„Nemzetközi Olimpiai Bizottság” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
2. sor: 2. sor:
[[Fájl:Albert Meyer 4 Olympia 1896.jpg|thumb|250px|A NOB vezetősége Athénban<br>az 1896. évi első újkori olimpián]]
[[Fájl:Albert Meyer 4 Olympia 1896.jpg|thumb|250px|A NOB vezetősége Athénban<br>az 1896. évi első újkori olimpián]]


AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA
A '''Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB)''' ({{ny-fr|Comité international olympique '''(CIO)'''}}, {{ny-en|International Olympic Committee '''(IOC)'''}}) egy nemzetközi szervezet, amelynek székhelye a [[svájc]]i [[Lausanne]]-ban található. A szervezetet [[1894]]. [[június 23.|június 23-án]] [[Párizs]]ban alapította meg [[Pierre de Coubertin]] báró és [[Dimítriosz Vikélasz]], hogy újjáélesszék az [[Olümpiai játékok|ókori görögországi olimpiai játékokat]], amelyekre [[i. e. 776]] és [[396|i. sz. 396]] között került sor. Jelenleg 206 [[nemzeti olimpiai bizottság]] tagja a szervezetnek, Magyarországot a [[Magyar Olimpiai Bizottság]] képviseli.


⚫
== Faszság ==
A NOB szervezi az [[olimpiai játékok]]at: a [[nyári olimpiai játékok]] az [[olimpiád]] első évében kerülnek megrendezésre, míg a [[téli olimpiai játékok]] ([[1994. évi téli olimpiai játékok|1994]]-től) annak harmadik évében. A modern idők első olimpiai játékait [[1896. évi nyári olimpiai játékok|1896]]-ban rendezték [[Athén]]ban, [[Görögország]]ban. Az első modern kori téli olimpiai játékokat a [[franciaország]]i [[Chamonix]]-ban rendezték meg [[1924. évi téli olimpiai játékok|1924]]-ben.

Az olimpiai mozgalom egy életfilozófia, kiemelve és egyesítve a test, az akarat és az ész erejét, ezek harmonikus egységét képezve. A sportot a kultúrával és a képzéssel ötvözve, az olimpizmus az örömre és az erőfeszítésre alapuló életmódot kíván létrehozni, a jó példa és az egyetemes erkölcsi alapelvek fontosságát hangsúlyozva.

⚫
== Tagság ==
{{bővebben|NOB-országkódok listája}} és {{bővebben|Nemzeti olimpiai bizottság}}
{{bővebben|NOB-országkódok listája}} és {{bővebben|Nemzeti olimpiai bizottság}}
A Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak 206 tagja van:
A Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak 206 tagja van:
16. sor: 12. sor:


== Elnökök ==
== Elnökök ==
<!--[[Fájl:Albert Meyer 4 Olympia 1896.jpg|thumb|150px|A NOB vezetősége 1896 Athén]]-->Helloooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo beautiful
<!--[[Fájl:Albert Meyer 4 Olympia 1896.jpg|thumb|150px|A NOB vezetősége 1896 Athén]]-->
A NOB Kongresszusa (amely a NOB-tagokból áll) saját soraiból, titkos szavazással választja meg a szervezet elnökét nyolcéves időtartamra, amely egyszer négy évvel meghosszabbítható. A legutóbbi elnökválasztásra [[2013]]-ban került sor.


Az elnök képviseli a NOB-ot, és annak minden tevékenységét ő vezeti.
Az elnök képviseli a S.Z.O.P.-ot, és annak minden tevékenységét ő vezeti.


* [[Dimítriosz Vikélasz]] (Görögország) 1894–1896
* [[Dimítriosz Vikélasz]] (Görögország) 1894–1896

A lap 2018. február 20., 13:11-kori változata

A NOB vezetősége Athénban
az 1896. évi első újkori olimpián

AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA

Faszság

Bővebben: NOB-országkódok listája

és

Bővebben: Nemzeti olimpiai bizottság

A Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak 206 tagja van:

Elnökök

Helloooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo beautiful

Az elnök képviseli a S.Z.O.P.-ot, és annak minden tevékenységét ő vezeti.

Alapítása

Pierre de Coubertin báró – 1500 év kihagyás után – 1894. június 23-án újból életre hívta az olimpiai játékokat. Coubertin a nemzetközi kapcsolatok és a béke előmozdulását és javulását remélte az olimpiai eszme újjáélesztésétől.

