„Óda” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
17. sor: 17. sor:
* [[Kölcsey Ferenc]]: [[Magyarország himnusza|Himnusz]]
* [[Kölcsey Ferenc]]: [[Magyarország himnusza|Himnusz]]
* [[Friedrich Schiller]] - [[Ludwig van Beethoven]]: [[Örömóda]]
* [[Friedrich Schiller]] - [[Ludwig van Beethoven]]: [[Örömóda]]
* Petőfi Sándor :Matildhoz
* Petőfi Sándor: [http://mek.oszk.hu/01000/01006/html/vs184302.htm#32 Matildhoz]


== Források ==
== Források ==

A lap 2017. december 31., 12:04-kori változata

Az óda fennkölt, magasztos tárgyú, gyakran bonyolult ritmikájú és felépítésű dallamos lírai műfaj. Emelkedett hangvétel, feszült érzelmi állapot jellemzi.

Tárgya sokféle lehet: istenség, természet, haza, művészet, igazság, barátság, szerelem, életöröm, hírnév.

Költői nyelve többnyire kedélyes, patetikus.

Az elnevezés a görög ódé (ᾠδή - ének) – szóból származik; a pengetős hangszerrel kísért énekeket nevezték így.

Már az ókorban több műfaji változata alakult ki. Ma már inkább gyűjtőnévként használatos – ez az ókori típusok jellegzetes költői formáit is felöleli, s bizonyos rokon műfajokkal (himnusszal, rapszódiával, zsoltárral) együtt tágabb műfaji csoportot alkot. Az egyes nemzeti irodalmakra a műfajnak mind a görög, mind a latin változata, mind pedig a héber zsoltárköltészet hatással volt. A 19. századtól az ódai elemek más műfajok elemeivel bővülhettek, a műfaj formailag is kötetlenebbé vált. A modern ódákban az ünnepélyesség is, a gondolatiság is háttérbe szorulhat.

Fogalma: fenséges tárgyat vagy magasztos eszmét ünnepélyes hangon megéneklő lírai költemény.

Példák az ódára

Források

Külső hivatkozás

Kapcsolódó szócikk