„Óbudai pálos kolostor” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Elkezdtem a lap felépítését |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
Az óbudai pálos kolostor, közismertebb nevén Fehéregyháza, eredetileg egy plébániatemplom volt Óbuda határában. Hunyadi Mátyás utóbb pálosokat telepített a fehéregyházi kegyhely gondozására. A kolostor romjait a 19. században az óbudai Victoria-téglagyár területén találták meg. |
|||
=== Története === |
|||
A fehéregyházi templom alapításának történetét pontosan nem ismerjük. Mivel a plébániai jogai kiterjedtek az óbudai káptalan területén fekvő Óbudára is, ezért vélelmezhető, hogy I. (Szent) István idején létesült. Fehéregyháza az Árpád-korban királyi kápolna volt. I. Károly király idején a pápa kiterjedt búcsújogokkal ruházta fel. Amikor Óbudát 1355-ben megosztották a káptalan és az anyakirályné között, Fehéregyháza elveszítette a plébániai jogait a város felett, és ettől kezdve hanyatlásnak indult. Mátyás kérelme idején már elhagyatottnak számított. |
|||
Az '''óbudai [[Pálos rend|pálos kolostornak]]''' alapítására, amit a [[fejéregyházi templom]] mellé szeretett volna telepíteni, [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] kért engedélyt a pápától [[1483]]-ban. [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] a [[kolostor]]nak adta a közelben lévő forrást és megerősítette a Bányaháza nevű melegvízforrás adományozását. A keletre tájolt egyhajós templom mellett négyzet alakú kolostor és udvar, valamint melléképületek álltak. |
Az '''óbudai [[Pálos rend|pálos kolostornak]]''' alapítására, amit a [[fejéregyházi templom]] mellé szeretett volna telepíteni, [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] kért engedélyt a pápától [[1483]]-ban. [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] a [[kolostor]]nak adta a közelben lévő forrást és megerősítette a Bányaháza nevű melegvízforrás adományozását. A keletre tájolt egyhajós templom mellett négyzet alakú kolostor és udvar, valamint melléképületek álltak. |
||
| 5. sor: | 10. sor: | ||
==Forrás== |
==Forrás== |
||
{{Bplex|2|224}} |
{{Bplex|2|224}} |
||
* Bártfai Szabó László: Óbuda egyházi intézményei a középkorban |
|||
* [http://www.asonyomon.hu/arpad-sirja-nyomaban-i/ Kanyó Ferenc: Árpád sírja nyomában. Ásonyomon] |
|||
{{DEFAULTSORT:Obudaipaloskolostor}} |
{{DEFAULTSORT:Obudaipaloskolostor}} |
||
A lap 2018. február 17., 16:35-kori változata
Az óbudai pálos kolostor, közismertebb nevén Fehéregyháza, eredetileg egy plébániatemplom volt Óbuda határában. Hunyadi Mátyás utóbb pálosokat telepített a fehéregyházi kegyhely gondozására. A kolostor romjait a 19. században az óbudai Victoria-téglagyár területén találták meg.
Története
A fehéregyházi templom alapításának történetét pontosan nem ismerjük. Mivel a plébániai jogai kiterjedtek az óbudai káptalan területén fekvő Óbudára is, ezért vélelmezhető, hogy I. (Szent) István idején létesült. Fehéregyháza az Árpád-korban királyi kápolna volt. I. Károly király idején a pápa kiterjedt búcsújogokkal ruházta fel. Amikor Óbudát 1355-ben megosztották a káptalan és az anyakirályné között, Fehéregyháza elveszítette a plébániai jogait a város felett, és ettől kezdve hanyatlásnak indult. Mátyás kérelme idején már elhagyatottnak számított.
Az óbudai pálos kolostornak alapítására, amit a fejéregyházi templom mellé szeretett volna telepíteni, Mátyás király kért engedélyt a pápától 1483-ban. II. Ulászló a kolostornak adta a közelben lévő forrást és megerősítette a Bányaháza nevű melegvízforrás adományozását. A keletre tájolt egyhajós templom mellett négyzet alakú kolostor és udvar, valamint melléképületek álltak.
A kolostor épülete a Török hódoltság korában pusztult el, romjait a mai Bécsi út 166. szám alatti óbudai téglagyár építésekor találták meg és pusztították el a 19. század végén.
Forrás
Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 224. o. ISBN 963-05-6411-4
- Bártfai Szabó László: Óbuda egyházi intézményei a középkorban
- Kanyó Ferenc: Árpád sírja nyomában. Ásonyomon