (fordítás P. Peykovska, S. Lekova) In: Унгарски учени за България, Съст. П. Пейковска. С., 2003, с. 143–202.
* Magyarország melléktartományainak oklevéltára című sorozat 4 kötete:
# [http://real-eod.mtak.hu/2843/ A horvát véghelyek oklevéltára] (Hodinka Antallal, Bp., 1903)
# [http://real-eod.mtak.hu/2841/ Magyarország és Szerbia közti összeköttetések oklevéltára] (Áldásy Antallal, Bp., 1907)
# [http://real-eod.mtak.hu/2847/ Alsó-Szlavónia okmánytára 1244–1710] (Horváth Sándorral, Bp., 1912)
# [http://real-eod.mtak.hu/1650/ Jajcza története] (Monum. Hung. Hist., Bp., 1915)
* A szerb felkelés története I–II. (Bp., 1908–09)
* [[I. Apafi Mihály]] udvara (1878)
* [[I. Apafi Mihály]] udvara (1878)
* [http://real-eod.mtak.hu/5463/ Lucrum Camerae (A kamara haszna)] (Bp., 1879)
* [http://real-eod.mtak.hu/5463/ Lucrum Camerae (A kamara haszna)] (Bp., 1879)
113. sor: 98. sor:
* Horvát szokásjog (Bácsy Jakab álnéven, Bp., 1896)
* Horvát szokásjog (Bácsy Jakab álnéven, Bp., 1896)
* Regényes történet a XVII. századi hajdúvilágból (Bácsy Jakab álnéven, 1896)
* Regényes történet a XVII. századi hajdúvilágból (Bácsy Jakab álnéven, 1896)
* [http://real-eod.mtak.hu/2838/ Blagay család oklevéltára] (1897, [[Barabás Samu]]val)
* Tanulmányok a Blagay-család történetéből. Adalék Szlavonia történetéhez (1897)
* [http://real-eod.mtak.hu/2998/ Die Geschichte der Grafen von Blagay] (1898)
* Gyepün innen, gyepün túl (álnéven, Bp., 1898)
* Gyepün innen, gyepün túl (álnéven, Bp., 1898)
* Magyar–bulgár összeköttetések. Századok, 1898, II. füz., 113–123; lefordítva bolgárra: Л. Талоци, Унгарско-български връзки (fordítás P. Peykovska) In: Унгарски учени за България, Съст. П. Пейковска. С., 2003, с. 106–120.
* Oklevelek a magyar–bulgár összeköttetések történetéhez. 1360–1369. Történelmi Tár, II. füzet, 1898, N IV, 355–367; lefordítva bolgárra: Л. Талоци, Грамоти за историята на унгарско-българските връзки, 1360–1369 (fordítás P. Peykovska, S. Lekova). In: Унгарски учени за България, Съст. П. Пейковска. С., 2003, с. 121–142.
* [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]] és a bolgár [[bánság]] (1900); lefordítva bolgárra: Л. Талоци, Лудовик Велики и българското банство (fordítás P. Peykovska, S. Lekova) In: Унгарски учени за България, Съст. П. Пейковска. С., 2003, с. 143–202.
* [[Bosznia-Hercegovina|Bosznia]] története (1900)
* Gróf [[Benyovszky Móric (utazó)|Benyovszky Móric]] haditengerészeti és kereskedelem-politikai tervei 1779–1801 (1901)
* Gróf [[Benyovszky Móric (utazó)|Benyovszky Móric]] haditengerészeti és kereskedelem-politikai tervei 1779–1801 (1901)
* Gróf Szécsen Antal (1901)
* Gróf Szécsen Antal (1901)
* Magyarország melléktartományainak oklevéltára című sorozat 4 kötete:
# [http://real-eod.mtak.hu/2843/ A horvát véghelyek oklevéltára] (Hodinka Antallal, Bp., 1903)
# [http://real-eod.mtak.hu/2841/ Magyarország és Szerbia közti összeköttetések oklevéltára] (Áldásy Antallal, Bp., 1907)
# [http://real-eod.mtak.hu/2847/ Alsó-Szlavónia okmánytára 1244–1710] (Horváth Sándorral, Bp., 1912)
# [http://real-eod.mtak.hu/1650/ Jajcza története] (Monum. Hung. Hist., Bp., 1915)
* [http://real-eod.mtak.hu/1117/ Tanulmányok a bosnyák bánság kezdeteiről…] (Bp., 1905)
* [http://real-eod.mtak.hu/1117/ Tanulmányok a bosnyák bánság kezdeteiről…] (Bp., 1905)
* [http://real-eod.mtak.hu/1116/ Mantovai követjárás Budán, 1395] (Bp., 1905)
* [http://real-eod.mtak.hu/1116/ Mantovai követjárás Budán, 1395] (Bp., 1905)
* [[III. Béla magyar király|III. Béla]] és a magyar birodalom (Bp., 1906)
* [[III. Béla magyar király|III. Béla]] és a magyar birodalom (Bp., 1906)
* A szerb felkelés története I–II. (Bp., 1908–09)
* [http://real-eod.mtak.hu/5915/ Bosnyák és szerb élet- és nemzedékrajzi tanulmányok] (1909)
* [http://real-eod.mtak.hu/5915/ Bosnyák és szerb élet- és nemzedékrajzi tanulmányok] (1909)
* Kállay Benjámin emlékezete (Bp., 1909)
* Kállay Benjámin emlékezete (Bp., 1909)
* Frangepán család oklevéltára [http://real-eod.mtak.hu/2846/ I]–[http://real-eod.mtak.hu/2849/ II.] (1910–1913, Barabás Samuval)
* Tudákos levelek I–II. (álnéven, Bp., 1913–14)
* Tudákos levelek I–II. (álnéven, Bp., 1913–14)
* [http://real-eod.mtak.hu/6175/ Török–magyar oklevéltár], ford. Karácson Imre, szerk. T. L. (Krcsmárik Jánossal, Szekfű Gyulával, 1914)
* Acta et diplomata res Albaniae mediae aetatis illustrantia, I–II. (szerk. Konstantin Jirečekkel, Milan Šufflay-jal, 1913–18)
* Acta et diplomata res Albaniae mediae aetatis illustrantia, I–II. (szerk. Konstantin Jirečekkel, Milan Šufflay-jal, 1913–18)
* [http://real-eod.mtak.hu/6175/ Török–magyar oklevéltár], ford. Karácson Imre, szerk. T. L. (Krcsmárik Jánossal, Szekfű Gyulával, 1914)
* [http://real-eod.mtak.hu/1650/ Jajcza (bánság, vár és város) története 1450–1527] (Bp., 1915)
* [http://real-eod.mtak.hu/1650/ Jajcza (bánság, vár és város) története 1450–1527] (Bp., 1915)



