„I. Károly angol király” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Élete: Az angol oldal fordítása még folytatódni fog! |
|||
44. sor: | 44. sor: | ||
== Élete == |
== Élete == |
||
[[Fájl: |
[[Fájl:Charles I (young).jpg|balra|bélyegkép|[[Robert Peake]] festménye (1610)]] |
||
1600. november 19-én született [[Fife|Fifében]], [[I. Jakab angol király|VI. Jakab]] második fiaként. November 23-án keresztelték meg protestáns szertartás keretein belül. 1603-ban, mikor [[I. Erzsébet angol királynő|I. Erzsébet]] 1603-ban elhunyt, VI. Jakab lett anglia ura is, ezzel megkapva az I. Jakab nevet. Károly gyakran betegeskedett kicsiként, ezért szülei úgy határoztak, amíg a család Angliába költözik, addig fiuk Skóciában marad apjának egy barátjával, Lord Fyvie-vel. 1604-re már tudott járni, így elég erősnek ítélték ahhoz, hogy egyesüljön a családjával Angliában. Beszédkészsége lassan fejlődött, ezt tapasztalva pedig sokat maradt csöndben. Amíg élt, mindig halk, szófukar embernek ismerték. |
|||
[[Fájl:Charles I (Daniel Mytens).jpg|bélyegkép|200px|I. Károly ([[Daniel Mytens]] festménye)]] |
|||
⚫ | |||
Károly végül legyőzte fizikai gyengeségét, melyet valószínűleg [[angolkór]] okozott. Megtanult lőni, lovagolni és vívni. Nyilvánosság előtt ritkán szerepelt, a rivaldafény inkább bátyjának, [[Henry Frederick|Henry Fredericknek]] adatott meg, aki azonban 1612-ban, 18 éves korában betegség következtében elhunyt. Így Károly - aki két hétre rá lett 12 éves - lett a trónörökös. Négy évre rá, 1616-ban kapta meg a Wales hercege és a Chester grófja címet. |
|||
⚫ | Összetűzésbe került a [[parlament]]tel, mert egyedül akart uralkodni; ezt [[egyeduralom]]nak, más néven [[Abszolút monarchia|abszolutizmusnak]] hívjuk. Amikor megtámadta a szomszédos [[Skócia|Skóciát]], hamar kiderült, hogy a kincstárnak nincs elegendő vagyona. Ezért kénytelen volt [[1640]]-ben összehívni a parlamentet. Azokat a képviselőket, akiket korábban börtönbe zárt azért, mert ellentmondtak neki, a parlament kiszabadította. Követelték két tanácsadójának, [[Thomas Wentworth]] kancellárnak és [[William Laud]] canterburyi érseknek a kivégzését. Az ellentétek [[1642]]-ben [[Angol forradalom|polgárháború]] kitöréséhez vezettek. A királyt elfogták, de megszökött. Végül a [[skótok]]tól kért segítséget, de azok [[1648]]-ban vereséget szenvedtek [[Oliver Cromwell]] seregeitől. A Parlament [[1649]]-ben lefejeztette. Őutána a trónt fia, a későbbi [[II. Károly angol király|II. Károly]] kapta meg. Apjához hasonlóan ő is [[biszexualitás|biszexuális]] volt.<ref>George Villiersszel, Buckingham ([[1592]]–[[1628]]) hercegével folytatott titkos homoszexuális viszonyt, aki [[Alexandre Dumas (író, 1802–1870)|Dumas]] hősével ellentétben nem a francia királynéba, hanem az angol királyba volt szerelmes. Vö.: Szántó (1987).</ref> |
||
Nagyon szeretett sakkozni. Sakk-készletét 1607-ben Georg Schreiber porosz mester készítette borostyánból. Az uralkodó ehhez annyira ragaszkodott, hogy bibliája mellett ezt is magával vitte a vérpadra. A jó állapotban fennmaradt készletet 2012. decemberében {{szám|600000}} fontért árverezték el.<ref>http://nol.hu/mozaik/elarvereztek_i__karoly_sakk-keszletet</ref> |
Nagyon szeretett sakkozni. Sakk-készletét 1607-ben Georg Schreiber porosz mester készítette borostyánból. Az uralkodó ehhez annyira ragaszkodott, hogy bibliája mellett ezt is magával vitte a vérpadra. A jó állapotban fennmaradt készletet 2012. decemberében {{szám|600000}} fontért árverezték el.<ref>http://nol.hu/mozaik/elarvereztek_i__karoly_sakk-keszletet</ref> |
A lap 2018. február 13., 00:17-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
I. Károly | |
Angol Királyság királya | |
I. Károly | |
Uralkodási ideje | |
1625. március 27. – 1649. január 30. | |
Elődje | I. Jakab |
Utódja | II. Károly |
Skót Királyság királya | |
I. Károly | |
Uralkodási ideje | |
1625. március 27. – 1649. január 30. | |
Elődje | I. Jakab |
Utódja | II. Károly |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Stuart-ház |
Született | 1600. november 19. Dunfermline |
Elhunyt | 1649. január 30. (48 évesen) London |
Nyughelye | Szent György-kápolna |
Édesapja | I. Jakab angol király |
Édesanyja | Dániai Anna |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Bourbon Henrietta Mária angol királyné |
Gyermekei |
|
I. Károly aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Károly témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
I. Károly (Dunfermline, Skócia, 1600. november 19. – London, Anglia, 1649. január 30.) Anglia és Skócia királya. Apja VI. Jakab skót király, I. Jakab néven angol király, Stuart Mária skót királynő és Stuart Henrik címzetes király, Albany hercege fia. Anyja Oldenburgi Anna, II. Frigyes dán és norvég király lánya.