Nemzetközi kongresszust rendezett a Francia Atlétikai Társaságok Uniója 1894. június 16-án Párizsban, az előadó de Coubertin kétezer lelkes hallgató előtt ismertette elképzelését az olimpiai versenyek felújításáról és nemzetközivé tételéről.

A kongresszust tett követte, június 23-án megalakult a NOB, az alapító tagok:

Nem volt jelen, de beválasztották a vezetőségbe dr. Kemény Ferenc magyar alreáliskolai igazgatót és a német dr. Willibald Gebhardtot.

Magyar tagok

A NOB vezető testülete

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság az olimpiai mozgalom állandó szervezete, amely irányítja a játékok ellenőrzését és biztosítja azok fejlődését. Megalakulása óta önmagát egészíti ki a szervezet nemzeti olimpiai bizottságok tagjaiból. Általános elv, hogy minden országot csak egy-egy tag képviselje, kivéve a vezető sport hatalmakat és azokat ahol már rendeztek játékokat, de így is legfeljebb két tag. Az olimpiai mozgalom vezető testületének tagjai a NOB képviselői hazájukban. Sokáig a tagság csak halálozás, lemondás vagy megfosztás esetén szűnt meg. 1966 óta a tagságot korhatárhoz kötötték, a 72. életévüket betöltötteknek vissza kell vonulniuk, a legeredményesebben dolgozók tiszteletbeli tagként működhetnek tovább de szavazati joggal már nem rendelkeznek.

A NOB elnökét a vezetőség tagjaiból 8 évre választják, amely további négy évre újraválaszthatók, az alelnökök és a végrehajtó bizottsági tagok megbízatása 4 évre szól. A végrehajtó bizottság a szervezet operatív testülete, sürgős esetekben intézkedik, új tagokat javasol, és a játékok idején a legfőbb versenybírói fórummá alakul.

A nemzetközi sportszövetségek 1967-ben létesítették a NOB felé tanácsadó testületüket (Assamblée Générale des Fédérations Internationales). A nemzeti olimpiai bizottságok 1968-ban hozták létre érdekképviseletüket (Assamblée Générale des Comites Nationaux Olympiques).

A NOB ülését az elnök hívja össze, az ülés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. Az olimpiai szabályzat módosításához a szavazati joggal bírók kétharmados többségének kell együtt szavaznia. A határozatokat egyszerű szótöbbséggel hozzák.

Megalakulásakor a NOB székhelye Párizsban volt, a háború idején biztonsági okból 1915. április 10-én a svájci Lausannbe helyezték át. A hivatalos nyelvek a NOB-ban a francia és az angol. 1914 óta a hivatalos zászlaja a szervezetnek a fehér alapon egymásba fonódó öt különböző színű karika, amely az öt földrész sportolóit jelképezi (a színek: kék, sárga, fekete, zöld és piros). A NOB jelmondata gyorsabban, magasabbra, erősebben

Az olimpiai játékok helyszíne és ideje

A játékok színhelyének kiválasztása a jelentkező városok közül a NOB kizárólagos joga. 1977 óta a csökkenő pályázó helyszínek csökkenő száma miatt, úgy döntöttek hogy a jövőben egy országnak ítéli a rendezés jogát, a helyszínt (helyszíneket) az adott nemzeti bizottság dönti el. A megnyitó és a záró ünnepséget, illetve döntőket az olimpiai fővárosban kell rendezni, a selejtezőket azonban máshol is megrendezhetik. A rendezési jogról a versenyek előtt hét évvel kell dönteni. 1896 óta négy évenként kell megrendezni a versenyeket.

A versenyek időpontjáról az adott nemzeti bizottság dönt, előírás szerint az időtartam 16 nap, illetve a téli játékoknál 12 nap, beleérve a megnyitót is.

Versenyszámok

A kezdeti időszakban a rendező nemzeti bizottságok szabad kezet kaptak a lebonyolítására és a programok összeállításában. Ez sok visszásságot szült, 1900-ban Párizsban a májusban kezdődő versenysorozat csak október végén fejeződött be, 1904-ben St. Louisban pedig 390 bajnokot avattak. Ezért 1932 óta a nyári olimpiai játékok lebonyolítására 16 nap van engedélyezve. A megrendezhető versenyszámokat pedig a NOB dönti el, mely számok kerüljenek ki és milyen új számok be, a programba.

Jegyzetek

Források

  1. Simson & Jennings. The Lord of The Rings. Power, Money and Drugs in the Modern Olympics.. Shuster & Shuster. ISBN 0-671-71122-9 
  2. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) magyar tagjai

További információk

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nemzetközi_Olimpiai_Bizottság&oldid=19648550”