A lap 2018. február 22., 12:04-kori változata

Thallóczy Lajos
Fájl:Thalloczy Lajos.jpg
A Magyar Történelmi Társulat elnöke
Hivatali idő
1913 – 1916
ElődTeleki Géza
UtódKlebelsberg Kuno

Születési névStrommer Lajos
Született1857. december 8.[1][2]
Kassa
Elhunyt1916. december 1. (58 évesen)
Herceghalom
SírhelyFiumei Úti Sírkert

Foglalkozástörténész
Halál okavonatgázolás
A Wikimédia Commons tartalmaz Thallóczy Lajos témájú médiaállományokat.

Dr. Thallóczy Lajos (született: Strommer Lajos, Kassa, 1857. december 8.[3]Herceghalom, 1916. december 1.) magyar történész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1913-tól 1916-ig a Magyar Történelmi Társulat elnöke, politikus, valóságos belső titkos tanácsos, a császári és királyi közös pénzügyi miniszterium osztályfőnöke.[4]

Életpályája

Felvidéki német ajkú polgári családban született a Strommer Benedek Lajos név alatt.[5] Szülei Strommer Benedek és Uhl (Van der Well) Margit (1835-1895) voltak.[6] Nevét 1877-ben változtatta meg Strommerről Thallóczyra. Tanulmányait 1875 és 1879 között a budapesti egyetemen folytatta, ahol középiskolai tanári és bölcsészdoktori címet szerzett. 1879-ben magyar gazdaságtörténetből magántanári képesítést szerzett. Rövid ideig a Magyar Nemzeti Múzeum, 1879-től a Magyar Országos Levéltár tisztviselője volt. 1874-1884 közt a Századok, 1876-1880 közt az Archeológiai Értesítő segédszerkesztője, majd 1877-1878-ban a Magyar Gyorsíró szerkesztője.

A Herceghalmi vasútállomás várótermében levő emléktáblája.
Thallóczy Lajos sírja Budapesten. Kerepesi temető: 10/1-1-14. Horvay János 1920-ban készített szobra.

1883-tól az MTA levelező, 1895-től rendes tagja, 1913-tól a Magyar Történelmi Társulat elnöke; a magyar Balkán-kutatás megalapozója volt.

