„Karbonil-szulfid” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a A nem csak ilyen esetben külön írandó; javítottam. |
a Index.hu linkelése, HTTPS protokollcsere (WP:BÜ), apróbb javítások |
||
| 35. sor: | 35. sor: | ||
== Kémiai tulajdonságai == |
== Kémiai tulajdonságai == |
||
A karbonil-szulfid meggyújtható, égésekor [[szén-dioxid]] és [[kén-dioxid]] képződik. Könnyen bomlik szén-dioxidra és [[szén-diszulfid]]ra a következő egyenlet szerint: |
A karbonil-szulfid meggyújtható, égésekor [[szén-dioxid]] és [[kén-dioxid]] képződik. Könnyen bomlik szén-dioxidra és [[szén-diszulfid]]ra a következő egyenlet szerint: |
||
:<math>\mathrm{2 \ COS \rightarrow CO_2 + CS_2}</math> |
:<math>\mathrm{2 \ COS \rightarrow CO_2 + CS_2}</math> |
||
| 41. sor: | 41. sor: | ||
Vizes oldata hidrolizál, a hidrolízis során [[szén-dioxid]] és [[kén-hidrogén]] képződik. [[Lúg]]ok hatására bomlik, a reakcióban karbonátok és szulfidok képződnek. |
Vizes oldata hidrolizál, a hidrolízis során [[szén-dioxid]] és [[kén-hidrogén]] képződik. [[Lúg]]ok hatására bomlik, a reakcióban karbonátok és szulfidok képződnek. |
||
:<math>\mathrm{COS + 4 \ KOH \rightarrow K_2CO_3 + K_2S + 2 \ H_2O}</math> |
:<math>\mathrm{COS + 4 \ KOH \rightarrow K_2CO_3 + K_2S + 2 \ H_2O}</math> |
||
== Előfordulása == |
== Előfordulása == |
||
A karbonil-szulfid a természetben megtalálható egyes [[ásványvíz|ásványvizekben]] oldott állapotban, például a [[parád]]i és a [[harkány]]i ásványvizekben. A vegyület hidrolízisekor képződő szén-dioxid és kén-hidrogén adja ezeknek az ásványvizeknek a jellegzetes ízét. |
A karbonil-szulfid a természetben megtalálható egyes [[ásványvíz|ásványvizekben]] oldott állapotban, például a [[parád]]i és a [[harkány]]i ásványvizekben. A vegyület hidrolízisekor képződő szén-dioxid és kén-hidrogén adja ezeknek az ásványvizeknek a jellegzetes ízét. |
||
Kimutatták a [[Vénusz]] légkörében is. Egyes elméletek szerint a jelenléte a bolygó légkörében ott élő mikroorganizmusokkal magyarázható.<ref>[ |
Kimutatták a [[Vénusz]] légkörében is. Egyes elméletek szerint a jelenléte a bolygó légkörében ott élő mikroorganizmusokkal magyarázható.<ref>[https://index.hu/tudomany/vlife/ Mikrobák lakják a Vénuszt? - index.hu]</ref> |
||
== Előállítása == |
== Előállítása == |
||
A lap 2018. január 27., 19:53-kori változata
| Karbonil-szulfid | |||
 Karbonil-szulfid | |||
 A karbonil-szulfid molekula modellje | |||
| IUPAC-név | Karbonil-szulfid | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 463-58-1 | ||
| |||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | COS | ||
| Moláris tömeg | 60,08 g mol−1[1] | ||
| Megjelenés | Színtelen gáz | ||
| Sűrűség | 2,721 kg/m3 (gáz, normálállapotban)[1] 1,178 kg/l (folyadékfázis, forrásponton)[1] | ||
| Olvadáspont | −138,81 °C[1] | ||
| Forráspont | −50,2 °C[1] | ||
| Oldhatóság (vízben) | 1447 mg/l[1] | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | Nagyon gyúlékony (F+), Mérgező (T)[1] | ||
| NFPA 704 |  4
3
0
| ||
| R mondatok | R12, R23[1] | ||
| S mondatok | S9, S16, S33, S36, S45[1] | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Rokon vegyületek | Szén-dioxid Szén-diszulfid | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A karbonil-szulfid vagy szén-oxid-szulfid egy kémiai vegyület, a szén-dioxid monotioszármazékának (egy kénatomot tartalmazó származékának) tekinthető. A képlete COS. Az oxid-szulfidok közé tartozik. (Oxid-szulfidoknak nevezik azokat a vegyületeket, amelyben egy központi atomhoz nem csak kénligandumok, hanem oxigénligandumok is kapcsolódnak.) Jellegzetes szagú gáz. Lineáris molekulákat alkot. Vízben oldható. A vegyületet Than Károly magyar kémikus fedezte fel 1867-ben.
Kémiai tulajdonságai
A karbonil-szulfid meggyújtható, égésekor szén-dioxid és kén-dioxid képződik. Könnyen bomlik szén-dioxidra és szén-diszulfidra a következő egyenlet szerint:
Vizes oldata hidrolizál, a hidrolízis során szén-dioxid és kén-hidrogén képződik. Lúgok hatására bomlik, a reakcióban karbonátok és szulfidok képződnek.
Előfordulása
A karbonil-szulfid a természetben megtalálható egyes ásványvizekben oldott állapotban, például a parádi és a harkányi ásványvizekben. A vegyület hidrolízisekor képződő szén-dioxid és kén-hidrogén adja ezeknek az ásványvizeknek a jellegzetes ízét.
Kimutatták a Vénusz légkörében is. Egyes elméletek szerint a jelenléte a bolygó légkörében ott élő mikroorganizmusokkal magyarázható.[2]
Előállítása
Karbonil-szulfid képződik szén-monoxidból és kéngőzökből magas hőmérsékleten.
Laboratóriumban előállítható kálium-tiocianátból kénsavval. Az így nyert gáz melléktermékeket tartalmaz, ezért tisztítást igényel.
Források
- Bodor Endre: Szervetlen kémia I.
- Nyilasi János: Szervetlen kémia
- Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet.