„Orosz–török háborúk” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Így pontosabb
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a Polgárháború és intervenció Szovjet-Oroszországban→Oroszországi polgárháború (WP:BÜ), apróbb javítások
21. sor: 21. sor:
* [[Orosz–török háború (1877–78)]]
* [[Orosz–török háború (1877–78)]]
* [[Első világháború|Első világháború (1914–18)]]
* [[Első világháború|Első világháború (1914–18)]]
* [[Polgárháború és intervenció Szovjet-Oroszországban|Polgárháború és intervenció Szovjet-Oroszországban (1917-22)]]
* [[Oroszországi polgárháború|Polgárháború és intervenció Szovjet-Oroszországban (1917-22)]]


== Érdekességek ==
== Érdekességek ==

A lap 2017. december 30., 09:27-kori változata

Az Orosz–török háborúk Oroszország és az Oszmán Birodalom háborúi a 16.20. század között. Az oroszok a tatár hódítók lerázása után keletnek és délnek terjeszkedtek. Az Oszmán Birodalom szultánja II. Bajezid uralma alá vetette a Krími kánságot (1475) és annak seregei a törököket segítették a háborúkban. A 16. századtól kezdett kelet felé fokozottabb érdeklődést tanúsítani az Oszmán Birodalom, míg Moszkva magát Konstantinápoly örökösének, a harmadik Rómá-nak tekintette, ezért az ortodox keresztények vezetését is magának követelve fordult a törökök kezén levő területek felé. A török uralom alatt álló ortodox román, szerb, bolgár és görög népek is elsősorban Oroszországtól várták a török kiűzését, erősítette ezt Moszkva szláv jellege is.

Az egyes apró hadjáratokat és portyázó támadásokat leszámítva az igazi háborúk csak a 16. század második felében indultak el. Az orosz–török háborúk azonban nemcsak fegyveres harcokban, hanem egymás zsarolásában és fenyegetésében nyilvánultak meg eleinte leginkább.

Orosz–török háborúk

Érdekességek

A 20. században még számos esetben fennállt lehetséges szovjettörök háborúk veszélye. A tengelyhatalmakkal a második világháború előtt és azalatt állandó kacérkodó Törökország, amely az egyik nyersanyagszállítójuk volt, többször állt azon a ponton, hogy hadat üzen a Szovjetuniónak, így megkönnyítette volna a németek helyzetét, ami által kijuthattak volna a közel-keleti olajmezőkre.

A hidegháború éveiben a NATO rakétaállásokat telepített Törökországba, s a kaukázusi határon gyakran felvonultak a török és szovjet csapatok, amelyek gyakran összetűztek egymással.

Forrás

  • Weiszhár Attila-Weiszhár Balázs: Háborúk lexikona, Atheneaum, 2004.