„Slovenske gorice” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a potok javítva patak-ra |
a infobox |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Tájegység infobox |
|||
⚫ | |||
| név = <!-- Wikidatából --> |
|||
| idegen név = |
|||
| kép = <!-- Wikidatából --> |
|||
| képméret = |
|||
| képaláírás = |
|||
| kép2 = |
|||
| kép2méret = |
|||
| kép2aláírás = |
|||
| elhelyezkedés = |
|||
| besorolás = |
|||
| fontosabb települések = |
|||
| kistérségek = |
|||
| népesség = |
|||
| népsűrűség = |
|||
| népesség alakulása = |
|||
| városi népesség = |
|||
| átlagos népességszám = |
|||
| településsűrűség = |
|||
| vallási megoszlás = |
|||
| etnikai megoszlás = |
|||
| terület = <!-- km² --> |
|||
| lakott terület = |
|||
| lakatlan terület = |
|||
| vízterület = <!-- % --> |
|||
| legmagasabb pont = |
|||
| folyóvizek = |
|||
| állóvizek = |
|||
| időzóna = |
|||
| résztájegységek = |
|||
<!-- Világörökség --> |
|||
| világörökség-azonosító = |
|||
| kategória = |
|||
| típus = |
|||
| kritériumok = |
|||
| év = |
|||
| térkép = Prlekija.jpg |
|||
| térképméret = |
|||
⚫ | |||
| pozíciós térkép = |
|||
| szöveg pozíciója = |
|||
| wikicommons = |
|||
}} |
|||
'''Slovenske gorice''' ritkán '''Szlovén gorice''' ({{ny-de|Windische Bühel}}) tájegység [[Szlovénia|Szlovéniában]], [[Maribor]]tól keletre. A ''gorice'' jelent egyrészt ''dombokat,'' másrészt a helyi nyelvjárásban ''szőlőhegy'' jelentése is van. A terület lankás, dombos, előalpesi vidék, jellegzetes pannon régió, amelynek fő mezőgazdasági ágazata a mai napig a bortermelés. |
'''Slovenske gorice''' ritkán '''Szlovén gorice''' ({{ny-de|Windische Bühel}}) tájegység [[Szlovénia|Szlovéniában]], [[Maribor]]tól keletre. A ''gorice'' jelent egyrészt ''dombokat,'' másrészt a helyi nyelvjárásban ''szőlőhegy'' jelentése is van. A terület lankás, dombos, előalpesi vidék, jellegzetes pannon régió, amelynek fő mezőgazdasági ágazata a mai napig a bortermelés. |
||
6. sor: | 48. sor: | ||
A Prlekija nélkül viszont a Slovenske gorice egy elég keskeny sáv lenne. Legnagyobb települése [[Lenart (Slovenske gorice)|Lenart]] városa, amely a Slovenske gorice jelképes székhelye. A vidék gazdaságilag és adminisztratív szempontból Mariborhoz kötődik. |
A Prlekija nélkül viszont a Slovenske gorice egy elég keskeny sáv lenne. Legnagyobb települése [[Lenart (Slovenske gorice)|Lenart]] városa, amely a Slovenske gorice jelképes székhelye. A vidék gazdaságilag és adminisztratív szempontból Mariborhoz kötődik. |
||
[[Fájl:Slovenske gorice s Svetega Urbana.jpg|bélyegkép|jobbra| |
[[Fájl:Slovenske gorice s Svetega Urbana.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Szlovén goricei táj: Sveti Urban települése.]] |
||
== Földrajz == |
== Földrajz == |
||
Számos alacsony hegygerinc húzódik a területen, amelyek északnyugat-délkelet tájolásúak, ez pedig kedvez a szőlőgazdálkodásnak. Számos patakvölgy szabdalja a tájat. Külön érdekesség, hogy igen sok goricei település ilyen völgyek után kapta a nevét, amelyet [[szlovén nyelv|szlovénul]] ''dol''-nak mondanak. Így születtek [[Jurovski dol]], [[Spodnji Jakobski dol]] és hasonló településnevek. |
