„Slovenske gorice” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a potok javítva patak-ra
a infobox
1. sor: 1. sor:
{{Tájegység infobox
[[Fájl:Prlekija.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|A Szlovén gorice és a [[Prlekija]] együttes ábrázolása egy [[1938]]-as térképen]].
| név = <!-- Wikidatából -->
| idegen név =
| kép = <!-- Wikidatából -->
| képméret =
| képaláírás =
| kép2 =
| kép2méret =
| kép2aláírás =
| elhelyezkedés =
| besorolás =
| fontosabb települések =
| kistérségek =
| népesség =
| népsűrűség =
| népesség alakulása =
| városi népesség =
| átlagos népességszám =
| településsűrűség =
| vallási megoszlás =
| etnikai megoszlás =
| terület = <!-- km² -->
| lakott terület =
| lakatlan terület =
| vízterület = <!-- % -->
| legmagasabb pont =
| folyóvizek =
| állóvizek =
| időzóna =
| résztájegységek =
<!-- Világörökség -->
| világörökség-azonosító =
| kategória =
| típus =
| kritériumok =
| év =
| térkép = Prlekija.jpg
| térképméret =
| térképaláírás = A Szlovén gorice és a [[Prlekija]] együttes ábrázolása egy [[1938]]-as térképen
| pozíciós térkép =
| szöveg pozíciója =
| wikicommons =
}}
'''Slovenske gorice''' ritkán '''Szlovén gorice''' ({{ny-de|Windische Bühel}}) tájegység [[Szlovénia|Szlovéniában]], [[Maribor]]tól keletre. A ''gorice'' jelent egyrészt ''dombokat,'' másrészt a helyi nyelvjárásban ''szőlőhegy'' jelentése is van. A terület lankás, dombos, előalpesi vidék, jellegzetes pannon régió, amelynek fő mezőgazdasági ágazata a mai napig a bortermelés.
'''Slovenske gorice''' ritkán '''Szlovén gorice''' ({{ny-de|Windische Bühel}}) tájegység [[Szlovénia|Szlovéniában]], [[Maribor]]tól keletre. A ''gorice'' jelent egyrészt ''dombokat,'' másrészt a helyi nyelvjárásban ''szőlőhegy'' jelentése is van. A terület lankás, dombos, előalpesi vidék, jellegzetes pannon régió, amelynek fő mezőgazdasági ágazata a mai napig a bortermelés.


6. sor: 48. sor:


A Prlekija nélkül viszont a Slovenske gorice egy elég keskeny sáv lenne. Legnagyobb települése [[Lenart (Slovenske gorice)|Lenart]] városa, amely a Slovenske gorice jelképes székhelye. A vidék gazdaságilag és adminisztratív szempontból Mariborhoz kötődik.
A Prlekija nélkül viszont a Slovenske gorice egy elég keskeny sáv lenne. Legnagyobb települése [[Lenart (Slovenske gorice)|Lenart]] városa, amely a Slovenske gorice jelképes székhelye. A vidék gazdaságilag és adminisztratív szempontból Mariborhoz kötődik.
[[Fájl:Slovenske gorice s Svetega Urbana.jpg|bélyegkép|jobbra|280px|Szlovén goricei táj: Sveti Urban települése.]]
[[Fájl:Slovenske gorice s Svetega Urbana.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Szlovén goricei táj: Sveti Urban települése.]]
== Földrajz ==
== Földrajz ==
Számos alacsony hegygerinc húzódik a területen, amelyek északnyugat-délkelet tájolásúak, ez pedig kedvez a szőlőgazdálkodásnak. Számos patakvölgy szabdalja a tájat. Külön érdekesség, hogy igen sok goricei település ilyen völgyek után kapta a nevét, amelyet [[szlovén nyelv|szlovénul]] ''dol''-nak mondanak. Így születtek [[Jurovski dol]], [[Spodnji Jakobski dol]] és hasonló településnevek.
Számos alacsony hegygerinc húzódik a területen, amelyek északnyugat-délkelet tájolásúak, ez pedig kedvez a szőlőgazdálkodásnak. Számos patakvölgy szabdalja a tájat. Külön érdekesség, hogy igen sok goricei település ilyen völgyek után kapta a nevét, amelyet [[szlovén nyelv|szlovénul]] ''dol''-nak mondanak. Így születtek [[Jurovski dol]], [[Spodnji Jakobski dol]] és hasonló településnevek.
13. sor: 55. sor:


