„Kiss Árpád (színművész)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2017. december 17., 22:25-kori változata

Ez a szócikk a színészről szól. Hasonló címmel lásd még: Kiss Árpád (egyértelműsítő lap).

Kiss Árpád (Németbogsán, 1878. december 26. – Budapest, 1934. január 2.) színész, színigazgató.

Életútja

Apja, dr. Kiss Mihály járásorvos. A Ludovika Akadémia elvégzése után öt évig katonatiszt volt, majd rövid ideig Hegyi Aranka növendéke. 1903–04-ben Mezei Kálmánnál volt gyakorlaton. A pályát Újpesten kezdte, a Vasgyáros Bligny hercege volt az első szerepe. 1908–09-ben Kunhegyi Miklósnál lépett színpadra. Vidéki működése alatt egyben titkárként is működött, majd 1909. április hó 14-én színigazgatásba fogott és mint ilyen 1914–1918 között Szatmárt, 1914–15-ben, illetve 1922-től 1930-ig Békéscsabán, 1918–1920 között Nyíregyházán, 1918–1922 között Ungváron és Munkácson, 1923–1928 között, valamint 1930–31-ben Makón, 1928 és 1932 között Sopronban, 1930–32-ben Székesfehérvárott és Veszprémben, 1931–32-ben Szombathelyen működött. 1932-ben csődbe ment. Az Országos Színészegyesület tanácsosa volt. Neje Kövi Kornélia színésznő, aki született 1881. július 9-én, Keszthelyen. Színipályára lépett 1896. augusztus 23-án Leszkay Andrásnál, 1928-ban nyugdíjba ment.

Források

Magyar színházművészeti lexikon
Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

@@ 5. sor: / 5. sor: @@
 ==Életútja==
-Apja, dr. Kiss Mihály járásorvos. A Ludovika Akadémia elvégzése után öt évig katonatiszt volt, majd rövid ideig [[Hegyi Aranka]] növendéke. 1903–04-ben [[Mezei Kálmán]]nál volt gyakorlaton. A pályát [[Újpest]]en kezdte, a Vasgyáros Bligny hercege volt az első szerepe. 1908–09-ben [[Kunhegyi Miklós]]nál lépett színpadra. Vidéki működése alatt egyben tikárként is működött, majd 1909. április hó 14-én színigazgatásba fogott és mint ilyen 1914–1918 között Szatmárt, 1914–15-ben, illetve 1922-től 1930-ig Békéscsabán, 1918–1920 között Nyíregyházán, 1918–1922 között [[Ungvár]]on és [[Munkács]]on, 1923–1928 között, valamint 1930–31-ben [[Makó]]n, 1928 és 1932 között [[Sopron]]ban, 1930–32-ben [[Székesfehérvár]]ott és [[Veszprém]]ben, 1931–32-ben [[Szombathely]]en működött. 1932-ben csődbe ment. Az Országos Színészegyesület tanácsosa volt. Neje Kövi Kornélia színésznő, aki született 1881. július 9-én, Keszthelyen. Színipályára lépett 1896. augusztus 23-án [[Leszkay András]]nál, 1928-ban nyugdíjba ment.
+Apja, dr. Kiss Mihály járásorvos. A Ludovika Akadémia elvégzése után öt évig katonatiszt volt, majd rövid ideig [[Hegyi Aranka]] növendéke. 1903–04-ben [[Mezei Kálmán]]nál volt gyakorlaton. A pályát [[Újpest]]en kezdte, a Vasgyáros Bligny hercege volt az első szerepe. 1908–09-ben [[Kunhegyi Miklós]]nál lépett színpadra. Vidéki működése alatt egyben titkárként is működött, majd 1909. április hó 14-én színigazgatásba fogott és mint ilyen 1914–1918 között Szatmárt, 1914–15-ben, illetve 1922-től 1930-ig Békéscsabán, 1918–1920 között Nyíregyházán, 1918–1922 között [[Ungvár]]on és [[Munkács]]on, 1923–1928 között, valamint 1930–31-ben [[Makó]]n, 1928 és 1932 között [[Sopron]]ban, 1930–32-ben [[Székesfehérvár]]ott és [[Veszprém]]ben, 1931–32-ben [[Szombathely]]en működött. 1932-ben csődbe ment. Az Országos Színészegyesület tanácsosa volt. Neje Kövi Kornélia színésznő, aki született 1881. július 9-én, Keszthelyen. Színipályára lépett 1896. augusztus 23-án [[Leszkay András]]nál, 1928-ban nyugdíjba ment.
 ==Források==