Bálint Zoltán (építész)

Bálint Zoltán
Születési neve	Bleyer Zoltán
Született	1871. március 6. Nagyvárad
Elhunyt	1939. január 17. (67 évesen) Budapest
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert
Gyermekei	Bálint Péter
A Wikimédia Commons tartalmaz Bálint Zoltán témájú médiaállományokat.

Bálint Zoltán (sz. Bleyer, Nagyvárad, 1871. március 6. – Budapest, 1939. január 17.) magyar építész, Bálint Rezső neurológus és Bálint Imre testvére, Bálint András színművész nagyapja.

Életpályája

A Takarékpénztári Bérpalota Esztergomban, a Lőrinc utcában Bálint Zoltán és Frommer Lajos tervei alapján épült fel

Bleyer József gabonakereskedő és Politzer Júlia gyermeke. Zenésznek csak közepes lett volna, így 1888-1892 között a Műegyetemen tanult, majd tanulmányúton járt Nyugat-Európában. Hazatérve Korb Flóris és Giergl Kálmán irodájában dolgozott, részt vett a millenniumi építkezéseken, és ennek kapcsán nagyobb művet is írt az ekkor készült épületekről. A kiállításon önálló színháztervét is bemutatta (1895), továbbá tervet készített a pusztaszeri emléktárgyak kiállítási pavilonjához.

1897-ben Jámbor Lajossal társult. Műveiken Lechner Ödön hatása érezhető, ám attól elsősorban tömegkomponálás, felülettagolás tekintetében sokszor eltértek. Budapesten több épületet emeltek, például Zala György műtermes villáját (1898-1899); a Lederer-palotát (1903-1904); Bálint Zoltán és Jámbor saját bérházát; kislakásos bérházakat (1925), továbbá a Thököly úti Felsőkereskedelmi iskolát és az Állami Számvevőszék épületét. Az 1900-as párizsi világkiállítás magyar pavilonját fiatalon ő tervezhette.

Bálint Zoltán sírja Budapesten. Kerepesi temető: 41-1-50.

Gyakran tervezett középületeket vidéki városokban, például Nagykanizsán a rendházat és a főgimnáziumot (1903); Fiuméban a főgimnáziumot (1913); Esztergomban a Takarékpénztárnak bérházat. Nagyon szép, magyaros szecessziós épületük a Szatmárnémetiben álló Pannónia (Dácia) szálló. Terveik szerint készült Bornemissza Elemér szilvágyi kastélya. Részt vettek az Erzsébet-emlékmű különböző pályázatain (1902, 1903, 1910, 1913). 1902-ben Zala Györggyel közösen első díjat, és az 1910-es tervükért szintén első díjat kaptak. Ők készítették a budapesti Vörösmarty-szobor építészeti részét (1902). Iparművészeti tevékenységük is számottevő. Bálint Zoltán 1919-ben részt vett a Főváros május 1-jei díszítő munkálataiban. Jámbor Lajossal együtt tervezte több nagy nemzetközi kiállítás magyar pavilonját (1898, 1905).

1900-ban felvételt nyert a Demokratia szabadkőműves páholyba, ahova társa, Jámbor Lajos egy évre rá követte. Mintegy szabadkőműves mestermunkájukként tervezték meg a nagyváradi László király páholy páholyházát 1901-ben.

Jámbor Lajossal együttesen alkotott műveik

Ismert épületeik

• 1898–1899. Budapest, Bajza utca 44., Baruch Sámuel háza
• 1899–1900. Szatmárnémeti [RO], Pannónia Szálló és Vigadó
• 1899–1900. Budapest, Stefánia út 20., Ligeti Miklós műteremháza és enteriőre
• 1901. Budapest, Ajtósi Dürer sor 25. – Stefánia út 111., Zala György műteremháza (Lechnerrel Ödönnel)
• 1901. Torontál-Erzsébetlak [SRB], református templom
• 1901. Nagyvárad [RO], László király páholy, páholyház
• 1902. Budapest, Bajza utca 42. – Aradi utca 70., Léderer Artúr háza és enteriőrök
• 1902–1903. Nagyvárad [RO], Füchsl-palota
• 1904. Nagykanizsa, Főgimnázium és rendház
• 1904–1928. Esztergom, Lőrinc utca, Takarékpénztári bérpalota
• 1905. Vízaknafürdő [RO], Szálloda és gyógyfürdőépületek
• 1905. Budapest, Rökk Szilárd utca 3. – Mária utca 2/B.
• 1906. Budapest, Gutenberg tér 3. – Rökk Szilárd utca 1. - Mária utca 2/A., Léderer Gusztáv háza
• 1906–1907. Budapest, Illés utca 22–24. – Kálvária utca 21/A–B. – Illés köz, Léderer Artúr és Léderer Károly bérháza
• 1906–1908. Nagybánya [RO], István király szálloda és vigadó
• 1907 k. Budapest, Bartók Béla út 10–12. – Csiky utca 3.
• 1907–1908. Budapest, Akácfa utca 30. – Wesselényi utca 36., lakóház
• 1908. Budapest, Váci utca 42., dr. Korányi Sándor bérháza
• 1908. Budapest, Budafoki út 9–11. – Csiky utca 1., Bálint Zoltán saját bérháza
• 1908–1909. Budapest, Munkácsy Mihály utca 16. – Kmetty György utca 31., Hirsch-villa
• 1909/1912. Budapest, Fiumei út 21–23. – Alföldi utca 15., székesfővárosi kislakásos bérházak
• 1909–1914. Budapest, Fő utca 81. – Ganz utca 1–3. – Bem rakpart 47., Állami Számvevőszék (ma Külügyminisztérium)
• 1910–1911. Budapest, Andrássy út 130., Hirsch Jakab háza
• 1910–1913. Debrecen, Piac utca 54., Vármegyeháza
• 1910–1911. Irányi utca 25. – Veres Pálné utca 12., gr. Károlyi háza
• 1911–1913. Debrecen, Hatvan utca 1., református egyház bérpalotája („Püspöki palota”)
• 1912. Budapest, Thököly út 48–50., Felsőkereskedelmi Iskola (ma BMSZC Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskolája)
• 1913. Fiume [HR], Főgimnázium
• 1913–1914. Liptószentmiklós [SK], M. Kir. Állami Főgimnázium
• 1915. Budapest, Jávor utca 5/a., villaépület
• 1923 k. Budapest, Kertész utca 36., Fészek klub átépítése
• 1925–1926. Budapest, Üllői út 122–124. – Somfa köz – Zágrábi utca 5. – Zágrábi köz, székesfővárosi kislakásos bérházak
• 1928. Budapest, Herman Ottó út 40. – Gábor Áron utca 19., dr. Koós Zoltán és neje családi háza/nyaralójának átépítése és toldalékai (eredeti: Kallina Géza, 1924)

