„Szilágy megye” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
2. sor: 2. sor:
|magyar név =Szilágy
|magyar név =Szilágy
|román név = Sălaj
|román név = Sălaj
|kép=Salaj.png
|kép=Salaj in Romania.svg
|képaláírás =
|képaláírás =
|címer =RO Județul Sălaj COA.svg
|címer =RO Județul Sălaj COA.svg

A lap 2018. január 24., 22:35-kori változata

Szilágy megye (Sălaj)
Szilágy megye címere
Szilágy megye címere
Adatok
Ország Románia
RégióPartium
MegyeszékhelyZilah
JelzésSJ
Terület3864 km²
Körzethívószám(+40) 260
Népesség
Népesség212 224 fő (2021. dec. 1.)[1]
Népsűrűség58 fő/km²
Térkép
Megyei tanács weboldala
Prefektúra weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilágy megye témájú médiaállományokat.

Szilágy megye (románul: Județul Sălaj) Románia északnyugati részén helyezkedik el. Északkeleti része Partium részét képezi, délkeleti része a történelmi Erdély része. Székhelye Zilah (63 642 lakos). Szomszédos megyék: nyugaton Bihar megye, északon Máramaros megye és Szatmár megye, délen és keleten Kolozs megye.

Földrajz

A megye területe 3 854 km2. Az Erdélyi-középhegység és a Keleti-Kárpátok között terül el, a Szamos menti hátságon és a Szilágysági-dombvidéken. Áthalad rajta a Szamos. Kisebb folyók: Kraszna, Berettyó, Almás, Egregy. Legmagasabb pontja a Perjei Magura, a Meszes-hegységben.

Demográfia

A magyar nemzetiségűek aránya Szilágy megyében a 2011-es népszámlálás adatai szerint. Piros = Magyar többség 80% felett, narancssárga = magyar többség 50 - 79% között, citromsárga = magyar kisebbség 20% felett, kék = magyar kisebbség 10 - 20% között, szürke = magyar kisebbség 10% alatt.

2002-ben 248 015 lakosa volt, a népsűrűség 64/km2. A lakosok 23,07%-a magyar. A 2011-es népszámláláskor a megye 222 689 lakosának 60,1%-a román, 26,4%-a magyar, 6,7%-a roma volt; a lakosság 39,3%-a élt városokban. A népesség változása (a megye mai területére számítva):[2][3]

Nemzetiségi adatok táblázatban

Nemzetiségi eloszlás (2002)
Összesen Román Magyar Roma (cigány) Szlovák Német Ukrán Olasz Zsidó
248 015 176671 57167 12544 1366 102 35 20 12
Görög Orosz Szerb Török Bolgár Kínai Lengyel Cseh Egyéb/Nincs adat
8 8 6 6 5 3 2 1 59

Vallási adatok táblázatban

Vallási eloszlás (2002)
Összesen Ortodox Református Pünkösdi Baptista Görögkatolikus Római katolikus Adventista Evangéliumi Unitárius Evangélikus
248 015 165097 48452 8548 8141 6859 6358 864 550 60 39
Óhitű ortodox Zsidó Muzulmán Más Felekezeten kívüli Ateista Nem válaszolt
35 13 12 2482 242 54 209

A református egyház két esperessége található a megyében. A Zilahi egyházmegye székhelye Zilah, a Somlyóié Szilágysomlyó, mindkettő a Királyhágó-melléki egyházkerülethez tartozik. Az előbbihez tartozó fontos református települések Zilah, Szilágycseh, Szilágyballa, Szilágysámson és Désháza, az utóbbihoz tartozók Szilágysomlyó, Kraszna, Sarmaság, Szilágyperecsen, Kémer, Szilágynagyfalu, Szilágybagos és Ipp.

Gazdaság

A legfontosabb iparágak: gépipar, élelmiszeripar, textilipar, papír-, bútor- és faipar, gumiipar.

Történelem

1920-ban a román közigazgatás a megyehatárt (az Érmihályfalvi járás és a Nagykárolyi járás idecsatolásával) nyugati irányban a magyar országhatárig kitolta, ezzel az (akkor még) zömmel magyarlakta bihar-szatmári részt három megye között osztotta fel. Ezzel együtt román falvakat is csatoltak hozzá (Dobra, Nántű, Rákosterebes Szatmárból, Csokmány, Aranymező, Szurduk, Kiskeresztes, Nagykeresztes, Szalonnapatak, Tótszállás, Hegyköz, Komlósújfalu Szolnok-Doboka vármegye területéből), hogy a megye ne legyen hangsúlyosan magyar népességű. 1940-1944 között ismét Magyarországhoz tartozott (4071 km²), a magyar rendszerben a fenti falvak egy része tartozott csak hozzá, viszont idecsatolták Csákigorbó, Gorbósalamon, Kiskalocsa, Paptelke, Csernek, Bezdédtelek községeket. 1952-1968 között a megye területén három tartomány osztozott, a zilahi és a zsibói rajonok Kolozs tartományhoz, a tasnádi és a szilágycsehi rajonok Máramaros tartományhoz, míg a szilágysomlyói Kőrös (Crișana) tartományhoz került. 1968-as újjászervezésekor Zilah székhellyel állították helyre, de korábbi állapotához képest kelet felé eltolva, Tasnád környéke Szatmárhoz csatolódott, viszont Szilágy megye ma mélyen benyúlik a történelmi Erdély területére.

A megye neves szülöttei

Települések

A megyében egy megyei jogú város (Zilah), három város (Szilágysomlyó, Szilágycseh, Zsibó) és 56 község található.

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. 2021-es romániai népszámlálás
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
  3. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2023. április 5.)

Külső hivatkozások, források