A talaj [[neogén]] tengeri üledékes kőzetből épül fel. Éghajlata kontinentális. A völgyek és a dombtetők között nagy a hőmérséklet ingadozás, amely jellemző az egész Prlekijában és a Muravidéken egyaránt. Fagyzugos helyeken és a völgyek alján télen rendkívüli hideg is lehet, kiváltképp hajnali órákban.
A talaj [[neogén]] tengeri üledékes kőzetből épül fel. Éghajlata kontinentális. A völgyek és a dombtetők között nagy a hőmérséklet ingadozás, amely jellemző az egész Prlekijában és a Muravidéken egyaránt. Fagyzugos helyeken és a völgyek alján télen rendkívüli hideg is lehet, kiváltképp hajnali órákban.
[[Fájl:Po neurju v Slovenskih goricah 1962.jpg|bélyegkép|jobbra|280px|Egy helyi gazda, jellegzetes pannon viseletben, az [[1962]]-es nagy jégverés okozta károkat szemléli a földjén.]]
[[Fájl:Po neurju v Slovenskih goricah 1962.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Egy helyi gazda, jellegzetes pannon viseletben, az [[1962]]-es nagy jégverés okozta károkat szemléli a földjén.]]
== Nyelvjárása ==
== Nyelvjárása ==
Mind a goricei nyelvjárás, mind a prlekijai nyelvjárás közeli rokonai a [[vend nyelv]]nek, amelyet a Muravidéken és [[Magyarország]]on beszélnek. Azonban a goricei nyelvjárás is monoftongizáló, kizárólag csak az ü hangot tudják leképezni a beszélői. A [[magyar nyelv|magyar]] jövevényszavak elenyészőek, a prlekijai nyelvjárásban ennél lényegesen jóval több van, ami tulajdonítható annak, hogy a vidéknek [[Regede|Regedén]] keresztül több kapcsolata volt a történelmi [[Magyarország]]gal. Sokkal erősebb a [[német nyelv]] és kultúra hatása. Dél felől még némi [[horvát nyelv]]i hatás is kimutatható, mivel igen közeli rokonságban áll a goricei nyelvjárás is a [[kaj nyelvjárás]]sal.
Mind a goricei nyelvjárás, mind a prlekijai nyelvjárás közeli rokonai a [[vend nyelv]]nek, amelyet a Muravidéken és [[Magyarország]]on beszélnek. Azonban a goricei nyelvjárás is monoftongizáló, kizárólag csak az ü hangot tudják leképezni a beszélői. A [[magyar nyelv|magyar]] jövevényszavak elenyészőek, a prlekijai nyelvjárásban ennél lényegesen jóval több van, ami tulajdonítható annak, hogy a vidéknek [[Regede|Regedén]] keresztül több kapcsolata volt a történelmi [[Magyarország]]gal. Sokkal erősebb a [[német nyelv]] és kultúra hatása. Dél felől még némi [[horvát nyelv]]i hatás is kimutatható, mivel igen közeli rokonságban áll a goricei nyelvjárás is a [[kaj nyelvjárás]]sal.

A lap 2017. december 30., 13:23-kori változata

Slovenske gorice
Térkép
A Szlovén gorice és a Prlekija együttes ábrázolása egy 1938-as térképen
A Szlovén gorice és a Prlekija együttes ábrázolása egy 1938-as térképen
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 35′, k. h. 15° 55′Koordináták: é. sz. 46° 35′, k. h. 15° 55′
A Wikimédia Commons tartalmaz Slovenske gorice témájú médiaállományokat.

Slovenske gorice ritkán Szlovén gorice (németül: Windische Bühel) tájegység Szlovéniában, Maribortól keletre. A gorice jelent egyrészt dombokat, másrészt a helyi nyelvjárásban szőlőhegy jelentése is van. A terület lankás, dombos, előalpesi vidék, jellegzetes pannon régió, amelynek fő mezőgazdasági ágazata a mai napig a bortermelés.

