„Fodor Gyula (építész)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Művei |
források |
||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
[[Fájl:Steinhardt yard. - 2016, Erzsébetváros.jpg|bélyeg|263px|A Steinhardt-ház]] |
[[Fájl:Steinhardt yard. - 2016, Erzsébetváros.jpg|bélyeg|263px|A Steinhardt-ház]] |
||
[[Fájl:Fodor gyula csokonai utca.jpg|bélyeg|263px|A Csokonai utcai bérpalota kapuja]] |
[[Fájl:Fodor gyula csokonai utca.jpg|bélyeg|263px|A Csokonai utcai bérpalota kapuja]] |
||
Színi '''Fodor Gyula''', ''Fodor Gyula Miklós'' ([[Budapest]], [[1871]]. [[december 4.]] – Budapest, [[1942]]. [[január 27.]]) magyar építész, vállalkozó, „a szecesszió nagymestere”. |
Színi '''Fodor Gyula''', ''Fodor Gyula Miklós'' ([[Budapest]], [[1871]]. [[december 4.]] – Budapest, [[1942]]. [[január 27.]])<ref>[https://opac-nevter.pim.hu/en/record/-/record/PIM249066 PIM – Fodor Gyula Miklós]</ref> magyar építész, vállalkozó, „a szecesszió nagymestere”. |
||
==Élete== |
==Élete== |
||
{{nincs forrás|2017 decemberéből|szakasz=igen}} |
|||
Nemesi családban született, szülei Fodor Pál és Kaminszky Berta. A [[Bécsi Egyetem]]en végzett, majd [[1903]]-tól [[1914]]-ig [[Budapest]]en alkotta meg a korszak jó 40 [[szecesszió]]s épületét. 1896. november 22-én Budapesten, a Ferencvárosban Schirmbrandt Anna Jozefa Krisztinát vette el feleségül,<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D4M3-352?i=255&cc=1452460 A házasságkötés bejegyezve a Bp. IX. ker. állami házassági akv. 1918/1896. folyószáma alatt.]</ref> akinek édesapja alkalmasint az [[Állatkert]] Oroszlánházának tervezéséért és kivitelezéséért is felelős építési vállalkozó, Schirmbrandt Antal volt. Az 1900-as lakcímjegyzék magát Fodort is építési vállalkozóként tartja nyilván az Ügynök (ma Kresz Géza) utca 7.-ben. Építészpályázatokon nem vett részt, gazdag megrendelőknek dolgozott. Több cégben is feltűnik a neve, így a ''Fodor Gyula és Társá''ban, ahol felesége a cégtulajdonos, ő a tervező, a Hunnia Építő Rt.-nél pedig a társaság építésze, képviselője, máshol ügyvezető igazgatója. A harmadik cég az Atlantica Tengerhajózási Társaság, amelynek székházát a [[Falk Miksa utca]] 18-20. szám alatt emelte. Az [[első világháború]] kitörése után a bérházépítés jó 10-12 évre, kb. a stabil [[magyar pengő]] megjelenéséig úgyszólván leállt. 1914-ben Fodor még csak 42 éves volt, élete teljében találta ez a dekonjunkció és nyilván a fenti cégeknek köszönhetően tudta fenntartani magát, mivel legközelebb csak 1931-ben tervezett, egy, az addigi munkáitól nagyban eltérő külsejű bérházat, a belvárosi Vármegye utcában. |
Nemesi családban született, szülei Fodor Pál és Kaminszky Berta. A [[Bécsi Egyetem]]en végzett, majd [[1903]]-tól [[1914]]-ig [[Budapest]]en alkotta meg a korszak jó 40 [[szecesszió]]s épületét. 1896. november 22-én Budapesten, a Ferencvárosban Schirmbrandt Anna Jozefa Krisztinát vette el feleségül,<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D4M3-352?i=255&cc=1452460 A házasságkötés bejegyezve a Bp. IX. ker. állami házassági akv. 1918/1896. folyószáma alatt.]</ref> akinek édesapja alkalmasint az [[Állatkert]] Oroszlánházának tervezéséért és kivitelezéséért is felelős építési vállalkozó, Schirmbrandt Antal volt. Az 1900-as lakcímjegyzék magát Fodort is építési vállalkozóként tartja nyilván az Ügynök (ma Kresz Géza) utca 7.-ben. Építészpályázatokon nem vett részt, gazdag megrendelőknek dolgozott. Több cégben is feltűnik a neve, így a ''Fodor Gyula és Társá''ban, ahol felesége a cégtulajdonos, ő a tervező, a ''Hunnia Építő Rt.''-nél pedig a társaság építésze, képviselője, máshol ügyvezető igazgatója. A harmadik cég az ''Atlantica Tengerhajózási Társaság'', amelynek székházát a [[Falk Miksa utca]] 18-20. szám alatt emelte. Az [[első világháború]] kitörése után a bérházépítés jó 10-12 évre, kb. a stabil [[magyar pengő]] megjelenéséig úgyszólván leállt. 1914-ben Fodor még csak 42 éves volt, élete teljében találta ez a dekonjunkció és nyilván a fenti cégeknek köszönhetően tudta fenntartani magát, mivel legközelebb csak 1931-ben tervezett, egy, az addigi munkáitól nagyban eltérő külsejű bérházat, a belvárosi Vármegye utcában. |
||