Számos alacsony hegygerinc húzódik a területen, amelyek északnyugat-délkelet tájolásúak, ez pedig kedvez a szőlőgazdálkodásnak. Számos patakvölgy szabdalja a tájat. Külön érdekesség, hogy igen sok goricei település ilyen völgyek után kapta a nevét, amelyet [[szlovén nyelv|szlovénul]] ''dol''-nak mondanak. Így születtek [[Jurovski dol]], [[Spodnji Jakobski dol]] és hasonló településnevek. |
||
13. sor: | 55. sor: | ||
A talaj [[neogén]] tengeri üledékes kőzetből épül fel. Éghajlata kontinentális. A völgyek és a dombtetők között nagy a hőmérséklet ingadozás, amely jellemző az egész Prlekijában és a Muravidéken egyaránt. Fagyzugos helyeken és a völgyek alján télen rendkívüli hideg is lehet, kiváltképp hajnali órákban. |
A talaj [[neogén]] tengeri üledékes kőzetből épül fel. Éghajlata kontinentális. A völgyek és a dombtetők között nagy a hőmérséklet ingadozás, amely jellemző az egész Prlekijában és a Muravidéken egyaránt. Fagyzugos helyeken és a völgyek alján télen rendkívüli hideg is lehet, kiváltképp hajnali órákban. |
||
[[Fájl:Po neurju v Slovenskih goricah 1962.jpg|bélyegkép|jobbra| |
[[Fájl:Po neurju v Slovenskih goricah 1962.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Egy helyi gazda, jellegzetes pannon viseletben, az [[1962]]-es nagy jégverés okozta károkat szemléli a földjén.]] |
||
== Nyelvjárása == |
== Nyelvjárása == |
||
Mind a goricei nyelvjárás, mind a prlekijai nyelvjárás közeli rokonai a [[vend nyelv]]nek, amelyet a Muravidéken és [[Magyarország]]on beszélnek. Azonban a goricei nyelvjárás is monoftongizáló, kizárólag csak az ü hangot tudják leképezni a beszélői. A [[magyar nyelv|magyar]] jövevényszavak elenyészőek, a prlekijai nyelvjárásban ennél lényegesen jóval több van, ami tulajdonítható annak, hogy a vidéknek [[Regede|Regedén]] keresztül több kapcsolata volt a történelmi [[Magyarország]]gal. Sokkal erősebb a [[német nyelv]] és kultúra hatása. Dél felől még némi [[horvát nyelv]]i hatás is kimutatható, mivel igen közeli rokonságban áll a goricei nyelvjárás is a [[kaj nyelvjárás]]sal. |
Mind a goricei nyelvjárás, mind a prlekijai nyelvjárás közeli rokonai a [[vend nyelv]]nek, amelyet a Muravidéken és [[Magyarország]]on beszélnek. Azonban a goricei nyelvjárás is monoftongizáló, kizárólag csak az ü hangot tudják leképezni a beszélői. A [[magyar nyelv|magyar]] jövevényszavak elenyészőek, a prlekijai nyelvjárásban ennél lényegesen jóval több van, ami tulajdonítható annak, hogy a vidéknek [[Regede|Regedén]] keresztül több kapcsolata volt a történelmi [[Magyarország]]gal. Sokkal erősebb a [[német nyelv]] és kultúra hatása. Dél felől még némi [[horvát nyelv]]i hatás is kimutatható, mivel igen közeli rokonságban áll a goricei nyelvjárás is a [[kaj nyelvjárás]]sal. |
A lap 2017. december 30., 13:23-kori változata
Slovenske gorice | |
Térkép | |
A Szlovén gorice és a Prlekija együttes ábrázolása egy 1938-as térképen | |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 35′, k. h. 15° 55′Koordináták: é. sz. 46° 35′, k. h. 15° 55′ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Slovenske gorice témájú médiaállományokat. |
Slovenske gorice ritkán Szlovén gorice (németül: Windische Bühel) tájegység Szlovéniában, Maribortól keletre. A gorice jelent egyrészt dombokat, másrészt a helyi nyelvjárásban szőlőhegy jelentése is van. A terület lankás, dombos, előalpesi vidék, jellegzetes pannon régió, amelynek fő mezőgazdasági ágazata a mai napig a bortermelés.
