„Közeg” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Forrás: 1 elütés jav. |
|||
| 10. sor: | 10. sor: | ||
* a [[nemnewtoni folyadék]]nál az összefüggés bonyolultabb, ide tartozik minden folyadék a newtoniakon kívül. |
* a [[nemnewtoni folyadék]]nál az összefüggés bonyolultabb, ide tartozik minden folyadék a newtoniakon kívül. |
||
A folyadékok viselkedését egy [[Differenciálegyenlet|parciális differenciálegyenlet rendszerrel]] lehet leírni, mely a [[folytonosság]]ból (a tömeg megmaradásból), a [[Navier–Stokes-egyenletek|Navier–Stokes egyenletekből |
A folyadékok viselkedését egy [[Differenciálegyenlet|parciális differenciálegyenlet rendszerrel]] lehet leírni, mely a [[folytonosság]]ból (a tömeg megmaradásból), a [[Navier–Stokes-egyenletek|Navier–Stokes egyenletekből]] és az [[energiamegmaradás]] elvéből vezethető le. |
||
A folyadékok tulajdonságaival foglalkozó tudomány a [[Áramlástan|folyadékok mechanikája ]]([[áramlástan]]), mely tovább bomlik [[folyadékok dinamikája|folyadékok dinamikájára]] és [[folyadékok statikája|folyadékok statikájára]], attól függően, hogy a folyadék mozog vagy áll. A mozgó gázok fizikájával a [[gázdinamika]] foglalkozik. |
A folyadékok tulajdonságaival foglalkozó tudomány a [[Áramlástan|folyadékok mechanikája ]]([[áramlástan]]), mely tovább bomlik [[folyadékok dinamikája|folyadékok dinamikájára]] és [[folyadékok statikája|folyadékok statikájára]], attól függően, hogy a folyadék mozog vagy áll. A mozgó gázok fizikájával a [[gázdinamika]] foglalkozik. |
||
A lap 2018. január 20., 23:55-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Egy közeg olyan halmazállapotú anyag, mely folyamatos alakváltozást szenved nyírófeszültség alatt a feszültség nagyságától függetlenül. A közeg fogalma az anyag fázisainak egy csoportja (’’fluid, folyadék’’), mely magába foglalja a folyadékokat, gázokat, plazmákat és némi kiterjesztéssel (reológia) a képlékeny szilárdtesteket is.
A közegeket folyadékokra és gázokra szokás osztani. A folyadékoknak szabad felszínük van (vagyis olyan felszínük, melyet nem az edény alakja szab meg), míg a gázoknak nincs. A képlékeny szilárdtestek és a folyadékok közötti különbség nem ilyen nyilvánvaló. A különbséget a viszkozitás alapján lehet megtenni: a viszkózusabb anyagok a képlékenyek, de nincs hivatalosan elfogadott határ.
A folyadékok tulajdonsága egyrészt, hogy nem állnak ellen az alakváltozásnak, másrészt, hogy felveszik az edényük alakját. Ezek a tulajdonságok tipikusan annak következményei, hogy nyugvó, egyensúlyi állapotban képtelenek nyírófeszültséget felvenni. Ennek a viselkedésnek következménye Pascal törvénye, mely kihangsúlyozza a nyomás szerepét a nyugvó folyadékokban.
Attól függően, hogy a feszültség hogyan változik a sebesség változásával, kétféle folyadékot különböztetnek meg:
- a newtoni folyadéknál a nyírófeszültség a sebesség változással egyenesen arányos
- a nemnewtoni folyadéknál az összefüggés bonyolultabb, ide tartozik minden folyadék a newtoniakon kívül.
A folyadékok viselkedését egy parciális differenciálegyenlet rendszerrel lehet leírni, mely a folytonosságból (a tömeg megmaradásból), a Navier–Stokes egyenletekből és az energiamegmaradás elvéből vezethető le.
A folyadékok tulajdonságaival foglalkozó tudomány a folyadékok mechanikája (áramlástan), mely tovább bomlik folyadékok dinamikájára és folyadékok statikájára, attól függően, hogy a folyadék mozog vagy áll. A mozgó gázok fizikájával a gázdinamika foglalkozik.
Forrás
- Dr Gruber József, Blahó Miklós: Folyadékok mechanikája (Tankönyvkiadó 1965)