„Kacagány” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{pallas}} |
{{pallas}} |
||
[[Kép:Arolsen Klebeband 02 339.jpg|jobbra|bélyegkép|265px|[[Batthyány Ádám (királyi kamarás)|Batthyány I. Ádám]] hadvezér lovasportréja, vállán kacagánnyal, 17. századi metszet]] |
[[Kép:Arolsen Klebeband 02 339.jpg|jobbra|bélyegkép|265px|[[Batthyány Ádám (királyi kamarás)|Batthyány I. Ádám]] hadvezér lovasportréja, vállán kacagánnyal, 17. századi metszet]] |
||
A '''kacagány''', régi magyar öltönydarab, amely már a honfoglaláskor az ősmagyar öltözetnek a részét képezte. Eredetileg párduc vagy tigris bőréből készült felsőruha, amelynek helyébe később a [[mente]] lépett. Úgy a magyaroknál, mint a rokon török népeknél a méltóság jele volt. A [[dervis]]ek keleten |
A '''kacagány''', régi magyar öltönydarab, amely már a honfoglaláskor az ősmagyar öltözetnek a részét képezte. Eredetileg párduc vagy tigris bőréből készült felsőruha, amelynek helyébe később a [[mente]] lépett. Úgy a magyaroknál, mint a rokon török népeknél felségjelvény és a méltóság jele volt. A [[dervis]]ek keleten párducbőrt vetettek a vállukra. A kacagány később katonai öltözetté vált, amit a [[Dolmány (ruhadarab)|dolmány]] és néha a [[páncél]] fölött viseltek. Így fordul elő a [[16. század]]beli ábrázolásokon (pl. Csoknyay Benedek [[1580]]. évi címeres levelén). Ekkor már nem csupán párducbőrből készítették, de farkasbőrből is. Farkas-kacagányokat viseltek a [[hajdúk]] a [[kurucok|kuruckorban]], még pedig úgy, hogy a kacagányt a bal vállon kötötték meg, hogy a kar szabadon mozoghasson. Mindezelleé divatokkal párhuzamosan a köznép, kivált a pásztorok cserzett báránybőr-kacagányt viseltek (igy látjuk ezt a pécsi székesegyház egyik árpádkori domborművén). Mint katonai öltönydarab a kacagány a [[19. század]]ban a magyar testőrség diszruháján jelent meg (párducbőrből), külföldön pedig (ahová elszármazott) történeti nevezetességű [[Hans Joachim von Zieten]]nek, [[II. Frigyes porosz király]] huszárgenerálisának kacagánya. |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
A lap 2018. január 21., 17:38-kori változata
 |
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet.
Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont! |
A kacagány, régi magyar öltönydarab, amely már a honfoglaláskor az ősmagyar öltözetnek a részét képezte. Eredetileg párduc vagy tigris bőréből készült felsőruha, amelynek helyébe később a mente lépett. Úgy a magyaroknál, mint a rokon török népeknél felségjelvény és a méltóság jele volt. A dervisek keleten párducbőrt vetettek a vállukra. A kacagány később katonai öltözetté vált, amit a dolmány és néha a páncél fölött viseltek. Így fordul elő a 16. századbeli ábrázolásokon (pl. Csoknyay Benedek 1580. évi címeres levelén). Ekkor már nem csupán párducbőrből készítették, de farkasbőrből is. Farkas-kacagányokat viseltek a hajdúk a kuruckorban, még pedig úgy, hogy a kacagányt a bal vállon kötötték meg, hogy a kar szabadon mozoghasson. Mindezelleé divatokkal párhuzamosan a köznép, kivált a pásztorok cserzett báránybőr-kacagányt viseltek (igy látjuk ezt a pécsi székesegyház egyik árpádkori domborművén). Mint katonai öltönydarab a kacagány a 19. században a magyar testőrség diszruháján jelent meg (párducbőrből), külföldön pedig (ahová elszármazott) történeti nevezetességű Hans Joachim von Zietennek, II. Frigyes porosz király huszárgenerálisának kacagánya.
Jegyzetek
Források
- Bokor József (szerk.). Kacagány, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2018. január 21.