A terület kiterjedése

A Slovenske gorice kiterjedése a mai napig nincs hivatalosan meghatározva. Keleti szomszédja az ún. Prlekija, amely a Muravidék szomszédja. Régen (de sokszor ma is) nem tekintették önálló tájegységnek, hanem a Gorice altájegységének. Voltaképp nincs jelentős természeti határ a két vidék között, a nyelvjárásaikban is kevés a különbség. A népszokások egyezőek, s az adminisztratív beosztások is elmossák a két vidék közti határt. Emiatt két részre osztják a Szlovén goricét: a keleti vagy másnéven ormosdi-ljutomeri területre (mely a Prlekija) és a nyugati Goricéra, amelynek határa Maribor városa, az alpesi Kozjak vidék nyugatról és északnyugatról, délről pedig a Ptuj körzetét képező, még pannon vidéknek tekinthető ptuji mező (Ptujsko polje) és az úgyszintén pannon Haloze dombvidék.

A Prlekija nélkül viszont a Slovenske gorice egy elég keskeny sáv lenne. Legnagyobb települése Lenart városa, amely a Slovenske gorice jelképes székhelye. A vidék gazdaságilag és adminisztratív szempontból Mariborhoz kötődik.

Szlovén goricei táj: Sveti Urban települése.

Földrajz

Számos alacsony hegygerinc húzódik a területen, amelyek északnyugat-délkelet tájolásúak, ez pedig kedvez a szőlőgazdálkodásnak. Számos patakvölgy szabdalja a tájat. Külön érdekesség, hogy igen sok goricei település ilyen völgyek után kapta a nevét, amelyet szlovénul dol-nak mondanak. Így születtek Jurovski dol, Spodnji Jakobski dol és hasonló településnevek.

Ez a fajta földrajzi tagoltság nem tette lehetővé sűrűbben lakott falvak kialakulását. Csak a szélesebb patakvölgyekben, mint a Velka, a Globovnica és a Jakobski patak mentén nagyobb a lélekszám. Ugyanezeken a helyeken álltak sűrűbben a hajdani paraszti gazdaságok is.

A talaj neogén tengeri üledékes kőzetből épül fel. Éghajlata kontinentális. A völgyek és a dombtetők között nagy a hőmérséklet ingadozás, amely jellemző az egész Prlekijában és a Muravidéken egyaránt. Fagyzugos helyeken és a völgyek alján télen rendkívüli hideg is lehet, kiváltképp hajnali órákban.

Egy helyi gazda, jellegzetes pannon viseletben, az 1962-es nagy jégverés okozta károkat szemléli a földjén.

Nyelvjárása

Mind a goricei nyelvjárás, mind a prlekijai nyelvjárás közeli rokonai a vend nyelvnek, amelyet a Muravidéken és Magyarországon beszélnek. Azonban a goricei nyelvjárás is monoftongizáló, kizárólag csak az ü hangot tudják leképezni a beszélői. A magyar jövevényszavak elenyészőek, a prlekijai nyelvjárásban ennél lényegesen jóval több van, ami tulajdonítható annak, hogy a vidéknek Regedén keresztül több kapcsolata volt a történelmi Magyarországgal. Sokkal erősebb a német nyelv és kultúra hatása. Dél felől még némi horvát nyelvi hatás is kimutatható, mivel igen közeli rokonságban áll a goricei nyelvjárás is a kaj nyelvjárással.

Az újabb szakvélemények a vend nyelvet, a prlekijai és goricei nyelvjárást a keletszlovén vagy pedig pannonszlovén nyelvi titulussal illetik, mivel a szlovén nyelv kettős alakuláson ment keresztül. A régi stájerföldi szlovének úgy tekintették, hogy a magyarországi szlovének velük azonos nyelvváltozatot beszélnek, de a Muravidéken már a 18. században kodifikálódott a vend nyelv. Ettől kicsit elkülönülve történt kísérlet stájer területen is a sztandardizálásra, melyet a prlekijai Peter Dajnko próbált kivitelezni, s aki a két itteni vidék nyelvjárásából próbált létrehozni irodalmi nyelvet.

Külső hivatkozások