„Óbudai pálos kolostor” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Folytattam a szócikk építését
(Elkezdtem a lap felépítését)
(Folytattam a szócikk építését)
Az óbudai pálos kolostor, közismertebb nevén Fehéregyháza (régebbi irodalomban Fejéregyháza), eredetileg egy plébániatemplom volt Óbuda határában. Hunyadi Mátyás utóbb pálosokat telepített a fehéregyházi kegyhely gondozására. A kolostor romjait a 19. században az óbudai Victoria-téglagyár területén találták meg.
 
=== Története ===
A fehéregyházi templom alapításának történetét pontosan nem ismerjük. Mivel a plébániai jogai kiterjedtek az óbudai káptalan területén fekvő Óbudára is, ezért vélelmezhető, hogy I. (Szent) István idején létesült. Fehéregyháza az Árpád-korban királyi kápolna volt. I. Károly király idején a pápa kiterjedt búcsújogokkal ruházta fel. Amikor Óbudát 1355-ben megosztották a káptalan és az anyakirályné között, Fehéregyháza elveszítette a plébániai jogait a város felett, és ettől kezdve hanyatlásnak indult. Mátyás kérelme idején már elhagyatottnak számított.
 
A fehéregyházi templom alapításának történetét pontosan nem ismerjük. Mivel a plébániai jogai kiterjedtek az óbudai káptalan területén fekvő Óbudára is, ezért vélelmezhető, hogy I. (Szent) István idején létesült. Fehéregyháza az Árpád-korban királyi kápolna volt. [[Anonymus]] tudósítása szerint a fehéregyházi, Szűz Máriának szentelt templomot a magyarok megtérése után azon a helyen emelték, ahol Árpád fejedelmet eltemették. Rajta kívül azonban nincs egyetlen olyan középkori forrás sem, amely megnevezné Fehéregyházát Árpád végső nyughelyeként.
Az '''óbudai [[Pálos rend|pálos kolostornak]]''' alapítására, amit a [[fejéregyházi templom]] mellé szeretett volna telepíteni, [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] kért engedélyt a pápától [[1483]]-ban. [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] a [[kolostor]]nak adta a közelben lévő forrást és megerősítette a Bányaháza nevű melegvízforrás adományozását. A keletre tájolt egyhajós templom mellett négyzet alakú kolostor és udvar, valamint melléképületek álltak.
 
A fehéregyházi templom alapításának történetét pontosan nem ismerjük. Mivel a plébániai jogai kiterjedtek az óbudai káptalan területén fekvő Óbudára is, ezért vélelmezhető, hogy I. (Szent) István idején létesült. Fehéregyháza az Árpád-korban királyi kápolna volt. I. Károly király idején a pápa kiterjedt búcsújogokkal ruházta fel. Amikor Óbudát 1355-ben megosztották a káptalan és az anyakirályné között, Fehéregyháza elveszítette a plébániai jogait a város felett, és ettől kezdve hanyatlásnak indult. Mátyás kérelme idején már elhagyatottnak számított.
 
[[1480]]-ban '''óbudai [[Pálos rend|pálos kolostornak]]''' alapítására, amit a [[fejéregyházi templom]] mellé szeretett volna telepíteni, [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] engedélyt kért a pápától, mert a templom leromlott állapotban volt, és a káptalan nem törődött vele, pedig a korábbi búcsúknak köszönhetően sokan keresték fel. A kegyhely ápolására pálosokat kívánt Fehéregyházára telepíteni, a felépítendő kolostort pedig adományokkal akarta megerősíteni.
 
[[1483]]-ban újabb kéréssel folyamodott a pápához a tervezett kolostor kapcsán. A kérelemre azért volt szükség, mert Mátyás a budai káptalan régi templomának a köveit akarta felhasználtatni a pálos kolostor megépítéséhez. [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] a [[kolostor]]nak adta a közelben lévő forrást és megerősítette a Bányaháza nevű melegvízforrás adományozását. [[1494]]-ben [[VI. Sándor pápa]] engedélyezte a plébániatemplom megszüntetését, a pálos szerzeteseknek pedig azt, hogy a kegyhelyet látogatók számára a veszprémi püspök engedélyével kiszolgáltathassák.
 
A kolostorhoz tartozott Békásmegyer, a helyi plébánost a fehéregyházi pálos perjel jóváhagyásával választhatták meg az ott élők. [[1503]]-ban II. Ulászló Födémes birtokát adományozta az óbudai pálosoknak.A 16. században további kisebb adományokban részesültek. Amikor II. Ulászló szélütést szenvedett, a felesége, [[Candale-i Anna magyar királyné|Anna királyné]] fogadalmat tett, hogy a férje felgyógyulása érdekében gyalog zarándokol el az óbudai Fehéregyházára. A király végül lebeszélte arról, hogy ezt télvíz idején, mezítláb tegye meg.<ref>Wenzel Gusztáv: II. Ulászló magyar és cseh királynak házas élete, Századok (1877) 11, 631–641, 727–757 és 816–840.</ref>
 
A kolostorépület súlyos károkat szenvedett a török támadások során. [[Buda ostroma (1529)|Buda 1529-es ostroma]] során feldúlták, a kápolnáját pedig puskapor tárolására használták. A pálosok a közeledő török elől [[1541]]-ben végleg elmenekültek. Az óbudai és más pálos kolostorok Ecsegen helyezték el a tulajdonukban álló vagyontárgyakat, amelyeket a fennmaradt leltár 96 ezer forintra értékelt. A vagyont a Drugeth családra bízták, amely azonban nem fizette vissza nekik a pénz, végül hosszas pereskedés után csekély járadék folyósítása fejében a pálosok kénytelenek voltak elismerni a tartozás kiegyenlítését.
 
=== Régészeti feltárása ===
 
 
A kolostor épülete a [[Török hódoltság]] korában pusztult el, romjait a mai Bécsi út 166. szám alatti óbudai téglagyár építésekor találták meg és pusztították el a [[19. század]] végén.
 
1907-ben törvény született arról, hogy egy templomot építenek Óbuda határában ott, ahol Árpádot eltemették, de az épület soha nem készült el.<ref>https://1000ev.hu/index.php?a=3&param=6967</ref>
 
==Forrás==
* Bártfai Szabó László: Óbuda egyházi intézményei a középkorban
* [http://www.asonyomon.hu/arpad-sirja-nyomaban-i/ Kanyó Ferenc: Árpád sírja nyomában. Ásonyomon]
* [http://toriblog.blog.hu/2010/07/16/volt_egyszer_egy_feheregyhaza]
 
{{DEFAULTSORT:Obudaipaloskolostor}}

Navigációs menü