„Kaptárkői 2. sz. forrásbarlang” változatai közötti eltérés

	Kaptárkői 2. sz. forrásbarlang
Hossz	8,4 m
Mélység	0,5 m
Magasság	1 m
Függőleges kiterjedés	1,5 m
Tengerszint feletti magasság	185 m
Ország	Magyarország
Település	Diósd
Földrajzi táj	Tétényi-fennsík
Típus	kifagyásos kőzetaprózódással keletkezett
Barlangkataszteri szám	4710-6

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2018. január 31., 14:16-kori változata

A Kaptárkői 2. sz. forrásbarlang egy barlang, amely a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Tétényi-fennsíkon található.

Leírása

A Tétényi-fennsíkon, Érd és Diósd közigazgatási határának a közelében, a Szidónia-hegy oldalában, a Kaptárkői-barlang bejáratától körülbelül 10 méterre, egy sziklakibúvásban nyílik. A diósdi Hegyalja utca egyik ingatlanán, magánterületen található a természetes, ovális, 0,75 méter széles és 0,66 méter magas bejárata.

Porózus, középső miocén, bádeni mészkőben alakult ki. Tektonikus törésvonalak mentén jött létre valószínűleg kifagyásos kőzetaprózódással és korróziós hatásra. Egyszerű, egyszintes és vízszintes barlang. A járatainak a jellemző szelvénytípusa az alagútszelvény. Egy főjáratból és az azt keresztező mellékjáratból áll a barlang. Nincsenek benne képződmények. A barlang egy része lehet, hogy mesterségesen lett kibővítve. A barlang hossza 8,4 méter, a mélysége fél méter, a magassága egy méter, a függőleges kiterjedése másfél méter és a vízszintes kiterjedése 6,3 méter a részletes felmérés alapján.

Csak engedéllyel látogatható és a megtekintéséhez csak barlangjáró alapfelszerelés szükséges. A barlang illetékes természetvédelmi hatósága a Duna–Ipoly Nemzeti Park. Halász Árpád 1963-as kézirata szerint valószínűleg összefügg a Kaptárkői-barlanggal a közelsége és az észlelt légmozgás miatt.

A közelében található kaptárkövekről lett elnevezve. Előfordul az irodalmában Kaptárkői 2.sz. forrásbarlang (Gazda 2005) néven is.

Kutatástörténete

A Karszt és Barlang 1962. évi 1. félévi számában barlangnév nélkül írta le röviden Ozoray György a barlangot. A leírás szerint akkor nem volt járható méretű, a Kaptárkői-barlanggal majdnem párhuzamos járatú üreg, a bejárata a Kaptárkői-barlangtól pár méterre található és kőzetrés menti, felszíni oldással kialakult üreg. Az 1963-ban készült, Halász Árpád által írt kéziratban szintén le van írva barlangnév nélkül. A Karszt és Barlang 1964. 2. félévi számában jelent meg a Kaptárkői-barlang térképén a Kaptárkői 2. sz. forrásbarlang alaprajzi térképe egy hosszmetszettel és egy keresztmetszettel. A tanulmányban nincs név szerint említve.

Az 1984-ben megjelent, „Magyarország barlangjai” című könyv országos barlanglistájában nem szerepel a neve. 2005. március 5-én Gazda Attila szerkesztette meg az alaprajzi térképét egy hosszmetszettel és két keresztmetszettel, a saját felmérése alapján.

Irodalom

Balázs Dénes: A Kaptárkői barlang felmérése. Karszt és Barlang, 1964. 2. félév. 55. old.
Gazda Attila: Barlang nyilvántartólap. Kézirat, 2005. április 5. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
Halász Árpád: Jelentés a Szidónia barlangról. Kézirat. Balatonfüred, 1963. november 28. 4, 5. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. (Nincs benne említve.)
Ozoray György: Kaptárkői-sziklahasadék. Karszt és Barlang, 1962. 1. félév. 18. old.

További információk

Országos Barlangnyilvántartás

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

@@ 20. sor: / 20. sor: @@
 A [[Tétényi-fennsík]]on, [[Érd]] és [[Diósd]] közigazgatási határának a közelében, a Szidónia-hegy oldalában, a [[Kaptárkői-barlang]] bejáratától körülbelül 10 méterre, egy sziklakibúvásban nyílik. A [[diósd]]i Hegyalja utca egyik ingatlanán, magánterületen található a természetes, ovális, 0,75 méter széles és 0,66 méter magas bejárata.
-Porózus, középső [[miocén]], bádeni [[Mészkő (kőzet)|mészkőben]] alakult ki. Tektonikus törésvonalak mentén jött létre valószínűleg kifagyásos kőzetaprózódással és korróziós hatásra. Egyszerű, egyszintes és vízszintes barlang. A járatainak a jellemző szelvénytípusa az alagútszelvény. Egy főjáratból és az azt keresztező mellékjáratból áll a barlang. Nincsenek benne képződmények. A barlang egy része lehet, hogy mesterségesen lett kibővítve. A barlang hossza 8,4 méter, a mélysége 0,5 méter, a magassága 1 méter, a függőleges kiterjedése 1,5 méter és a vízszintes kiterjedése 6,3 méter a részletes felmérés alapján.
+Porózus, középső [[miocén]], bádeni [[Mészkő (kőzet)|mészkőben]] alakult ki. Tektonikus törésvonalak mentén jött létre valószínűleg kifagyásos kőzetaprózódással és korróziós hatásra. Egyszerű, egyszintes és vízszintes barlang. A járatainak a jellemző szelvénytípusa az alagútszelvény. Egy főjáratból és az azt keresztező mellékjáratból áll a barlang. Nincsenek benne képződmények. A barlang egy része lehet, hogy mesterségesen lett kibővítve. A barlang hossza 8,4 méter, a mélysége fél méter, a magassága egy méter, a függőleges kiterjedése másfél méter és a vízszintes kiterjedése 6,3 méter a részletes felmérés alapján.
-Csak engedéllyel látogatható és a megtekintéséhez csak alapfelszerelés szükséges. A barlang illetékes természetvédelmi hatósága a [[Duna–Ipoly Nemzeti Park]]. Halász Árpád 1963-as kézirata szerint valószínűleg összefügg a [[Kaptárkői-barlang]]gal a közelsége és az észlelt légmozgás miatt.
+Csak engedéllyel látogatható és a megtekintéséhez csak barlangjáró alapfelszerelés szükséges. A barlang illetékes természetvédelmi hatósága a [[Duna–Ipoly Nemzeti Park]]. Halász Árpád 1963-as kézirata szerint valószínűleg összefügg a [[Kaptárkői-barlang]]gal a közelsége és az észlelt légmozgás miatt.
 A közelében található [[Kaptárkő|kaptárkövekről]] lett elnevezve. Előfordul az irodalmában ''Kaptárkői 2.sz. forrásbarlang'' (Gazda 2005) néven is.