„Magyarországi bolgárok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Zavar az évszámlinkek körül |
|||
| 17. sor: | 17. sor: | ||
* [[1918]] Az első bolgár ortodox istentisztelet Magyarországon |
* [[1918]] Az első bolgár ortodox istentisztelet Magyarországon |
||
* [[1924]] Bolgár általános iskola [[Miskolc]]on ([[1950]]-ben megszűnt) |
* [[1924]] Bolgár általános iskola [[Miskolc]]on ([[1950]]-ben megszűnt) |
||
* [[ |
* [[1931]] A budapesti bolgár ortodox templom építése |
||
* [[1954]] Bolgár általános iskola [[Pécs]]en ([[1970]]-ben megszűnt) |
* [[1954]] Bolgár általános iskola [[Pécs]]en ([[1970]]-ben megszűnt) |
||
* [[1957]] Bolgár Kultúrház felavatása |
* [[1957]] Bolgár Kultúrház felavatása |
||
A lap 2018. január 20., 18:54-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Magyarország nemzetiségei |
|---|
|
bolgárok |
| A magyarországi nemzetiségek története |
A bolgárok Magyarország 13 hivatalosan elismert nemzetiségeinek egyike.
Története
A bolgárok magyarországi jelenléte a magyar honfoglalás előtti időszakra tehető, ugyanis Erdély területe Árpád bejövetele előtt Bulgária határvidékéhez tartozott.
A későbbi betelepedés 1365-tel kezdődik, amikor Nagy Lajos egy időre elfoglalta Vidint. Ez összefügg az oszmán hódítás kezdeteivel, amikor Konsztantin és Fruzsin bolgár előkelők is magyar területre menekültek. A bolgárok ekkor Szentendréig jutottak el.
A következő betelepedési hullám az 1688-as csiprovci felkelés bukásával indult, a Bánát térségébe. Ők a bánáti bolgárok, akik a bánáti bolgár nyelvet beszélik ma is, ráadásul római katolikus vallásúak. Később néhány bánáti bolgár család áttelepült más nagyvárosokba, mint például Pécs. Itt a ma Bolgárkert, Ispitaalján települtek le, ahol kertészkedéssel foglalkoztak, ők látták el a várost zöldséggel.[1] Mária Terézia 1744-ben kiváltságlevelet adott az idetelepült paulikiánusoknak, 1811-ben pedig I. Ferenc a Temes megyei Vinga községnek. Ezen bolgárok ma már kizárólag Románia és Szerbia területén élnek.
A legnagyobb betelepedési hullám pedig a XIX. század második felétől a II. világháborúig tartott, elsősorban Budapest, Szeged és Miskolc térségébe.
- 1914 Megalakul a Magyarországi Bolgárok Egyesülete
- 1916 Megalakul a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház
- 1918 Bolgár általános iskola Budapesten
- 1918 Az első bolgár ortodox istentisztelet Magyarországon
- 1924 Bolgár általános iskola Miskolcon (1950-ben megszűnt)
- 1931 A budapesti bolgár ortodox templom építése
- 1954 Bolgár általános iskola Pécsen (1970-ben megszűnt)
- 1957 Bolgár Kultúrház felavatása
- 1981 Bolgár középiskola Budapesten
- 1995 Bolgár Országos Önkormányzat megalakulása
Fontosabb magyarországi bolgár kisebbségi intézmények
- Magyarországi Bolgárok Egyesülete
- Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház
- Bolgár Országos Önkormányzat
- Hriszto Botev Bolgár–Magyar Általános Iskola és Gimnázium (2011-ben megszűnt)
- Bolgár Nyelvoktató Nemzetiségi Iskola (2004)
- Bolgár Kétnyelvű Nemzetiségi Óvoda (2008)
- Malko Teatro
Jegyzetek
- ↑ Pécs lexikon I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 112. o. ISBN 978-963-06-7919-0
Irodalom:
Hargitainé Szimeonova Rajna 2004. A bolgárkertészek magyarországi működése és kertkultúrája. Харгитаи, Райна. Градинарската култура и дейност на българските градинари в Унгария. Budapest: Bolgár Országos Önkormányzat.
Menyhárt Krisztina. A magyarországi bolgár közösség nyelvi helyzete. In: Kisebbségkutatás 2007/1.
Toma Visanov és kora. Тома Вишанов и неговата епоха 2009. Ред.: Тошо Дончев, Кристина Менхарт. Будапеща: Български културен форум.
90 години Дружество на българите в Унгария 2005. Български календар 2005. Ред.: Иван Русков, Светла Кьосева. Будапеща: Българско републиканско самоуправление.
Българи в Унгария 1999. Материали от научната конференция, проведена в Будапеща на 9-10 ноември 1997 година. Ред.: д-р Лилия Пенева-Винце, Адриана Петкова Пападопулос. Будапеща: Българско републиканско самоуправление, Изследователски институт на българите в Унгария.
Българи и унгарци 1000 години заедно 2002. Bolgárok és magyarok 1000 éve együtt. Съставител: Ленке Чикхейи. Будапеща: Изследователски институт на българите в Унгария, Българско републиканско самоуправление.
Българите в Средна и Източна Европа 1995. Научна конференция, посветена на 80-годишнината на Дружеството на българите в Унгария, 20-21октомври 1994 г. София: Университетско издателство „Св. Климент Охридски”.
Ватова, Пенка. Корените и короната. Списание „Хемус” – между емблемите на малцинството и белзите на приобщаването. Будапеща, 2001. Българско републиканско самоуправление. Penka Vatova. Gyökér és korona. Budapest, 2001.
Гърдев, Костадин 1988. България и Унгария 1923-1941. София: Наука и изкуство.
Гюров, Александър 2001.Единадесетвековно българско присъствие в Унгария. Будапеща: Българско републиканско самоуправление.
Гюров, Александър 2002. Две истини няма (последната българска царска династия – унгарски извори и родствени връзки). Будапеща: Българско републиканско самоуправление.
Динолова, Диана и др.1998. Български портрети. Будапеща: Българско републиканско самоуправление.
Дончев, Тошо 2000. Българи от ново време. Студии и есета. Литературен форум.
Нягулов, Благовест. „Банатските българи. Историята на една малцинствена общност във времето на националните държави“, София 1999 г.
Пападопулос, Адриана Петкова 2005. Разговори с българи от Унгария. Beszélgetések magyarországi bolgárokkal. Будапеща: Български културен форум. Budapest: Bolgár Kulturális Fórum.
Пенкова, Росица 1994, За изучаването на български език в унгарска среда.(A bolgár nyelv magyarországi tanításáról.) Haemus 2-3:38-40.
Пенкова, Росица – Катуш, Елвира. Български език. 1999. Tankönyvkiadó
Рашкова, Наталия Ганева - Райчева, Валентина. Българите в Унгария – проблеми на културната идентичност. С., Академично издателство „Марин Дринов”, 2004.
Сотиров, Петър 2000. Език и живот. Социологично описание на българите в Унгария. Будапеща: Българско републиканско самоуправление.
сп. „Хемус” 1992-2010. Будапеща: Българско републиканско самоуправление.
Чангова-Менихарт, Пенка 1989.Под слънцето на Унгария. Очерк за стопанската дейност на българските градинари (1720-1980). София: Земиздат.