Élete
1600. november 19-én született Fifében, VI. Jakab második fiaként. November 23-án keresztelték meg protestáns szertartás keretein belül. 1603-ban, mikor I. Erzsébet 1603-ban elhunyt, VI. Jakab lett anglia ura is, ezzel megkapva az I. Jakab nevet. Károly gyakran betegeskedett kicsiként, ezért szülei úgy határoztak, amíg a család Angliába költözik, addig fiuk Skóciában marad apjának egy barátjával, Lord Fyvie-vel. 1604-re már tudott járni, így elég erősnek ítélték ahhoz, hogy egyesüljön a családjával Angliában. Beszédkészsége lassan fejlődött, ezt tapasztalva pedig sokat maradt csöndben. Amíg élt, mindig halk, szófukar embernek ismerték.
Károly végül legyőzte fizikai gyengeségét, melyet valószínűleg angolkór okozott. Megtanult lőni, lovagolni és vívni. Nyilvánosság előtt ritkán szerepelt, a rivaldafény inkább bátyjának, Henry Fredericknek adatott meg, aki azonban 1612-ban, 18 éves korában betegség következtében elhunyt. Így Károly - aki két hétre rá lett 12 éves - lett a trónörökös. Négy évre rá, 1616-ban kapta meg a Wales hercege és a Chester grófja címet.
Összetűzésbe került a parlamenttel, mert egyedül akart uralkodni; ezt egyeduralomnak, más néven abszolutizmusnak hívjuk. Amikor megtámadta a szomszédos Skóciát, hamar kiderült, hogy a kincstárnak nincs elegendő vagyona. Ezért kénytelen volt 1640-ben összehívni a parlamentet. Azokat a képviselőket, akiket korábban börtönbe zárt azért, mert ellentmondtak neki, a parlament kiszabadította. Követelték két tanácsadójának, Thomas Wentworth kancellárnak és William Laud canterburyi érseknek a kivégzését. Az ellentétek 1642-ben polgárháború kitöréséhez vezettek. A királyt elfogták, de megszökött. Végül a skótoktól kért segítséget, de azok 1648-ban vereséget szenvedtek Oliver Cromwell seregeitől. A Parlament 1649-ben lefejeztette. Őutána a trónt fia, a későbbi II. Károly kapta meg. Apjához hasonlóan ő is biszexuális volt.[1]
Nagyon szeretett sakkozni. Sakk-készletét 1607-ben Georg Schreiber porosz mester készítette borostyánból. Az uralkodó ehhez annyira ragaszkodott, hogy bibliája mellett ezt is magával vitte a vérpadra. A jó állapotban fennmaradt készletet 2012. decemberében 600 000 fontért árverezték el.[2]
Gyermekei
Felesége, Henrietta Mária francia királyi hercegnő (1609. november 25. – 1669. szeptember 10.), XIII. Lajos király húga kilenc gyermeket szült neki:
Károly Jakab, Cornwall és Rothesay hercege | 1629. május 13. | 1629. május 13. | |
II. Károly | 1630. május 29. | 1685. február 6. | |
Mária | 1631. november 4. | 1660. december 24. | |
II. (VII.) Jakab | 1633. október 14. | 1701. szeptember 16. | |
Erzsébet | 1635. december 29. | 1650. szeptember 8. | |
Anna | 1637. március 17. | 1640. december 8. | |
Katalin | 1639. június 29. | 1639. június 29. | |
Henrik | 1640. július 8. | 1660. szeptember 18. | |
Henrietta Anna | 1644. június 16. | 1670. június 30. | (I.) Fülöp orléans-i herceg első felesége |
Jegyzetek
Külső hivatkozások
Előző uralkodó: VI. Jakab |
|
Következő uralkodó: – (köztársaság) |
Előző uralkodó: I. Jakab |
|
Következő uralkodó: – (köztársaság) |