„Csapó Vilmos” változatai közötti eltérés

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
egyértelműsítés
14. sor: 14. sor:


==Életpályája==
==Életpályája==
A nemesi származású tagyosi Csapó család sarja. Édesapja, tagyosi Csapó Pál ([[1768]]-[[1820]]), édesanyja, báró Dillon Rozália ([[1773]]-[[1830]]) volt. Tanulmányait a [[bécs]]i [[Theresianum (Bécs)|Theresianum]]ban végezte, majd [[1815]]-ben lépett a császári hadsereg 2. dragonyosezredébe. [[1830]]-ban főhadnagyi rangjának megtartásával kilépett a hadseregből és [[Tolna vármegye]]i birtokán gazdálkodott. [[1848]]. [[augusztus 24.|augusztus 24-étől]] a Tolna vármegyei nemzetőrségnél szolgált őrnagyi rangban. A megye nemzetőrségének mozgóvá tett 2. zászlóalja élén részt vett a [[délvidék]]i harcokban. Szeptember közepétől a [[Josip Jelačić|Jellasics]] támadása miatt elrendelt népfelkelés Tolna vármegyei parancsnoka. [[október 7.|Október 7-én]] az [[ozorai ütközet]]ben – [[Perczel Mór]] és [[Görgei Artúr]] csapatai mellett – az ő egysége játszotta a legfontosabb szerepet. [[október 16.|Október 16-án]] az [[Országos Honvédelmi Bizottmány]] ezredessé léptette elő és megbízta a Tolna megyei nemzetőrség parancsnokságával. [[1849]]. [[június 21.|június 21-étől]] ő lett a dél-dunántúli nemzetőrség és népfelkelés parancsnoka. A [[világosi fegyverletétel]] után elfogták és [[Arad (Románia)|Arad]]on golyó általi halálbüntetésre ítélték. Az ítéletet később tíz év [[várfogság]]ra változtatták. [[1850]]. [[június 12.|június 12-én]] [[kegyelem|kegyelmet]] kapott. Ezután haláláig birtokán gazdálkodott [[Tolna vármegye|Tolna vármegyében]].
A nemesi származású tagyosi Csapó család sarja. Édesapja, tagyosi Csapó Pál ([[1768]]-[[1820]]), édesanyja, báró Dillon Rozália ([[1773]]-[[1830]]) volt. Tanulmányait a [[bécs]]i [[Theresianum (Bécs)|Theresianum]]ban végezte, majd [[1815]]-ben lépett a császári hadsereg 2. dragonyosezredébe. [[1830]]-ban főhadnagyi rangjának megtartásával kilépett a hadseregből és [[Tolna vármegye]]i birtokán gazdálkodott. [[1848]]. [[augusztus 24.|augusztus 24-étől]] a Tolna vármegyei nemzetőrségnél szolgált őrnagyi rangban. A megye nemzetőrségének mozgóvá tett 2. zászlóalja élén részt vett a [[délvidék]]i harcokban. Szeptember közepétől a [[Josip Jelačić|Jellasics]] támadása miatt elrendelt népfelkelés Tolna vármegyei parancsnoka. [[október 7.|Október 7-én]] az [[ozorai ütközet]]ben – [[Perczel Mór]] és [[Görgei Artúr]] csapatai mellett – az ő egysége játszotta a legfontosabb szerepet. [[október 16.|Október 16-án]] az [[Országos Honvédelmi Bizottmány]] ezredessé léptette elő és megbízta a Tolna megyei nemzetőrség parancsnokságával. [[1849]]. [[június 21.|június 21-étől]] ő lett a dél-dunántúli nemzetőrség és népfelkelés parancsnoka. A [[világosi fegyverletétel]] után elfogták és [[Arad (Románia)|Arad]]on golyó általi halálbüntetésre ítélték. Az ítéletet később tíz év [[várfogság]]ra változtatták. [[1850]]. [[június 12.|június 12-én]] [[Amnesztia|kegyelmet]] kapott. Ezután haláláig birtokán gazdálkodott [[Tolna vármegye|Tolna vármegyében]].


==Házasságai==
==Házasságai==

A lap 2018. február 21., 14:39-kori változata

Csapó Vilmos
Csapó Vilmos emléktáblája Ozorán
Csapó Vilmos emléktáblája Ozorán
Született1798. december 4.
Dunaszentgyörgy
Meghalt1879. szeptember 3.
Dunaszentgyörgy
Állampolgárságamagyar
Szolgálati ideje1815-1830, 1848-1849
Rendfokozatahonvéd ezredes
Csatái1848–49-es forradalom és szabadságharc
A Wikimédia Commons tartalmaz Csapó Vilmos témájú médiaállományokat.

Tagyosi Csapó Vilmos (Dunaszentgyörgy, 1798. december 4. – Dunaszentgyörgy, 1879. szeptember 3.) honvéd ezredes az 1848–49-es szabadságharcban.

Életpályája

A nemesi származású tagyosi Csapó család sarja. Édesapja, tagyosi Csapó Pál (1768-1820), édesanyja, báró Dillon Rozália (1773-1830) volt. Tanulmányait a bécsi Theresianumban végezte, majd 1815-ben lépett a császári hadsereg 2. dragonyosezredébe. 1830-ban főhadnagyi rangjának megtartásával kilépett a hadseregből és Tolna vármegyei birtokán gazdálkodott. 1848. augusztus 24-étől a Tolna vármegyei nemzetőrségnél szolgált őrnagyi rangban. A megye nemzetőrségének mozgóvá tett 2. zászlóalja élén részt vett a délvidéki harcokban. Szeptember közepétől a Jellasics támadása miatt elrendelt népfelkelés Tolna vármegyei parancsnoka. Október 7-én az ozorai ütközetben – Perczel Mór és Görgei Artúr csapatai mellett – az ő egysége játszotta a legfontosabb szerepet. Október 16-án az Országos Honvédelmi Bizottmány ezredessé léptette elő és megbízta a Tolna megyei nemzetőrség parancsnokságával. 1849. június 21-étől ő lett a dél-dunántúli nemzetőrség és népfelkelés parancsnoka. A világosi fegyverletétel után elfogták és Aradon golyó általi halálbüntetésre ítélték. Az ítéletet később tíz év várfogságra változtatták. 1850. június 12-én kegyelmet kapott. Ezután haláláig birtokán gazdálkodott Tolna vármegyében.

Házasságai

Első nejét, zalabéri Horváth Erzsébet (1812-1835) kisasszonyt, 1831. február 13-án vette el Zalabéren. Neje halála után, feleségül vette 1837. február 25-én Mernyén a nedecei Nedeczky családból való Nedeczky Hedviget (1814-1879), nedecei Nedeczky Ferenc (1769-1835) táblabíró, Zala vármegyei másodaljegyző, árvaszéki elnök, és lomnicai Skerlecz Mária Klára (1777-1828) leányát.

Felhasznált források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csapó_Vilmos&oldid=19651630”