„Golgota” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Jeruzsálem kategória hozzáadva (a HotCattel) |
a Jeruzsálem kategória eltávolítva; Jeruzsálem vallási élete kategória hozzáadva (a HotCattel) |
||
21. sor: | 21. sor: | ||
[[Kategória:Keresztény hagyományok]] |
[[Kategória:Keresztény hagyományok]] |
||
[[Kategória:Bibliai helyszínek]] |
[[Kategória:Bibliai helyszínek]] |
||
[[Kategória:Jeruzsálem]] |
[[Kategória:Jeruzsálem vallási élete]] |
A lap 2017. december 31., 17:52-kori változata
A golgota héber eredetű szó. Maga a szó alakja: „gulgólet”, melynek az arámi átírása („gulultá”) honosodott meg a mai szóhasználatban. A görögben „kranion”, a latinban pedig „calvaria” alakban maradt meg, ebből származik a kálvária szavunk. A szó jelentése: koponya/koponyahely. Eredetileg egy Jeruzsálemtől északra, északnyugatra fekvő kőbányához kapcsolódó magaslat volt, amely az ókori időkben a kivégzések helyéül szolgált. Nevét valószínűleg a kivégzésekből hátramaradt csontok után kaphatta. Az evangéliumok tanúsága szerint itt feszítették keresztre Jézust, és itt is temették el.
Elhelyezkedése
A hely azonosítása kérdéses, de a legvalószínűbb az, hogy a nyugati és az északi városfal találkozásánál lévő „derékszögnél” lehetett. János adata is fontos, miszerint a kivégzőhely nem volt messze a várostól, mivel a Jézus keresztjén lévő feliratot sokan olvasták a zsidók közül (Jn. 19, 19-20). Lehetséges, hogy a Jaffát Aszkalonnal összekötő kereskedelmi út mellett feküdt.
Utóélete
Hadrianus császár i. sz. 135-ben Iuppiter tiszteletére építtetett bazilikát ezen a helyen, majd az i. sz. IV. század táján Szent Ilona építtette fel a mai Szentsír-bazilikát azon a helyen. Ma Jeruzsálem óvárosának keresztény negyedében található meg.
Források