Tervek, emlékművek; elpusztult, azonosítatlan és bizonytalan épületek

• 1895. Színház terve (csak Bálint)
• 1896. Budapest, Ezredéves kiállítás, Pusztaszeri emléktárgyak pavilonja (csak Bálint)
• 1899. Budapest, Lipótvárosi zsinagóga pályaterve, II. díj
• 1899. Budapest, Szabadság tér, Áru- és Értéktőzsde pályaterve (Kőrössy Alberttel), II. díj
• 1899. Budapest, Szabadság tér, Magyar Kereskedelmi Csarnok pályaterve
• 1899–1900. Párizs, a világkiállítás magyar pavilonja
• 1901. Pécs, Postaigazgatóság pályaterve, II. díj
• 1902 k. Petrozsény [RO], „Zsilvölgy” páholy háza (elpusztult)
• 1902. Budapest, Kossuth-mauzóleum pályázat (Kallós Edével)
• 1902. Budapest, Vörösmarty tér, Vörösmarty-szobor szobor talapzata (Ligeti Miklóssal)
• 1902. Budapest, Városliget, Anonymus szobor talapzata (Ligeti Miklóssal)
• 1902. Budapest, Március 15. tér, Erzsébet emlékszobor pályatervei (1903, 1910, 1913, Zala Györggyel)
• 1903. Budapest, Kozma utcai temető, Chevra Kadisa sírboltok pályatervei, II. díj
• 1903. Rákó (Miskolc közelében), gr. Keglevich István-nyaralótelep terve
• 1903. Budapest, Fiumei Úti Sírkert, Komócsy József síremléke (Zala Györggyel)
• 1903. Mohács, a színkör faépülete (megsemmisült)
• 1904. Budapest, Kozma utcai izraelita temető, a Grosz család sírboltja
• 1905. Budapest, Sáros (Gellért)-fürdő pályaterve, megvétel
• 1905. Velence, nemzetközi kiállítás magyar terme
• 1906. Budapest, Városliget, George Washington szobrának talapzata (Bezerédi Gyulával)
• 1906 u. Budapest, Széchenyi István tér 1., Pesti Magyar Kereskedelmi Bank székházának pályaterve
• 1906. Palics [SRB], fürdőépületek pályaterve
• 1907. Szabadka [SRB], városháza pályaterve, II. díj
• 1907. Budapest, izraelita szeretetház pályaterve, megvétel
• 1908. London, Earl’s Court, a nemzetközi kiállítás magyar utcája
• 1908. Kecskemét, elmegyógyintézet pályaterve, elosztott I–II. díj
• 1908. Budapest, Dózsa György út 68. – Dembinszky utca 54., Magyar Építő Munkások Országos Szövetségének első székháza („Építőmunkás Otthon”) terve
• 1908. Budapest, Népliget, Tinódi szobor talapzata (Bezerédi Gyulával)
• 1911 k. Felsőszivágy [RO], Bornemissza-kastély enteriőrje (megsemmisült)
• 1912–1913. Budapest, Kiskörút – Rákóczi út, Nemzeti Színház pályaterve, II. díj
• 1913 Budapest, az Amizoni (Amizoni Károly-alapítvány) alapítványi bérpalota pályaterve
• 1919. Budapest, Pesti Duna-part tanácsköztársasági majális díszítése – A munka temploma (csak Bálint, Faragó Ödönnel)
• 1930. (?) Jászberény, Tanítóképző
• 1930. Monza, nemzetközi iparművészeti kiállítás magyar szekciójának belső kialakítása

Emlékezete

• Síremléke Budapesten, a Kerepesi temetőben található.

Források

• https://web.archive.org/web/20080327083245/http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b10098/go02.html
• Művészeti kislexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929
• ↑ Szabadkőműves Wiki: Bálint Zoltán. Szabadkőműves Wiki. (Hozzáférés: 2013. január 9.)
• Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó – Bonex, Budapest, 1990
• dr. Ferkai András: Pest építészete a két világháború között (szerk. Ferkai András), Modern Építészetért Építészettörténeti és Műemlékvédelmi Kht., Budapest, 2001
• Merényi György és Bolla Zoltán városi és tervtári kutatásai