A terület kiterjedése
A Slovenske gorice kiterjedése a mai napig nincs hivatalosan meghatározva. Keleti szomszédja az ún. Prlekija, amely a Muravidék szomszédja. Régen (de sokszor ma is) nem tekintették önálló tájegységnek, hanem a Gorice altájegységének. Voltaképp nincs jelentős természeti határ a két vidék között, a nyelvjárásaikban is kevés a különbség. A népszokások egyezőek, s az adminisztratív beosztások is elmossák a két vidék közti határt. Emiatt két részre osztják a Szlovén goricét: a keleti vagy másnéven ormosdi-ljutomeri területre (mely a Prlekija) és a nyugati Goricéra, amelynek határa Maribor városa, az alpesi Kozjak vidék nyugatról és északnyugatról, délről pedig a Ptuj körzetét képező, még pannon vidéknek tekinthető ptuji mező (Ptujsko polje) és az úgyszintén pannon Haloze dombvidék.
A Prlekija nélkül viszont a Slovenske gorice egy elég keskeny sáv lenne. Legnagyobb települése Lenart városa, amely a Slovenske gorice jelképes székhelye. A vidék gazdaságilag és adminisztratív szempontból Mariborhoz kötődik.
Földrajz
Számos alacsony hegygerinc húzódik a területen, amelyek északnyugat-délkelet tájolásúak, ez pedig kedvez a szőlőgazdálkodásnak. Számos patakvölgy szabdalja a tájat. Külön érdekesség, hogy igen sok goricei település ilyen völgyek után kapta a nevét, amelyet szlovénul dol-nak mondanak. Így születtek Jurovski dol, Spodnji Jakobski dol és hasonló településnevek.
Ez a fajta földrajzi tagoltság nem tette lehetővé sűrűbben lakott falvak kialakulását. Csak a szélesebb patakvölgyekben, mint a Velka, a Globovnica és a Jakobski patak mentén nagyobb a lélekszám. Ugyanezeken a helyeken álltak sűrűbben a hajdani paraszti gazdaságok is.
A talaj neogén tengeri üledékes kőzetből épül fel. Éghajlata kontinentális. A völgyek és a dombtetők között nagy a hőmérséklet ingadozás, amely jellemző az egész Prlekijában és a Muravidéken egyaránt. Fagyzugos helyeken és a völgyek alján télen rendkívüli hideg is lehet, kiváltképp hajnali órákban.
Nyelvjárása
Mind a goricei nyelvjárás, mind a prlekijai nyelvjárás közeli rokonai a vend nyelvnek, amelyet a Muravidéken és Magyarországon beszélnek. Azonban a goricei nyelvjárás is monoftongizáló, kizárólag csak az ü hangot tudják leképezni a beszélői. A magyar jövevényszavak elenyészőek, a prlekijai nyelvjárásban ennél lényegesen jóval több van, ami tulajdonítható annak, hogy a vidéknek Regedén keresztül több kapcsolata volt a történelmi Magyarországgal. Sokkal erősebb a német nyelv és kultúra hatása. Dél felől még némi horvát nyelvi hatás is kimutatható, mivel igen közeli rokonságban áll a goricei nyelvjárás is a kaj nyelvjárással.
Az újabb szakvélemények a vend nyelvet, a prlekijai és goricei nyelvjárást a keletszlovén vagy pedig pannonszlovén nyelvi titulussal illetik, mivel a szlovén nyelv kettős alakuláson ment keresztül. A régi stájerföldi szlovének úgy tekintették, hogy a magyarországi szlovének velük azonos nyelvváltozatot beszélnek, de a Muravidéken már a 18. században kodifikálódott a vend nyelv. Ettől kicsit elkülönülve történt kísérlet stájer területen is a sztandardizálásra, melyet a prlekijai Peter Dajnko próbált kivitelezni, s aki a két itteni vidék nyelvjárásából próbált létrehozni irodalmi nyelvet.