„Illíria” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nincs méretváltozás ,  3 évvel ezelőtt
Az {{ie|3.}} század közepétől a feltételezhetően [[ardiaták|ardiata]] származású [[II. Pleuratosz illír király|II. Pleuratosz]], [[Agrón illyr király|Agrón]] és utódaik irányították a királyságot, amely ekkor a mai Északnyugat-Albánia, Nyugat-Montenegró és Dél-Dalmácia területét foglalta magában. Az [[i. e. 3. század]]tól az illíreknek új ellenséggel, a felemelkedő, balkáni hídfőállásait kiépítő [[Római Köztársaság|Rómával]] kellett szembenézniük. Agrón király özvegye, [[Teuta illír királyné|Teuta királyné]] követeiket is megölette. Ez idézte elő az [[első római–illír háború]]t, melyben [[Gnaeus Fulvius Centumalus]] és [[Lucius Postumius Albinus]] visszaállították Róma tekintélyét és Teuta királynét súlyos békefeltételek elfogadására kényszerítették (állandó hadisarc, a partvidék és [[Korfu|Kerküra]] szigetének átengedése). A Róma elleni háborúk sorában az utolsó, az {{ie|168-as}} [[harmadik római–illír háború]]ban Róma legyőzte [[Genthiosz illír király]]t, ezzel a királyság egykori területe római fennhatóság alá került. Genthiosz száműzött királyként halt meg [[Gubbio|Iguviumban]].
 
A királyság fontos városai történetének korai, {{ie|4.}} századi szakaszában [[Pélion (Dasszarétia()|Pélion]], [[Ohrid|Lükhnisz]] és [[Eugenum]] voltak, majd az {{ie|3.}} században nyugatra, az Adriai-tenger partvidékére tolódott királyság fő hatalmi centruma [[Lisszosz]], [[Szkodra]], [[Meteon]], [[Rhizón]]{{Wd|Q7320766}} és [[Ulcinj|Ulkinion]] városai körül összpontosult. Időről időre a királyság fennhatósága kiterjedt a dél-illíriai [[Albanopolisz]] és [[Amantia]] városaira, valamint északon [[Hvar (sziget)|Pharosz]] szigetére..
 
=== Római uralom ===

Navigációs menü