{{Idézet|Fodor hetven évesen, szívrohamban halt meg, 1942-ben. Az idősebb lánya a fővárosban lakott férjével, feleségét és a kisebbik lányát a [[második világháború]] után, osztályidegenként kitelepítették Boglárról, a villát államosították. A [[BAZ megye]]i [[Mád]]ra kerültek egy családhoz, ahol lényegében cselédsorban éltek [[1949]]-től [[1956]]-ig. Istállóban, földön aludtak, földmunkát végeztek. 1956 augusztusában »szabadultak«, visszatértek Budapestre, de régi életkörülményeiknek és a családi vagyonnak természetesen búcsút mondhattak. Az ingóságokat, amelyeket nem mentett ki időben a család többi része, széthordták és megsemmisítették mások, nekik jóformán semmijük sem maradt, életük hátralévő részében méltatlan körülmények között éltek. A boglári villába sosem tértek vissza. Amikor az 1970-80-as években … levitték kocsival, hogy megnézzék a házat, Hajnalka még az autóból sem akart kiszállni. … A villa az Oktatási Minisztérium, később pedig talán a Vízművek tulajdonában állt|Kép-tér.blog.hu 2014. augusztus 9.}} |
{{Idézet|Fodor hetven évesen, szívrohamban halt meg, 1942-ben. Az idősebb lánya a fővárosban lakott férjével, feleségét és a kisebbik lányát a [[második világháború]] után, osztályidegenként kitelepítették Boglárról, a villát államosították. A [[BAZ megye]]i [[Mád]]ra kerültek egy családhoz, ahol lényegében cselédsorban éltek [[1949]]-től [[1956]]-ig. Istállóban, földön aludtak, földmunkát végeztek. 1956 augusztusában »szabadultak«, visszatértek Budapestre, de régi életkörülményeiknek és a családi vagyonnak természetesen búcsút mondhattak. Az ingóságokat, amelyeket nem mentett ki időben a család többi része, széthordták és megsemmisítették mások, nekik jóformán semmijük sem maradt, életük hátralévő részében méltatlan körülmények között éltek. A boglári villába sosem tértek vissza. Amikor az 1970-80-as években … levitték kocsival, hogy megnézzék a házat, Hajnalka még az autóból sem akart kiszállni. … A villa az Oktatási Minisztérium, később pedig talán a Vízművek tulajdonában állt|Kép-tér.blog.hu 2014. augusztus 9.}} |
||
| 37. sor: | 38. sor: | ||
==Jegyzetek== |
==Jegyzetek== |
||
{{Jegyzetek}} |
{{Jegyzetek}} |
||
==Források== |
|||
* [http://resolver.pim.hu/auth/PIM249066 PIM] |
|||
==Külső hivatkozások== |
==Külső hivatkozások== |
||
A lap 2017. december 28., 20:59-kori változata
| Fodor Gyula | |
 | |
| Az Arany Sas-udvar | |
| Született | 1871 Pest |
| Elhunyt | 1942 (70 évesen) Budapest |
| Házastársa | Schirmbrandt Anna |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fodor Gyula témájú médiaállományokat. | |
Színi Fodor Gyula, Fodor Gyula Miklós (Budapest, 1871. december 4. – Budapest, 1942. január 27.)[1] magyar építész, vállalkozó, „a szecesszió nagymestere”.
Élete
 |
Ez a szakasz nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. (2017 decemberéből) |
Nemesi családban született, szülei Fodor Pál és Kaminszky Berta. A Bécsi Egyetemen végzett, majd 1903-tól 1914-ig Budapesten alkotta meg a korszak jó 40 szecessziós épületét. 1896. november 22-én Budapesten, a Ferencvárosban Schirmbrandt Anna Jozefa Krisztinát vette el feleségül,[2] akinek édesapja alkalmasint az Állatkert Oroszlánházának tervezéséért és kivitelezéséért is felelős építési vállalkozó, Schirmbrandt Antal volt. Az 1900-as lakcímjegyzék magát Fodort is építési vállalkozóként tartja nyilván az Ügynök (ma Kresz Géza) utca 7.-ben. Építészpályázatokon nem vett részt, gazdag megrendelőknek dolgozott. Több cégben is feltűnik a neve, így a Fodor Gyula és Társában, ahol felesége a cégtulajdonos, ő a tervező, a Hunnia Építő Rt.-nél pedig a társaság építésze, képviselője, máshol ügyvezető igazgatója. A harmadik cég az Atlantica Tengerhajózási Társaság, amelynek székházát a Falk Miksa utca 18-20. szám alatt emelte. Az első világháború kitörése után a bérházépítés jó 10-12 évre, kb. a stabil magyar pengő megjelenéséig úgyszólván leállt. 1914-ben Fodor még csak 42 éves volt, élete teljében találta ez a dekonjunkció és nyilván a fenti cégeknek köszönhetően tudta fenntartani magát, mivel legközelebb csak 1931-ben tervezett, egy, az addigi munkáitól nagyban eltérő külsejű bérházat, a belvárosi Vármegye utcában.
