„Kacagány” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2018. január 21., 17:57-kori változata

A kacagány egy nyakba akasztható vagy köthető, a hátat borító prémes állatbőr. régi magyar öltönydarab, amely már a honfoglaláskor az ősmagyar öltözetnek a részét képezte. Eredetileg párduc vagy tigris bőréből készült felsőruha, amelynek helyébe később a mente lépett. Úgy a magyaroknál, mint a rokon török népeknél felségjelvény és a méltóság jele volt. A dervisek keleten párducbőrt vetettek a vállukra. A kacagány később katonai öltözetté vált, amit a dolmány és néha a páncél fölött viseltek. Így fordul elő a 16. századbeli ábrázolásokon (pl. Csoknyay Benedek 1580. évi címeres levelén). Ekkor már nem csupán párducbőrből készítették, de farkasbőrből is. Farkas-kacagányokat viseltek a hajdúk a kuruckorban, még pedig úgy, hogy a kacagányt a bal vállon kötötték meg, hogy a kar szabadon mozoghasson. Mindezelleé divatokkal párhuzamosan a köznép, kivált a pásztorok cserzett báránybőr-kacagányt viseltek (igy látjuk ezt a pécsi székesegyház egyik árpádkori domborművén). Mint katonai öltönydarab a kacagány a 18.-19. században a magyar nemesi testőrség diszruháján jelent meg (párducbőrből), külföldön pedig (ahová elszármazott) történeti nevezetességű Hans Joachim von Zietennek, II. Frigyes porosz király huszárgenerálisának kacagánya. 1820-ban Hódmezővásárhely követei „hátibőrt” viselve mentek Bécsbe, ahol akkoriban annyira magyar viseletnek tekintették, hogy nem is okoztak vele feltűnést.

Jegyzetek

Források

Bokor József (szerk.). Kacagány, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2018. január 21.
Magyar Néprajzi Lexikon kacagány, hátibőr, mek.niif.hu

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 {{pallas}}
 [[Kép:Arolsen Klebeband 02 339.jpg|jobbra|bélyegkép|265px|[[Batthyány Ádám (királyi kamarás)|Batthyány I. Ádám]] hadvezér lovasportréja, vállán kacagánnyal, 17. századi metszet]]
-A '''kacagány''' egy nyakba akasztható vagy köthető, a hátat borító prémes állatbőr. régi magyar öltönydarab, amely már a honfoglaláskor az ősmagyar öltözetnek a részét képezte. Eredetileg párduc vagy tigris bőréből készült felsőruha, amelynek helyébe később a [[mente]] lépett. Úgy a magyaroknál, mint a rokon török népeknél felségjelvény és a méltóság jele volt. A [[dervis]]ek keleten párducbőrt vetettek a vállukra. A kacagány később katonai öltözetté vált, amit a [[Dolmány (ruhadarab)|dolmány]] és néha a [[páncél]] fölött viseltek. Így fordul elő a [[16. század]]beli ábrázolásokon (pl. Csoknyay Benedek [[1580]]. évi címeres levelén). Ekkor már nem csupán párducbőrből készítették, de farkasbőrből is. Farkas-kacagányokat viseltek a [[hajdúk]] a [[kurucok|kuruckorban]], még pedig úgy, hogy a kacagányt a bal vállon kötötték meg, hogy a kar szabadon mozoghasson. Mindezelleé divatokkal párhuzamosan a köznép, kivált a pásztorok cserzett báránybőr-kacagányt viseltek (igy látjuk ezt a pécsi székesegyház egyik árpádkori domborművén). Mint katonai öltönydarab a kacagány a [[18. század|18.]]-[[19. század]]ban a [[Magyar királyi nemesi testőrség|magyar nemesi testőrség]] diszruháján jelent meg (párducbőrből), külföldön pedig (ahová elszármazott) történeti nevezetességű [[Hans Joachim von Zieten]]nek, [[II. Frigyes porosz király]] huszárgenerálisának kacagánya.
+A '''kacagány''' egy nyakba akasztható vagy köthető, a hátat borító prémes állatbőr. régi magyar öltönydarab, amely már a honfoglaláskor az ősmagyar öltözetnek a részét képezte. Eredetileg párduc vagy tigris bőréből készült felsőruha, amelynek helyébe később a [[mente]] lépett. Úgy a magyaroknál, mint a rokon török népeknél felségjelvény és a méltóság jele volt. A [[dervis]]ek keleten párducbőrt vetettek a vállukra. A kacagány később katonai öltözetté vált, amit a [[Dolmány (ruhadarab)|dolmány]] és néha a [[páncél]] fölött viseltek. Így fordul elő a [[16. század]]beli ábrázolásokon (pl. Csoknyay Benedek [[1580]]. évi címeres levelén). Ekkor már nem csupán párducbőrből készítették, de farkasbőrből is. Farkas-kacagányokat viseltek a [[hajdúk]] a [[kurucok|kuruckorban]], még pedig úgy, hogy a kacagányt a bal vállon kötötték meg, hogy a kar szabadon mozoghasson. Mindezelleé divatokkal párhuzamosan a köznép, kivált a pásztorok cserzett báránybőr-kacagányt viseltek (igy látjuk ezt a pécsi székesegyház egyik árpádkori domborművén). Mint katonai öltönydarab a kacagány a [[18. század|18.]]-[[19. század]]ban a [[Magyar királyi nemesi testőrség|magyar nemesi testőrség]] diszruháján jelent meg (párducbőrből), külföldön pedig (ahová elszármazott) történeti nevezetességű [[Hans Joachim von Zieten]]nek, [[II. Frigyes porosz király]] huszárgenerálisának kacagánya. 1820-ban Hódmezővásárhely követei „hátibőrt” viselve mentek Bécsbe, ahol akkoriban annyira magyar viseletnek tekintették, hogy nem is okoztak vele feltűnést.
 == Jegyzetek ==