1885-től a közös Pénzügyminisztériumhoz tartozó bécsi udvari kamarai levéltár igazgatója, a Theresianumban a magyar történet és közjog, a Konzuli Akadémián a magyar közjog tanára volt. 1908-tól osztályfőnök a közös Pénzügyminisztériumban. 1912-től valóságos belső titkos tanácsos, 1916-tól a megszállt Szerbia polgári kormányzója lett. 1916. december 1-én Ferenc József temetéséről hazajövet Magyarország történelmének legsúlyosabb vasúti szerencsétlenségének áldozata lett.

Művei

Történelmi regényeinek és útleírásainak egynémelyike Deli álnéven jelent meg.

  • I. Apafi Mihály udvara (1878)
  • Lucrum Camerae (A kamara haszna) (Bp., 1879)
  • Utazás Levanteban (Bp., 1882); lefordítva bolgárra: Пейковска, П., Пътепис на Лайош Талоци за България от 1881 г. Известия на държавните архиви, Т. 64, с. 202–232.
  • A keleti kereskedelem története Magyarországon (1882)
  • Vasvári Pál és a pesti egyetemi ifjúság 1844–1849 (Bp., 1882)
  • Oroszország és hazánk (Bp., 1884);
  • Zay Ferenc (Bp., 1884)
  • Csömöri Zay Ferenc 1505–1570 (1885)
  • Az "illyr" címergyűjtemények (1888)
  • Magyarország és Raguza (1888)
  • Horvát szokásjog (Bácsy Jakab álnéven, Bp., 1896)
  • Regényes történet a XVII. századi hajdúvilágból (Bácsy Jakab álnéven, 1896)
  • Blagay család oklevéltára (1897, Barabás Samuval)
  • Tanulmányok a Blagay-család történetéből. Adalék Szlavonia történetéhez (1897)
  • Die Geschichte der Grafen von Blagay (1898)
  • Gyepün innen, gyepün túl (álnéven, Bp., 1898)
  • Magyar–bulgár összeköttetések. Századok, 1898, II. füz., 113–123; lefordítva bolgárra: Л. Талоци, Унгарско-български връзки (fordítás P. Peykovska) In: Унгарски учени за България, Съст. П. Пейковска. С., 2003, с. 106–120.
  • Oklevelek a magyar–bulgár összeköttetések történetéhez. 1360–1369. Történelmi Tár, II. füzet, 1898, N IV, 355–367; lefordítva bolgárra: Л. Талоци, Грамоти за историята на унгарско-българските връзки, 1360–1369 (fordítás P. Peykovska, S. Lekova). In: Унгарски учени за България, Съст. П. Пейковска. С., 2003, с. 121–142.
  • Nagy Lajos és a bolgár bánság (1900); lefordítva bolgárra: Л. Талоци, Лудовик Велики и българското банство (fordítás P. Peykovska, S. Lekova) In: Унгарски учени за България, Съст. П. Пейковска. С., 2003, с. 143–202.
  • Bosznia története (1900)
  • Gróf Benyovszky Móric haditengerészeti és kereskedelem-politikai tervei 1779–1801 (1901)
  • Gróf Szécsen Antal (1901)
  • Magyarország melléktartományainak oklevéltára című sorozat 4 kötete:
  1. A horvát véghelyek oklevéltára (Hodinka Antallal, Bp., 1903)
  2. Magyarország és Szerbia közti összeköttetések oklevéltára (Áldásy Antallal, Bp., 1907)
  3. Alsó-Szlavónia okmánytára 1244–1710 (Horváth Sándorral, Bp., 1912)
  4. Jajcza története (Monum. Hung. Hist., Bp., 1915)

Lásd még

Források

  • Dževad Juzbašić - Ress Imre 2010 (szerk.): Thallóczy Lajos a történész és politikus. Budapest.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.  
  • Унгарски учени за България (ХІХ - средата на ХХ в.). София, 2003. Съставител, научна редакция, превод, предговор, библиография и показалци П. Пейковска.
  • Пейковска, П., Българо-унгарски научни взаимоотношения (ХІХ - средата на ХХ век). София, 2005, с. 40-49, 79-85.

Jegyzetek

Külső hivatkozások

Commons:Category:Lajos Thallóczy
A Wikimédia Commons tartalmaz Thallóczy Lajos témájú médiaállományokat.

További irodalom

  • Szilágyi Ágnes Judit (2007): Érdekes személyiségek, emlékezetes viták a magyar történetírásban, 27 történészportré, Budapest, Palatinus, 49-54.
  • ifj. Némethy Károly 1940: Emlékezések Thallóczy Lajosról. Budapest.