„Fodor hetven évesen, szívrohamban halt meg, 1942-ben. Az idősebb lánya a fővárosban lakott férjével, feleségét és a kisebbik lányát a második világháború után, osztályidegenként kitelepítették Boglárról, a villát államosították. A BAZ megyei Mádra kerültek egy családhoz, ahol lényegében cselédsorban éltek 1949-től 1956-ig. Istállóban, földön aludtak, földmunkát végeztek. 1956 augusztusában »szabadultak«, visszatértek Budapestre, de régi életkörülményeiknek és a családi vagyonnak természetesen búcsút mondhattak. Az ingóságokat, amelyeket nem mentett ki időben a család többi része, széthordták és megsemmisítették mások, nekik jóformán semmijük sem maradt, életük hátralévő részében méltatlan körülmények között éltek. A boglári villába sosem tértek vissza. Amikor az 1970-80-as években … levitték kocsival, hogy megnézzék a házat, Hajnalka még az autóból sem akart kiszállni. … A villa az Oktatási Minisztérium, később pedig talán a Vízművek tulajdonában állt”
– Kép-tér.blog.hu 2014. augusztus 9.
Művei
„A budapesti Baross-utca 11. sz. alatti és az Üllői-útra is átnyúló telken épült bérpalota tervezésekor modern 6-8 szobás lakásokból álló ház építése volt a cél, takarékos, de kényelmes berendezéssel. Alaprajzi elrendezését illetőleg – tekintettel a telek nagyságára és a kívánt lakások csekély számára – ezeket csoportosítani úgy kellett, hogy emeletenkint négy nagy lakás készült világos helyiségekkel. Az egész udvar alá van pincézve, egyetlen nagy raktárhelyiséget képez; a földszinten egy kávéház és több üzlethelyiség van nagy nyílásokkal, terméskőoszlopokkal elosztva.”
– Építőipar (10. sz. 1909. március 7. – kitervezte.hu[3]
- Budapest VI., Hajós u. 25. sz. alatti lakóház, a Napóleon-udvarral, 1905–1906 [4]
- Budapest VIII. kerülete, Baross utca 11. sz. műemléki nytsz. 36753 Arany Sas-udvar, 1905–1907[5]
- Budapest VIII., Csokonai utca 8. sz. műemléki nytsz. 34656 lakóház, 1906 körül
- Budapest VII. kerülete, Kazinczy utca 51. sz. műemléki nytsz. 34158, lakóház, 1907 körül
- Budapest VIII., Fiumei út 12/B-14. sz. műemléki nytsz. 34587 lakóház
- Budapest VI. kerülete, Alsó erdősor utca 8. sz. műemléki nytsz. 33603 „Steinhardt-ház”, 1907 körül
- Budapest VI., Dózsa György út 64. sz. alatti lakóházat az Országos Tisztviselő Szövetség Házépítő Szövetkezetének építette 1908-ban, de saját családjának lakása is itt volt.[6]
- Budapest V. kerülete, Balaton utca 8. sz. műemléki nytsz. 25015 lakóház, 1909
- Balatonboglár, „Munka után” villa, saját családjának, 1910 körül
- Budapest VI., Nagymező utca 8. sz. alatti ötemeletes lakóház, az Ernst Múzeum székhelye[7]
- Budapest V., Falk Miksa utca 18-20. sz. Atlantica Tengerhajózási Társaság székháza, 1911[8]
- Budapest V., Vármegye u. 7. sz. OTI Bányanyugbéralap bérháza, 1931[9]
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
- ↑ PIM – Fodor Gyula Miklós
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. IX. ker. állami házassági akv. 1918/1896. folyószáma alatt.
- ↑ Arany Sas-udvar, Budapest
- ↑ F. Gy. épületei, Hajós u. 25.
- ↑ Arany Sas a főváros felett
- ↑ Az Aréna úti OTSZHSZ-ház
- ↑ Az Ernst Múzeum és bérház
- ↑ Tengeri gyöngyszem, Falk Miksa utca 18-20.
- ↑ Dittrichné Vajtai Zsuzsánna: Szecesszió Budapesten, 2013, 169. o.
