„Csukás Kálmán” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2018. január 3., 11:37-kori változata

Fájl:Csukás Kálmán vk. alezredes.jpg

Csukás Kálmán vezérkari alezredes

Vitéz nemes zetényi Csukás Kálmán (Siómaros, 1901. december 13. – Ilovszkoje, 1943. január 19.) Magyar Királyi vezérkari alezredes.

Életrajz

Régi nemesi családból származik, ősei 1499-ben nyertek nemességet a törökkel vívott hősies harcban, kiemelkedő bátorságukért. Édesapja református lelkipásztor volt, nemzetgyűlési képviselő.

Csukás Kálmán a négy középiskolai osztály elvégzése után katonai nevelőintézetbe került, a katonai főreáliskolát Budapest-Hűvösvölgyben fejezte be 1920-ban. Ezt követően a Ludovika Akadémiára jelentkezik, ahol tüzér szakkiképzést kapott és 1924. augusztus 20-án, évfolyamelsőként avatták hadnaggyá.

Nem sokáig maradt eredeti fegyverneménél – a repülés vonzotta. Kiváló eredményeket ért el mint sportrepülő. 1926-ban már képzett vadászpilóta. 1929–1932 között hadiiskolát végzett, százados lett és átkerült a vezérkarhoz. Mint vezérkari őrnagy, a szovjet fronton közvetlen elöljárója volt a kormányzóhelyettes Horthy Istvánnak. 1942. október 29-én a II. osztályú vaskereszt mellé megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét hadiszalagon kardokkal díszítve, valamint november 1-jétől vk. alezredessé léptették elő.

1943. január 19-én az ilovszkojei repülőtér parancsnokaként, az üzemképes repülőgépeket, repülőbajtársait hazaküldte, ő maga az oroszok által körbevett területen maradt. A vezérkarral minden kapcsolata megszakadt, ezért a dandárjának példát mutatva, 400 önkéntes katonája élén megpróbált kitörni a szovjetek gyűrűjéből. Egy páncélos jármű parancsnoki állásában érte a halál, egy gránát repesz a nyakát, a géppuska záró tűz a mellkasát találta el. A négyszáz hősből csak néhányan tértek vissza a dandárhoz. Másnap a dandár teljes létszámmal kísérelte meg a kitörést, amely sikerrel járt.

Az anyaországban lévő pilótái semmit sem tudtak róla, érdeklődésükre a Hadügy kitérő választ adott. Halálának hírét a Pesti Hírlap csak február 9-én közli. Végső nyughelye jelöletlen sírban, orosz földön van.

Halála után Horthy kormányzó vitézzé nyilvánította, ezredessé léptette elő és a Magyar Érdemrend hadidíszítményes és kardos Tisztikeresztjével tüntette ki.(1943. évi 38.sz.H.K.)

Források

Zetényi-Csukás Ferenc: Horthy István elfeledett parancsnoka. Szerzői kiadás, Szeged, 2010. ISBN 978-963-06-9607-4

Hadtudományportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
+[[Fájl:Csukás Kálmán vk. alezredes.jpg|bélyeg|jobbra|250px|Csukás Kálmán vezérkari alezredes]]
 Vitéz  nemes zetényi '''Csukás Kálmán''' ([[Siómaros]], [[1901]]. [[december 13.]] – [[Ilovszkoje]], [[1943]]. [[január 19.]]) Magyar Királyi vezérkari alezredes.
 == Életrajz ==
+Régi nemesi családból származik, ősei [[1499]]-ben nyertek nemességet a törökkel vívott hősies harcban, kiemelkedő bátorságukért. Édesapja református lelkipásztor volt, nemzetgyűlési képviselő.
-. december 13-án született Siómaroson. Régi nemesi családból származik, ősei [[1499]]-ben nyertek nemességet a törökkel vívott hősies harcban kiemelkedő bátorságukért. Édesapja református lelkipásztor volt, nemzetgyűlési képviselő. Csukás Kálmán a négy középiskolai osztály elvégzése után katonai nevelőintézetbe került, a katonai főreáliskolát [[Hűvösvölgy|Budapest-Hűvösvölgy]]ben fejezte be [[1920]]-ban. Ezt követően a [[Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia|Ludovika Akadémiára]] jelentkezik, ahol tüzér szakkiképzést kapott és [[1924]]. [[augusztus 20.|augusztus 20-án]] mint évfolyamelsőt avatták [[Rendfokozat#Vezénylő tisztek (hadnagy, százados)|hadnaggyá]]. Nem sokáig maradt eredeti fegyverneménél a repülés vonzotta. Kiváló eredményeket ért el mint sportrepülő. [[1926]]-ban már képzett [[pilóta|vadászpilóta]]. [[1929]]–[[1932]] között hadiiskolát végez, [[Rendfokozat#Vezénylő tisztek (hadnagy, százados)|százados]] lesz és átkerül a vezérkarhoz. Mint vezérkari őrnagy a szovjet fronton közvetlen elöljárója a kormányzóhelyettes [[Horthy István (kormányzóhelyettes)|Horthy István]]nak. [[1942]]. [[október 29.|október 29-én]] a II. osztályú vaskereszt mellé megkapta a [[A Magyar  Érdemrend lovagkeresztje|Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét]] hadiszalagon kardokkal díszítve, valamint [[november 1.|november 1-jétől]] vk. alezredessé léptették elő. [[1943]]. [[január 19.|január 19-én]] az ilovszkojei repülőtér parancsnokaként, az üzemképes repülőgépeket, repülő bajtársait haza küldte, ő maga az oroszok által körbevett területen maradt. A vezérkarral nem volt semmilyen kapcsolata, ezért a dandárjának példát mutatva, 400 önkéntes katonája élén megpróbált kitörni a  szovjetek gyűrűjéből. Egy páncélos jármű parancsnoki állásában érte a halál, egy gránát repesz a nyakát, a géppuska záró tűz a mellkasát találta el. A négyszáz hősből csak néhányan tértek vissza a dandárhoz. Másnap a dandár teljes létszámmal kísérelte meg a kitörést, amely sikerrel járt. Az anyaországban lévő pilótái semmit sem tudtak róla, érdeklődésükre a Hadügy kitérő választ adott. Halálának hírét a [[Pesti Hírlap]] csak [[február 9.|február 9-én]] közli. Végső nyughelye jelöletlen sírban, orosz földön van.
+Csukás Kálmán a négy középiskolai osztály elvégzése után katonai nevelőintézetbe került, a katonai főreáliskolát [[Hűvösvölgy|Budapest-Hűvösvölgy]]ben fejezte be [[1920]]-ban. Ezt követően a [[Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia|Ludovika Akadémiára]] jelentkezik, ahol tüzér szakkiképzést kapott és 1924. augusztus 20-án, évfolyamelsőként avatták [[Rendfokozat#Vezénylő tisztek (hadnagy, százados)|hadnaggyá]].
+Nem sokáig maradt eredeti fegyverneménél – a repülés vonzotta. Kiváló eredményeket ért el mint sportrepülő. 1926-ban már képzett [[pilóta|vadászpilóta]]. 1929–1932 között hadiiskolát végzett, [[Rendfokozat#Vezénylő tisztek (hadnagy, százados)|százados]] lett és átkerült a vezérkarhoz. Mint vezérkari őrnagy, a szovjet fronton közvetlen elöljárója volt a kormányzóhelyettes [[Horthy István (kormányzóhelyettes)|Horthy István]]nak. 1942. október 29-én a II. osztályú vaskereszt mellé megkapta a [[A Magyar  Érdemrend lovagkeresztje|Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét]] hadiszalagon kardokkal díszítve, valamint november 1-jétől vk. alezredessé léptették elő.
+. január 19-én az ilovszkojei repülőtér parancsnokaként, az üzemképes repülőgépeket, repülőbajtársait hazaküldte, ő maga az oroszok által körbevett területen maradt. A vezérkarral minden kapcsolata megszakadt, ezért a dandárjának példát mutatva, 400 önkéntes katonája élén megpróbált kitörni a  szovjetek gyűrűjéből. Egy páncélos jármű parancsnoki állásában érte a halál, egy gránát repesz a nyakát, a géppuska záró tűz a mellkasát találta el. A négyszáz hősből csak néhányan tértek vissza a dandárhoz. Másnap a dandár teljes létszámmal kísérelte meg a kitörést, amely sikerrel járt.
+Az anyaországban lévő pilótái semmit sem tudtak róla, érdeklődésükre a Hadügy kitérő választ adott. Halálának hírét a [[Pesti Hírlap]] csak február 9-én közli. Végső nyughelye jelöletlen sírban, orosz földön van.
 Halála után Horthy kormányzó vitézzé nyilvánította, ezredessé léptette elő és a Magyar Érdemrend hadidíszítményes és kardos Tisztikeresztjével tüntette ki.(1943. évi 38.sz.H.K.)
@@ 12. sor: / 20. sor: @@
 {{portál|Hadtudomány}}
-{{DEFAULTSORT:Csukas Kalman}}
 [[Kategória:Magyar katonák]]
 [[Kategória:A Vitézi Rend tagjai]]