„Tennó” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
{{magyaros|japán}} |
{{magyaros|japán}} |
||
'''Tennó''' ({{japánul|天皇}}, jelentése: ''az ég ura'') a japán császár [[kínai császár|kínai mintát]] tükröző címe. Az [[ókimi]] (nagykirály) méltóságot váltotta föl a [[7. század]]ban. A tennó politikai hatalma a [[Heian-kor]]ban ([[794]]–[[1185]]) fokozatosan a [[sógun]] kezébe került, ezért a következő évszázadokban szerepe reprezentatív volt: a [[sintó]] főpapjaként, valamint az isteni hatalom letéteményeseként uralkodott. Bár politikai befolyása valóban nem volt, a [[császár (rang)|császárt]] továbbra is óriási tisztelet övezte, a legkisebb felségsértés is a legnagyobb bűnök közé tartozott. Japán uralkodóját jogaiba a [[Meidzsi-restauráció]] ([[1867]]) helyezte vissza |
'''Tennó''' ({{japánul|天皇}}, jelentése: ''az ég ura'') a japán császár [[kínai császár|kínai mintát]] tükröző címe. Az [[ókimi]] (nagykirály) méltóságot váltotta föl a [[7. század]]ban. A tennó politikai hatalma a [[Heian-kor]]ban ([[794]]–[[1185]]) fokozatosan a [[sógun]] kezébe került, ezért a következő évszázadokban szerepe reprezentatív volt: a [[sintó]] főpapjaként, valamint az isteni hatalom letéteményeseként uralkodott. Bár politikai befolyása valóban nem volt, a [[császár (rang)|császárt]] továbbra is óriási tisztelet övezte, a legkisebb felségsértés is a legnagyobb bűnök közé tartozott. Japán uralkodóját jogaiba a [[Meidzsi-restauráció]] ([[1867]]) helyezte vissza. [[1946]] januárjában, nem sokkal a [[második világháború]] után [[Hirohito japán császár|Hirohito császár]] nyilvánosan lemondott a tennók isteni méltóságáról. [[1947]]. [[május 3.|május 3-án]] pedig az újonnan érvénybe léptetett modern alkotmány szerint a császár a japán állam és a nemzet egységének szimbóluma, feladatai azóta ismét a formális államügyekre (kinevezések, a parlament összehívása, stb.) korlátozódnak. Személye napjainkban is szent és sérthetetlen. |
||
Nyugati írásokban régebben használták a ''mikado'' (御門 vagy 帝, jelentése: ''tiszteletreméltó kapu'') megnevezést is, de ez ma már elavultnak számít. |
Nyugati írásokban régebben használták a ''mikado'' (御門 vagy 帝, jelentése: ''tiszteletreméltó kapu'') megnevezést is, de ez ma már elavultnak számít. |
||
A lap 2018. február 3., 21:01-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Tennó (japánul: 天皇, jelentése: az ég ura) a japán császár kínai mintát tükröző címe. Az ókimi (nagykirály) méltóságot váltotta föl a 7. században. A tennó politikai hatalma a Heian-korban (794–1185) fokozatosan a sógun kezébe került, ezért a következő évszázadokban szerepe reprezentatív volt: a sintó főpapjaként, valamint az isteni hatalom letéteményeseként uralkodott. Bár politikai befolyása valóban nem volt, a császárt továbbra is óriási tisztelet övezte, a legkisebb felségsértés is a legnagyobb bűnök közé tartozott. Japán uralkodóját jogaiba a Meidzsi-restauráció (1867) helyezte vissza. 1946 januárjában, nem sokkal a második világháború után Hirohito császár nyilvánosan lemondott a tennók isteni méltóságáról. 1947. május 3-án pedig az újonnan érvénybe léptetett modern alkotmány szerint a császár a japán állam és a nemzet egységének szimbóluma, feladatai azóta ismét a formális államügyekre (kinevezések, a parlament összehívása, stb.) korlátozódnak. Személye napjainkban is szent és sérthetetlen.
Nyugati írásokban régebben használták a mikado (御門 vagy 帝, jelentése: tiszteletreméltó kapu) megnevezést is, de ez ma már elavultnak számít.